Szijjártó: Európa legstabilabb politikai rendszere nálunk van

– Politikai stabilitás – ez a legfontosabb manapság, és Európa legstabilabb politikai rendszere nálunk van, hiszen amit megígérünk, azt teljesítjük – jelentette ki az Origónak adott év eleji nagyinterjújában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a tavalyi nehéz évben mesterhármast ért el Magyarország: megdöntöttük a beruházási rekordot, az exportrekordot és a foglalkoztatási rekordot is.

Forrás: Origo.hu2023. 01. 31. 14:05
SZIJJÁRTÓ Péter
Budapest, 2023. január 27. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) átadja a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést Bagdad Amrejevnek, a Türk Befektetési Alap elnökének a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 27-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az összes vállalatvezető, akikkel tárgyaltam Davosban, a legnagyobb megelégedés hangján szóltak Magyarországról, a magyarországi jelenlétükről. Újabb beruházások kerültek szóba, és a jelenlegi számok alapján – bár még csak január van –, de mivel ismerem a számokat, azt mondhatom, hogy az idei évben is hatalmas beruházási rekord várható – jelentette ki az Origónak adott interjújában Szijjártó Péter, A külügyminiszter számos témát érintett. A beruházásokkal kapcsolatosan kijelentette, a politikai stabilitás a legfontosabb, és Magyarországon van Európa legstabilabb politikai rendszere. – Amit megígérünk, azt teljesítjük – emelte ki a miniszter. 

Európa közepében

– Amikor egy vállalat beruházási helyszínt keres, világosak a szempontjai. Fontosak az alacsony adók és a hatékony beruházástámogatási rendszer. Magyarországon mindkettő adott. A logisztikai szempontok alapján legyenek közel a felhasználók, vagy a vevők, vagy a beszállítók, de lehetőleg mind a három egyszerre. Nálunk ez is adott, hiszen Európa közepében vagyunk, a keleti és nyugati gazdaság itt találkozik, a közlekedési rendszerünk európai szinten is versenyképes – fejtegette Szijjártó Péter az interjúban. 

Hozzátette: a munkavállalók szempontját nézve hazánkban a duális képzés bevezetésével jelentősen javult a munkaerő-ellátottság a munkaerőpiacon, ezen felül az egyetemek átszervezésével sokkal versenyképesebb felsőfokú oktatás jött létre.

A külügyminiszter úgy fogalmazott, a keleti és a nyugati vállalatok nálunk, Magyarországon adnak egymásnak randevút, a kormánynak pedig stratégiai célja is volt, hogy ez a helyzet kialakuljon. 

– Bennünk a nyugati és a keleti beruházók egyformán bíznak, mivel soha nem differenciáltunk nemzetiségi alapon, soha nem ültünk fel a nemzetközi nyomásnak és trendeknek, így nem diszkrimináltunk beruházókat az alapján, honnan jöttek – magyarázta Szijjártó.

Fókuszban az átalakuló autóipar

Kijelentette azt is, hogy 

Magyarország gazdaságának gerincoszlopát az autóipar adja.

– A feldolgozóipari kibocsátásnak körülbelül 30 százaléka származik az autóiparból, tavaly az ágazat 10 ezer milliárd forintnál is nagyobb termelési értéket ért el, munkát ad közvetlenül 150 ezer embernek, az ökoszisztémával együtt ennél pedig jóval többen érintettek – támasztotta alá kijelentését a miniszter. Azt is elmondta; 

az autóipar jelenleg átalakulóban van – részben politikai, részben üzleti okokból –, és az elektromos átveszi a hagyományos autóipar szerepét. 

– Tehát nekünk, magyaroknak kulcskérdés volt, hogy ahogyan a hagyományosban, úgy az elektromos autóiparban is sok kapacitást hozzunk Magyarországra – utalt az akkumulátorgyártó kapacitások növelésére Szijjártó Péter. 

– Európa legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát most kezdik el építeni Debrecenben, és Európa öt legnagyobbjában lévő gyárának egyikét Iváncsán most építik – sorolta a külügyminiszter. Kiemelte: 

Hazánkban most körülbelül 10 milliárd eurónyi épülő kapacitásról beszélhetünk az elektromos autóiparban, és ha ezek is mind működőre fordulnak, akkor a világ éllovasai lehetünk. 

Kulcskérdés az energia

– A 2010-es évek elején először kísértem el a miniszterelnök urat Azerbajdzsánba, és már akkor tárgyaltunk energia-együttműködési kérdésekről. Akkoriban itthon a baloldal és a kiváló szakértőik kikeltek magukból, hogy a Kelettel tárgyalunk, és feladjuk a nyugati orientációt – idézte fel a miniszter energiakérdéseket érintve. Hozzátette: ma az európai vezetők egymásnak adják a kilincset Bakuban, majd mindenki próbál az azeri elnökkel fotózkodni.

