Jelentős uniós forrásokban részesülnek a Magyarországot támadó NGO-k

Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásokért cserébe lényegében dróton rángat civil szervezeteket a saját céljai eléréséhez. A folyamat egyik részéről egy holland lap rántotta le a leplet. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan manipulál Brüsszel és kik ennek a legnagyobb hazai haszonélvezői.

20221126 Budapest Pedagógus tüntetés Demonstráció Valódi nemzeti konzultációt az oktatásért címmel. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Amnesty International NoÁr mozgalom Adom Diákmozgalom Szülői Hang Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet MN Fotó: Mirkó István

Az Amnesty International Magyarország is a kedvezményezettek között. Fotó: Mirkó István

Ilyen volt például a zöldszervezetek ernyőszervezeteként működő Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), amelyet azzal bíztak meg, hogy legalább 16 példát hozzon fel, melyek szerint az Európai Parlament a lobbitevékenységüknek köszönhetően szigorította a zöldügyi jogalkotást. A lap által megvizsgált dokumentumok alapján az is ki volt adva az EEB-nek, hogy támogassa a Frans Timmermans korábbi biztos által kezdeményezett, ellentmondásos természet-helyreállítási jogszabálytervet. 

Emellett mintegy 700 ezer eurónyi támogatást használhattak fel arra, hogy környezetbarátabb irányba tereljék a mezőgazdasági tevékenységről szóló vitát.

Magyarországon is megfigyelhető a fentihez hasonló gyakorlat, amikor az EU forrásokkal támogat bizonyos szervezeteket, amelyek aztán tevékenységükkel Brüsszel politikai céljait szolgálják. Íme néhány példa.

Magyar Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság jelentős mértékben függ a nemzetközi támogatásoktól. Az elérhető legfrissebb, 2023-as pénzügyi beszámolójuk szerint éves bevételeik több mint 61 százaléka magánalapítványoktól, köztük Soros György szervezetétől származott. Az Európai Bizottságtól összesen 48,85 millió forintot kaptak, ami a bevételeik 6,1 százalékát tette ki. A Helsinki különböző jogvédelmi célokat szolgáló projektekhez nyert el – jellemzően több évre szóló – támogatást.

A szervezet az elmúlt esztendőkben gyakran bírálta a magyar kormány bevándorláspolitikáját, különösen a határzárra, a tranzitzónák működtetésére vonatkozó intézkedéseket, valamint migránsok jogi képviseletét is elvállalták például az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

A Helsinki működésének egyik „eredménye”, hogy az Európai Bíróság 2024. júniusában 200 millió eurós migrációs gigabírságot szabott ki Magyarországra, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte hazánkat, amíg meg nem változtatjuk a vonatkozó szabályozást.

A Helsinki aktívan hozzájárult az Európai Bizottság 2023-as évről szóló jogállamisági jelentéséhez, amely számos kritikát fogalmaz meg Magyarország kapcsán, például az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok terén sorolnak fel problémákat és javaslatokat. A Helsinki Bizottság más civil szervezetekkel, egyebek mellett a Transparency International Magyarországgal közösen készített, közel százoldalas beadványt juttatott el az Európai Bizottsághoz, amely miatt az eurómilliárdokat tart vissza Magyarországtól.

Transparency International Magyarország

A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) az elmúlt években rendszeresen támadta a magyar kormányt, elsősorban a korrupcióval, az átláthatóság hiányával és a közpénzek kezelésével kapcsolatos ügyekben. 

A szervezet szintén jelentős külföldi támogatásokban részesül, mások mellett a Soros alapítványoktól is pénzeszközöket kap, de a támogatóik között szerepel az Európai Bizottság is, ahonnan összesen 13,7 millió forint bevételük érkezett 2023-as beszámolójuk szerint.

A Transparency International minden évben elkészíti Korrupció Érzékelési Indexét (CPI), amely alapján kiszámolják, mely országok a legkorruptabbak és melyek a legkevésbé azok a világon. A CPI megállapítása kapcsán tapasztalható elfogultságot már Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke is számonkérte a szervezeten. Mindennek azért van jelentősége, mert az index hivatkozási alapként szolgál a Magyarországnak járó uniós források visszatartása kapcsán.

Amnesty International Magyarország

Az Amnesty International Magyarország legfrissebb, 2023-as beszámolójából kitűnik, hogy a szervezet jelentős mértékben külföldi forrásoktól függ. 

Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, illetve nemzetközi szervezettől származó bevételeik meghaladták a 170 millió forintot, ami az adott évben a teljes bevételük 42 százalékát jelentette.

Az Európai Bizottságtól a 2023-as évben csaknem 53 millió forint támogatást kaptak, ami a teljes éves bevételük közel 13 százaléka. A pénzt a Citizens, Equality, Rights and Value (CERV) elnevezésű program keretében, a nemek közötti egyenlőség elősegítése céljából kiírt pályázat nyerteseként kapták. Az Amnesty több fronton is Magyarország érdekei ellen tevékenykedett, amint azt a lentiek is mutatják.

A szervezet a 2023-as jelentésében beszámol arról, hogy elkészítették az Európai Bizottság éves jogállamisági értékeléshez kapcsolódó elemzésüket, amely egyebek mellett a magyar igazságszolgáltatási rendszerrel, a korrupcióval, a sajtóval, a civil szervezetekkel és a törvényhozással kapcsolatban vizsgálódott. Így fogalmaznak: „A már négy éve, civil barátainkkal együtt végzett munkánk sikerességét az is mutatja, hogy az ajánlásaink közül sok visszaköszön a júliusban megjelenő jelentésben”. 

Vagyis kifejezetten büszkélkednek azzal, hogy Magyarországot hátrányos helyzetbe hozták.

Az éves jelentés arról is említést tesz, hogy 2023 márciusában az Európai Parlament mellett 15 uniós tagállam lépett be a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény miatt indított Európai Bizottság kontra Magyarország perbe a bizottság oldalán. Az Amnesty azzal dicsekszik, hogy számos tagállam fellépése az ő munkájuknak köszönhető.

Lakmusz-HDMO

Az Európai Bizottság által 2020-ban létrehozott Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) hazai központjaként 2023 januárjában jött létre a Magyar Digitális Média Obszervatórium (Lakmusz–HDMO). A projekt keretében hat szervezet működik együtt: a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, az AFP hírügynökség, a Lakmusz, az Idea Alapítvány és az Epresspack. Tevékenységeik közé tartozik saját bevallásuk szerint a tényellenőrzés és az ezzel kapcsolatos kutatások, elemzések, emellett képzéseket is tartanak újságíróknak és tanároknak a tényellenőrzés, illetve a tudatos médiafogyasztás témakörében.

A HDMO Projekt az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg, a HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság. A projektben részt vevő Lakmusz korábban szintén támadta a magyar kormányt. A nemzeti konzultáció intézményét például több alkalommal is megpróbálták lejáratni. A Political Capital, a Mérték és a Lakmusz is közvetetten vagy közvetlenül hozzáköthető Soros György alapítványaihoz.