Kutya- és macskaadó: Nyugatról lopta az ötletet a baloldali megszorítócsomag – itt a lista, hol mennyit fizetnek

Európában már van a kisállatok tartását sújtó adó, nem újdonság, hogy ezen a címen is pénz vonnak el a polgároktól. Hazánk nem alkalmazta a kutyaadó, illetve a macskaadó sarcát, de a kiszivárgott baloldali megszorítócsomag komoly bevételt remél ettől.

A kutyatartás nagyon népszerű, de költséges és felelősséggel jár. Fotó: Havran Zoltán

Az elmúlt napokban uralta a közéletet a Tisza Pártnak tulajdonított klasszikus baloldali megszorítócsomag. Miután a teljes, több száz oldalas dokumentumhoz a Világgazdaság is hozzájutott, feldolgozták a kutya- és macskaadó ötletét – írja a portál.

Nem elég, hogy magasak az állatorvosi költségek, erre jönne még a kutyaadó, a macskaadó. Forrás: Facebook/Laki Mancs Állatvédelmi Egyesület 

A cikk kiemeli: hiába a részletes, bárki számára elérhető javaslatok, a kormánnyal nem szimpatizálók és az őket támogató média szerint a Tisza Párt megszorítócsomagja csak kitaláció, amely a fideszes boszorkánykonyhában született. Hiába derülnek ki sorra információk arról, kik készíthették a dokumentumot, az sem elegendő érv, hogy  a tiszás politikusok és értelmiségiek tucatnyi esetben önként beszéltek arról, hogy bár készülnek a kormányprogramok, de ennek részleteiről nem beszélhetnek.

 

Kutyaadó: Nyugat-Európában már működik

A legnagyobb szkepticizmust talán éppen a kutya- és macskaadó ötlete váltotta ki. Akik lesöprik az asztalról, azzal érvelnek, hogy eleve kivitelezhetetlen, hiszen nincs is kataszter a macskákról. A portál azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez létrehozható, hiszen az egész rendszer kulcseleme a mikrocsipalapú nyilvántartás lenne, amelyet a NÉBIH kezel. Ehhez az állatorvosok, a tenyésztők, a menhelyek és a szakmai szervezetek valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség mellett kapcsolódnak.

A Világgazdaság a dokumentumot hitelesnek fogadja el, mert a szakmai és tudományos részletességgel kidolgozott koncepciókban egyértelműen visszaköszönnek a nyilvánosságban is fellelhető tiszás elképzelések. Ilyen koncentráltan azonban Magyar Péter pártjának törekvései eddig nem voltak ismertek a magyar közvélemény előtt – írják.

A központi, országos hatályú ebadó Magyarországon újdonságként hathat, azonban Európában bevett gyakorlat. Tény, hogy eddig Magyarország nem alkalmazta széles körben – egyes önkormányzatok elvétve élnek vele –, de ettől még külföldön hosszú ideje létező adózási forma. Alább megmutatjuk, mely országokban, leginkább Nyugat-Európában vezették már be. (Ez a gyűjtés egyébként szintén elérhető a Tisza-tervben.) Bár az adómértékek, a beszedés módja és a bevétel felhasználása eltérő, a közös cél mindenhol a felelős állattartás ösztönzése, az állatvédelmi források biztosítása, valamint a közterületi rend fenntartása.

1. Németország – A Hundesteuer néven futó adó évtizedek óta létezik, önkormányzati szinten szedik be. Jellemzően évi 90–150 euró kutyánként, de például nagyobb városokban a második eb után már akár ötszáz eurót is elkérnek. Az ellenőrzés szigorú, a kutyák nyilvántartása kötelező.
2. Ausztria – szintén önkormányzati hatáskörben működik, 35–100 euró közötti tételt jelent évente. Elsődlegesen a kóbor kutyák számát szeretnék csökkenteni az állattartás felelősebbé tételével.
3. Svájc – itt a híres AMICUS-rendszer adja az alapját a kutyaadónak, amelyhez közvetlenül kapcsolódnak az állatorvosok. A kutyatartás engedélyköteles, és kötelező felelősségbiztosítás is tartozik hozzá. Az adó mértéke kantononként változik évi ötven és kétszáz svájci frank között.
4. Hollandia – több települést is találni, amely alkalmazza, jellemzően 70–150 eurót szednek be évente. De tény, hogy néhány nagyvárosban, így például Rotterdamban már kivezették, mert túl költségesnek bizonyult a fenntartása.
5. Egyesült Királyság – 2016 óta előírás a kutyák mikorchipes regisztrációja. Aki ennek nem tesz eleget, ötszáz fontos bírságot kockáztat. Ugyanakkor tételes kutyaadót nem vetettek ki, a kontrollt a felelősségre vonás biztosítja.
6. Skandináv országok – hasonló a helyzet Dániában, Svédországban és Norvégiában is: direkt kutyaadó nincs, de kötelező a nyilvántartás és bizonyos esetekben az állattartói biztosítás. Itt a hangsúly a felelős magatartás megkövetelésén van.
   A nemzetközi példákból az mindenképpen kiderült, hogy a kutyaadó bevezetésének alapja a mikrocsipezés, illetve a központi adatbázis. A díja arányos az állattartás teljes költségéhez képest, így a lakosság számára elfogadható. Az elfogadottság viszont inkább csak úgy érhető el, ha ezeket az összegeket állat- és környezetvédelemre költik.

Az is látszik viszont, hogy a szankciók nélkülözhetetlenek a hatékony beszedéshez. Valamint az is megállapítható, hogy azokban az országokban, ahol az adó mellett valós idejű az adatszolgáltatás, visszaszorítható a kóbor állatok jelensége.