A szociális szférában az elmúlt években, évtizedben igazi irányváltást, rendszerváltozást jelentett, hogy a kormány immár stratégiai partnerként tekint az egyházi szereplőkre
– jelentette ki a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a Heves vármegyei Parádfürdőn. Fülöp Attila a baptista országos szociális vezetői konferencián hangsúlyozta: fontos, hogy ne az állam vállaljon magára mindent, és töltsön be a szociális szférában monopol szerepet, hanem támaszkodjon azokra, akiknek helyben nagyobb tapasztalata és kötőereje van.
Ez szolgálja a családok szociális biztonságát
– tette hozzá, megjegyezve: az egyházi szereplők évszázadok óta hordozzák azt a tudást, amelyre ebben a szférában szükség van. Az államtitkár közlése szerint az összes ilyen típusú ellátás és szolgáltatás fenntartóinak ötven százalékot meghaladó része egyházi szereplő, míg ez az arány 2010-ben mindössze 12 százalék volt.
Fülöp Attila kijelentette: embert és lelket, idegeket próbáló időszak van mögöttünk. A járvány és a háború évek óta rányomja bélyegét a szociális ellátórendszerre. Ma az említett külső körülmények miatt egy bizonytalan, kiszámíthatatlan világban élünk. Mint fogalmazott: olyan sebek keletkeztek a hazai ellátórendszeren, melyekre eddig nem volt példa: az intézményeknek hét-nyolcszoros rezsiköltséget kell kifizetniük, melynek oka az elrontott brüsszeli szankciós politikában keresendő. Elmondta: a kormányzat elsődlegesen a családokon igyekszik segíteni, hogy minél kevesebben szoruljanak szociális ellátásra. A rezsivédelem fenntartásával átlagosan minden család 181 ezer forint támogatást kapott. Emellett tavaly minden intézményfenntartó részesülhetett rezsikompenzációban. Emlékeztetett: ebben a nehéz gazdasági helyzetben a kabinet azt a vállalását is teljesítette, hogy a következő hetekben folyósítja a megemelt minimálbér ellentételezését fenntartótól függetlenül minden szociális szolgáltatónak és intézménynek.
A Baptista Egyház szerepét méltatva Fülöp Attila aláhúzta: a felekezet a gondoskodáspolitika teljes spektrumát lefedi, míg az egyházi és civil szereplők, valamint az állam együttműködésében a kormányzat szerepe megteremteni azt a jogszabályi és pénzügyi, finanszírozási hátteret, amely e tevékenységek zavartalan ellátásához szükséges. Tájékoztatása szerint ennek jegyében a kabinet idén 1300 milliárd forintot fordít szociális és gyermekvédelmi célokra. – Ez az összeg 2010-ben 325 milliárd forint volt, azaz mára megnégyszereződött – hangsúlyozta az államtitkár. Szólt arról is, hogy egy tavalyi törvénymódosítás nyomán az egészségügytől a szociális szférához kerültek ápolási, gondozási célú kórházi ágyak.
–Az ezeket felügyelő és hasznosító szakápolási központok létrehozása folyamatban van. Emellett az idősotthonokban ötezernél több új férőhely jött létre – mondta. Kifejtette: a fogyatékosügyben is fontos változás zajlik a nagy intézmények kiváltásával. A több mint 16 ezerből eddig mintegy 3500 gondozott számára sikerült 6-12 fős, támogatott lakhatási lehetőséget teremteni. Jelezte, hogy elindult egy kísérleti program is, melyben saját otthonukban, személyi asszisztenciával segítik a fogyatékossággal élőket. Hozzátette: a gyermekvédelemben a legfontosabb cél a nevelőszülők helyzetének erősítése. Fontos, hogy a 23 ezer gyermekvédelemben élő fiatalnak ily módon is legyen jövőképe.
Borítókép: Fülöp Attila egy korábbi rendezvényen (Fotó: Vasvári Tamás)
