Főszerepben a kék fény, itt van a dunavirágzás tetőpontja + videó és galéria
Korán kezdődött idén a dunavirágzás, és most érte el csúcspontját Budapesten és környékén. Kriska György egyetemi docens, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint a dunavirág (Ephoron virgo) rajzása a főváros környékén most bárhol megfigyelhető az esti órákban. A látványos jelenség azonban komoly kihívásokat rejt magában, amelyek nemcsak természetvédelmi, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is figyelmet igényelnek.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
1/17
Közlekedésbiztonsági szempontok és intézkedések
Az elpusztult rovarok rothadásnak indulhatnak, ami közegészségügyi kockázatokat is felvet. Tahitótfaluban például ez történt – idézte fel a kutató.
Emiatt Tahitótfaluban erősen támogatta az önkormányzat a helybéli lakosokkal karöltve a kék fényű lámpák felszerelését 2019-ben, a hidakon található közúti lámpák fényerejét a rajzás idejére ráadásul harminc százalékra csökkentik, hogy a kérészek a kérészvédő lámpák vonzáskörzetében maradjanak
– fogalmazott.
Az első kék fényű lámpák tehát 2019-ben kerültek fel Tahitótfaluban, a második kérészvédő lámpákat már a fővárosba helyezték ki 2023-ban, az Árpád hídhoz.
Dunavirágzás az Árpád híd lábánál (Fotó: Kállai Márton)
Mit tehetünk a dunavirágért?
A dunavirág élete rövid, de annál fontosabb szerepet játszik az ökoszisztémában. A petéit a folyóba rakja, amelyek a következő év áprilisában kelnek ki.
Érdekesség, hogy a nőstények akár párzás nélkül is képesek petéket rakni, amelyekből kizárólag nőstények kelnek ki
– világított rá a kutató.
Életük utolsó óráiban a levegőben megtörténik a párzás, majd egy rövid kis vándorlásra kelnek a nőstények, az úgynevezett „kompenzációs repülésre”, amikor is a folyam irányával szemben haladnak a rovarok – emelte ki Kriska György, majd hozzátette: erre azért van szükség, hogy a dunavirágok lárvái ott nőjenek fel, ahol az elődeik tették. Ott ugyanis biztonságosabb, mint egy esetleges új helyen. A folyó sodrása miatt a „kompenzációs repülés” végén a kifejlett egyedek elpusztulnak.
Kriska György szerint a dunavirágok tömeges jelenléte nemcsak természeti látványosság, hanem az emberi beavatkozás szükségességére is figyelmeztet. A lakosság, különösen a folyók mentén élők sokat tehetnének a kifejlett egyedek védelme érdekében, például azzal, ha az esti órákban lekapcsolják a vízparti lámpáikat.
Ezzel egyszerűen és hatékonyan csökkenthető lenne a kérészek pusztulása – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy
a városi fények ilyenkor a kérészeknek egyfajta csapdát jelentenek, minden egyes egyed tízezer forintot ér, ezekkel a kérészvédő lámpákkal többmilliárdos természetvédelmi károkat lehet elkerülni.
A jelenségről Kriska Györgyék egy videót is készítettek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!