Bár a tiszavirág (Palingenia longicauda) hazánk egyik legismertebb kérésze, a dunavirág is jelentős figyelmet érdemel. A két faj nemcsak méretében, hanem élőhelyében is különbözik: míg a tiszavirág elsősorban a Tisza folyóhoz kötődik, a dunavirág a Duna mellett kisebb folyókban, például a Rábában és az Ipolyban is megtalálható.
– Érdekesség, hogy a tiszavirág kisebb állománya a Dunában is jelen van, ám ebben a régióban a dunavirág elterjedtsége és tömeges rajzása dominál – mondta a Magyar Nemzetnek Kriska György, az ELTE Természettudományi Karának egyetemi docense.
Örömteli látvány és veszély egyben
A dunavirágok tömeges megjelenése egyaránt jelent örömteli látványt és veszélyt. A kérészeket a hidak lámpái vonzzák, ahol gyakran tömegesen az úttestre esve pusztulnak el. Nem jutnak vissza a vízhez, ezáltal nem tudnak lepetézni a nőstények a folyóban. Ezt a problémát a szakemberek úgynevezett „kérészvédő lámpák” telepítésével próbálják kezelni.
Ezeket a kék fényű lámpákat a hidak pilléreire telepítik, közvetlenül a Duna fölé, hogy a dunavirágokat odavonzzák, és
ne a közúti lámpákhoz menjenek fel a hidakra.
Így a rovarok a víz fölött maradnak. Kriska György hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések rendkívül fontosak, hiszen ha a dunavirágok az úttesti közúti lámpáknál pusztulnak el, az elhullott kérészek miatt az utak csúszóssá válhatnak. Ez nemcsak természetvédelmi veszteséget jelent, hanem közlekedésbiztonsági problémákat is okozhat.
