Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára a rendezvényen azt mondta, ahhoz, hogy a vidék vonzó legyen, versenyképes megélhetést biztosító, helyben elérhető, kívánatos munkahelyekre, jó minőségű és magas életszínvonalat nyújtó infrastruktúrára és szolgáltatásokra van szükség. A következő európai uniós ciklusban minden eddiginél több forrás jut a helyi igényeken alapuló fejlesztésekre – húzta alá.
Kifejtette, régi kihívás a területfejlesztésben, hogy egyidejűleg kell segíteni a rászoruló térségekben a felzárkózást, máshol pedig a nemzetközi versenyképesség elérését. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb tagállamának egyike legyen.
Az államtitkár az alaptörvényből idézve hangsúlyozta:
a kormánynak, az önkormányzatoknak és minden tenni akaró közösségnek azon kell dolgoznia, hogy megőrizzük azt, ami magyar. Ennek példája a két gyulai beruházás is – vélekedett.
Latorcai Csaba felidézte Békés vármegyei gyökereit, és elmondta, gyermekkorában gyakran jöttek el az ikonikus Százéves Cukrászdába, amelynek a meglátogatását most sem hagyja ki soha, ha a családjával a városban jár. A Ladics-házról szólva úgy fogalmazott, ennyire autentikus kiállítóhely az egész országban nem sok van, ugyanis ez az egyetlen kisnemesi, polgári otthon, amelyben a teljes eredeti hagyaték megtekinthető.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből nyert el az önkormányzat egymilliárd forintot, amelyből megvalósul a Százéves Cukrászda és a Ladics-ház állagmegóvása és turisztikai fejlesztése. Ebből a forrásból épült meg a Nagyváradi úti kerékpárút is.
A város 2019 ősze óta tízmilliárd forintnyi fejlesztést valósított meg uniós és magyarországi támogatásból, ez a két beruházás az utolsó a 2013–2020-as uniós pénzügyi ciklus forrásaiból – közölte.
Megjegyezte, mindkét épület „a gyulaiság megtestesítője”, nagy turisztikai vonzerővel bír; a cukrászda a vár és a kastély után a harmadik leglátogatottabb attrakciója a településnek. A felújítás után az épületek a magyar polgári kultúra nagyszerűségét hirdethetik tovább – fogalmazott.
