Korán kezdődött idén a dunavirágzás, és most érte el csúcspontját Budapesten és környékén. Kriska György egyetemi docens, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint a dunavirág (Ephoron virgo) rajzása a főváros környékén most bárhol megfigyelhető az esti órákban. A látványos jelenség azonban komoly kihívásokat rejt magában, amelyek nemcsak természetvédelmi, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is figyelmet igényelnek.
Az elpusztult rovarok rothadásnak indulhatnak, ami közegészségügyi kockázatokat is felvet. Tahitótfaluban például ez történt – idézte fel a kutató.
Emiatt Tahitótfaluban erősen támogatta az önkormányzat a helybéli lakosokkal karöltve a kék fényű lámpák felszerelését 2019-ben, a hidakon található közúti lámpák fényerejét a rajzás idejére ráadásul harminc százalékra csökkentik, hogy a kérészek a kérészvédő lámpák vonzáskörzetében maradjanak
– fogalmazott.
Az első kék fényű lámpák tehát 2019-ben kerültek fel Tahitótfaluban, a második kérészvédő lámpákat már a fővárosba helyezték ki 2023-ban, az Árpád hídhoz.
Dunavirágzás az Árpád híd lábánál (Fotó: Kállai Márton)
Mit tehetünk a dunavirágért?
A dunavirág élete rövid, de annál fontosabb szerepet játszik az ökoszisztémában. A petéit a folyóba rakja, amelyek a következő év áprilisában kelnek ki.
Érdekesség, hogy a nőstények akár párzás nélkül is képesek petéket rakni, amelyekből kizárólag nőstények kelnek ki
– világított rá a kutató.
Életük utolsó óráiban a levegőben megtörténik a párzás, majd egy rövid kis vándorlásra kelnek a nőstények, az úgynevezett „kompenzációs repülésre”, amikor is a folyam irányával szemben haladnak a rovarok – emelte ki Kriska György, majd hozzátette: erre azért van szükség, hogy a dunavirágok lárvái ott nőjenek fel, ahol az elődeik tették. Ott ugyanis biztonságosabb, mint egy esetleges új helyen. A folyó sodrása miatt a „kompenzációs repülés” végén a kifejlett egyedek elpusztulnak.
Kriska György szerint a dunavirágok tömeges jelenléte nemcsak természeti látványosság, hanem az emberi beavatkozás szükségességére is figyelmeztet. A lakosság, különösen a folyók mentén élők sokat tehetnének a kifejlett egyedek védelme érdekében, például azzal, ha az esti órákban lekapcsolják a vízparti lámpáikat.
Ezzel egyszerűen és hatékonyan csökkenthető lenne a kérészek pusztulása – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy
a városi fények ilyenkor a kérészeknek egyfajta csapdát jelentenek, minden egyes egyed tízezer forintot ér, ezekkel a kérészvédő lámpákkal többmilliárdos természetvédelmi károkat lehet elkerülni.
A jelenségről Kriska Györgyék egy videót is készítettek.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