A külügyminiszter elmondta azt is, hogy az EU megállapodást kötött Azerbajdzsánnal az Európába irányuló azerbajdzsáni gázkapacitások megduplázásáról. Tájékoztatása szerint 

a mostani megállapodás lényege, hogy a Kaszpi-tengeri szélenergiából származó villamos energiát szeretnénk Európába szállítani négy ország együttműködésével, és a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-kábelét fogjuk lefektetni.

– Ezzel megint csak Magyarország energiaellátásának biztosításában lépünk egyet előre, és ez ki tudja hangsúlyozni tranzitszerepünket, hiszen Magyarország nem végállomása lenne ennek a tiszta villamosenergia-szállításnak, hanem rajtunk keresztül Európa többi részébe is el lehetne juttatni – tette hozzá a miniszter. 

Magyarország földgázellátásával kapcsolatban kijelentette, biztonságban van, mert a Gazprommal kötött 15 éves szerződést az orosz fél hiánytalanul teljesíti. A külügyminiszter szerint lényeges, hogy emellett minél több forrásból tudjunk gázt beszerezni. Ahogy fogalmazott 

évtizedek alatt Magyarországon és környékén olyan infrastruktúra alakult ki, hogy oroszországi energiaforrások, tehát kőolaj és földgáz nélkül fizikailag nem lehet megoldani Magyarország energiaellátását.

Veszélyek kora

– Mi, magyarok átéltük az elmúlt években a vörösiszap-katasztrófát, a pénzügyi válságot, illegális migrációs válságot, koronavírus-járványt, majd annak gazdasági következményeit is. Mindegyiknél azt gondoltunk, hogy ezeknél nagyobb próbatétel már nem képzelhető el, és ekkor tört ki a háború a szomszédunkban – reagált arra felvetésre a külügyminiszter, amely szerint beléptünk a veszélyek korába. Ezt egyébként korábban Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki.

Szijjártó Péter szerint sajnos beigazolódni látszik, hogy 

az emberiség talán most szembesül a legtöbb válsághelyzettel egyszerre a modernkori történelemben.

– Túl a háborún – ami egy biztonsági válságot jelent –, élelmiszer- és globális energiaellátási krízissel is szembe kell néznünk, ráadásul a migrációs hullámok egyre erősödnek, mindezek mellett pedig a hidegháborúnál is rosszabb helyzetet teremtő globális politikai viszonyrendszer jön létre a szemünk láttára. Ezek így mind egyben azt mutatják, hogy egy embert próbáló időszakban kell élnünk – fogalmazott a külügyminiszter. 

Szerinte ebből a szempontból van óriási jelentősége a tavalyi országgyűlési választásnak, 

mert ha ezt a sok válságot a baloldal kezelte volna, akkor Magyarország most igazán komoly bajban lenne.

Nem lehet vitázni a szankciókról

A brüsszeli szanckiós politikáról szólva a külügyminiszter azt mondta; a racionális vita lehetősége ebben a kérdésben is elveszett. 

– Én ott ültem az első szankciókról szóló döntés meghozatalakor, és brüsszeli politikusok akkor azt mondták: a szankciók majd olyan nehéz helyzetbe hozzák Oroszországot, hogy kénytelen lesz befejezni a háborút, hiszen képtelen lesz annak folytatására – idézte fel a külügyminiszter. Kijelentette, hogy a várakozásokkal szemben ma azt látjuk, hogy 

a háború nemhogy nem ért véget, hanem még brutálisabb, mint valaha. A szankciókhoz társított cél tehát nem teljesült.

– Abból, hogy az eddigi kilenc szankciós csomag nem működött, mi azt a következtetést vonjuk le, hogy más politikát kellene választani, de Brüsszel szerint kell egy tizedik szankciós csomag is – festette le a helyzetet Szijjártó Péter. 

Kiemelte; hogy az energiaellátásunk biztonsága érdekében a kormány menetességeket harcolt ki Magyarországnak bizonyos területeken. – Ha ezeket nem tudtuk volna elérni, 

akkor a kőolaj- és földgázfelhasználás tekintetében súlyos korlátozásokat kellett volna bevezetni, ekkor az emberek fáztak volna, mivel nem lett volna fűtés, és sokakat el is kellett volna bocsátani, mert nem tudott volna működni a gazdaság egyik vagy másik része. Ezt szerencsére sikerült megakadályozni

– jelezte a külügyminiszter. 

Borítókép: Szijjártó Péter (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.