Meglepett, hogy az ukránok a Lukoilról egy olyan döntést hoztak, amivel korlátozzák a rajtuk keresztül Magyarország és Szlovákia felé érkező olaj transzportját – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az esztergomi MCC Feszt idei rendezvényének Olajinfo című beszélgetésén. Úgy folytatta, az alapkérdésre még mindig nem kaptak választ, hogy ezt miért csinálták.
Más orosz vállalatoknak átengedik az olaját, olyanoknak is, akik egyébként uniós vagy amerikai szankciós listán szerepelnek. A Lukoil egyiken sincsen rajta, és hirtelen Szlovákiának és Magyarországnak a két legfontosabb beszállítóját tették a szankciós listára.
Utána jött a magyarázkodás, hogy nem is a Lukoil olaja jön át, hanem egy másik vállalaté, az viszont a Lukoil százszázalékos tulajdona. A csőben 150 millió dollár van, amit senki nem kockáztat, a szállítást a Lukoil állította le amiatt, hogy az ukrán szankciós listára tették. – Ennek még mindig nem értjük a magyarázatát, hogy miért is tették rá ezt a vállalatot – értékelt a Mol-elnök.
A kockázat nőtt meg
Hozzátette, mindenki dolgozik a probléma megoldásán, minden érintett abban érdekelt, hogy ugyanúgy folytatódjék a szállítás, mint eddig, jelenleg erről folynak a tárgyalások. A hirtelen történő beszerzés mindig drágább, mint a hosszú távra szóló szerződés az előre lekötött mennyiségre, de
a számszerűsíthető kár mégsem akkora, mint a nem számszerűsíthető kár, a fő gond az, hogy a kockázat nőtt meg.
A Lukoil Oroszország második legnagyobb kitermelője, amit úgy kell felfogni, hogy ez egy hatalmas tároló a rendszerben. Ha bármilyen fennakadás történik, a Lukoilnak akkora tömegű olaja van, hogy gyorsan tud szállítani, tehát egy kisebb kieső mennyiséget könnyen tud pótolni, de vissza is tudja fogni magát, hiszen nagy a tárolókapacitása Oroszországban. A Lukoil közel 20 éve a Mol legnagyobb beszállítója, de ha helyettesíteni kell, az nem egyszerű dolog, mert egy kis szállítónál több dolog is közbejöhet, ami a leszállítást akadályozza – mutatott rá Hernádi Zsolt.
Még nincs ok aggodalomra
Ismertette: a kőolajat a Mol szerzi be, erről a menedzsment dönt. Ha leállna a Barátság kőolajvezetékről való beszállítás, már csak egy útvonal maradna: a déli betáplálási útvonal. Ez ugyan teljesen el tudná látni hazánkat, de nagyobb biztonságot ad, ha két ilyen útvonal is van, valamint azt sem lehet tudni, hogy mennyi olaj tud bejönni az Adria vezetékről, mert sosem működött névleges kapacitáson, márpedig el kell látnia két és fél finomítót. Hernádi Zsolt szerint üzemanyaghiány az árstoptól hamarabb keletkezik, mint attól, hogy a Lukoil jelenleg nem küld olajat.
A vezérigazgató nem hiszi, hogy Magyarországon üzemanyaghiány lépne fel. A sajtóban spekulációk jelennek meg, de amíg a Mol nem szól, addig nem kell aggódni
– szögezte le Hernádi Zsolt.
Eredményes a visszaváltási rendszer
A Mol vezetője a hulladékgazdálkodásról kifejtette: most az emberek naponta több mint hárommillió flakont visznek vissza, a célszám a három és fél millió, 2030-ig ennek a 90 százalékát újra kell hasznosítani. Szerinte a visszaváltás rendszere hamarosan be fog állni,
rövid alatt már nagy eredményt értek el, ami egy „piszok jó dolog", alapcéljuk a környezet tisztítása.
A hulladékbegyűjtés utáni sorsa az lesz, hogy a Mol szelektálás után értékesíti az újrafeldolgozóknak. Az olajvállalatnak ez most veszteséges üzlet és pár évig még az is lesz, eleve úgy is kalkuláltak. A boltokban üzembe helyezett automatákra 50 milliárd forintot költöttek – tudatta.
Brüsszel fricskázta Magyarországot
A Mol elnök-vezérigazgatója, aki a Corvinus egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja is, kijelentette: a Corvinust úgy kell felfogni, mint egy magánegyetemet.
Az Erasmus és Horizon Europe programokat érintő brüsszeli szankciók Magyarországnak szánt fricska volt
– hangsúlyozta, hozzátéve: ha az állam azt szándékozta elérni a modellváltással, hogy a felsőoktatást felzárkóztatja, akkor az a cél jó. A korábbi rendszerben a magyar felsőoktatás színvonala nem felfelé ment, de az alapítványi átalakítás után az egyetemek tartósan és kiszámíthatóan működőképesek lettek, mert versenyeznek a hallgatókért és a dolgozókért. Az egyetemek régen abban voltak érdekeltek, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, ami a hatékonyság kárára ment – idézte fel. Nagyra értékelte azt is, hogy a Corvinuson most felvett diákoknak több mint a fele angol nyelvű képzésre jelentkezett, így ők már versenyképesek lesznek, illetve a tanároknak is több mint a 10 százaléka külföldről jött.
Villanyautózás és foci
Hernádi Zsolt azt jósolta, hogy a fosszilis üzemanyagok értékesítése 2030-ig növekedni fog a globális piacon, Nyugat-Európában viszont 20 százalékkal csökkent az eladott üzemanyag mennyisége. A számok azt mutatják, hogy nem lehet ilyen ütemben végrehajtani a hagyományos hajtású gépkocsikról történő elektromos átállást, a kihirdetett 2035-ös cél nem reális. Ennek fő okai, hogy az elektromos hálózati rendszer nem bírja a terhelést, illetve nem lehet kiépíteni ennyi idő alatt a töltőkapacitást. Arra is kitért, hogy drága a zöldhidrogén, mert sokba kerül a tárolása, a jövőjét azokban a nagy járművekben látja, amelyekbe nagy akkumulátor kell, ez viszont nem a városi kis autók kategóriája.
Orbán Viktor kérése
A beszélgetés végén Hernádi Zsolt azt is elárulta:
Orbán Viktor még 2004-ben az kérte tőle, hogy a Bozsik-programot élesszék újjá, mert Gyurcsány Ferenc leállította azt. Ezt a Mol megtette az akkor még ellenzékben politizáló miniszterelnök kérésére.
