– Átölelni nehéz lenne, ahhoz egy diákszakkört kellene magammal vinni – mondja a matuzsálemkorú fa törzskerületére utalva a harminchat éves természetvédelmi mérnök, „faprofesszor”. Minden ilyen fa szinte testvérének, rokonának számít. Sajnos ezen emberöltő alatt is már jó néhány elpusztult, sokszor kiegészítette a dr. Pósfai György fémjelezte Dendrománia adatait, amely a legnagyobb, legöregebb fákat ismerteti.
Az ötvöskónyi matuzsálem
Takács Márton Gödöllőn él, egy agrárvállalkozás laborigazgatója, de a szívéhez legközelebb természetesen a Somogy vármegyében, Ötvöskónyiban, a Czindery-kastély parkjában található nagylevelű hárs áll.
Ennek a híres hársnak mellmagasságban 10,7 méter a törzskerülete, ez a megye legvastagabb egytörzsű fája. Magassága és lombkoronája pedig 20 méter körüli lehet. A falubeliek úgy tartják, ez a hárs valójában az „utolsó mohikán”, azaz egyike annak a hétnek, amely egykor a hét magyar vezér emlékét őrizte.
Ötvöskónyit nemegyszer Héthársnak is nevezték, a legenda szerint amikor jó Béla király (IV. Béla) Segesdről az Adria partja felé vette útját, hogy a tatárok gyilkos szándékát elkerülje, itt pihent a fa alatt.
Takács Márton szerint sokáig úgy hitték: egy korábbi, idősebb nagylevelű hárs pusztulása után keletkezett a mai fa. Annak törzséből hét új fa sarjadt, ezek összenövéséből állt össze valamikor a török korban ez a hatalmas, különleges példány. Egy dr. Pósfai György által idézett Földváry Miksa-féle fotó azonban minden korábbi elméletet eloszlatott, hiszen ezen az látszik, hogy a fa egytörzsű, ennek fényében nem sarjakból nőtt össze, és jóval idősebb, mint azt gondolták.
A fa sok mindent megért, hiszen villám sújtott bele az 1900-as évek elején, s például a neves Chernel család – amely valamikor a kastélyt birtokolta – tagjai szívesen tarokkoztak és bridzseztek annak szobányi odvában. Volt, amikor az ötvenes években egy szegény család húzta ki a telet benne, s még tüzet is raktak, főztek rendszeresen.
Végül a rendszerváltás előtt, amikor a kastély a nagyatádi kórház tagintézményeként alkoholbetegek gyógyításában jeleskedett, a renitensebbek itt bújtak meg és söröztek, kikerülve az ápolók figyelmét.
2011-ben már Takács Márton érdeme is volt, hogy megkapta a „hős fa” címet. Volt is miért, hiszen abban ez évben egy hirtelen jött májusi vihar letörte a legnagyobb ágát. Ma is „küzd” az életéért, s ahogy Szabad Józsefné, a falu polgármestere mondja, szinte hírnöki hálózat jelenti annak tavaszi rügyezését, a fa évenkénti megújhodását.
Minden évben az egyik legnagyobb ünnepe a település lakóinak, hogy újra kihajtott az öreg hárs. A hős fa látogatható, sokan keresik fel az egész országból, sőt külföldről is, turisztikai célpont lett az évtizedek alatt. A polgármestertől megtudtuk, a kastély privatizációja most van folyamatban, sokat várnak az új tulajdonostól, hogy részt vesz a büszkeségük „gyógyításában”, a kastélykörnyezet megújításában.
Példamutatásból jeles
A MATE rektora, Dr. Gyuricza Csaba is jól ismeri Takács Mártont, hiszen sok pályázatban, öntevékeny körben dolgozott az egyetemen.
Már az első perctől megismertük Márton elkötelezettségét és tudását az öreg fák iránt, s szerencséjére egy fantasztikus tudású témavezetője volt, dr. Malatinszky Ákos személyében
– mondja a rektor, aki hangsúlyozza: a MATE számára rendkívül fontosak azok a példamutató fiatalok, akik tudásuk legjavát nyújtják az egyetemi évek alatt, és valami fontosat és különlegeset alkotnak. Például állva a következő generáció előtt, s kiemelkedő tevékenységükkel sokakat inspirálnak.
Márton nálunk végzett, itt doktorált, Gödöllőn telepedett le, és első hívásra mozdul, ha szakterületén az egyetem hívása elhangzik
– jegyzi meg.
Takács Márton természetesen ma is minden szabadidejét a természetben tölti, az öreg fák iránti bűvölet nem hagyott alább. „Kéktúrázóként” is családjával, két gyermekével, testvérével és barátaival újabb matuzsálemek felkeresésére indul. Nagy álma, hogy egy olyan képeskönyvet szerkesszen és adjon ki, amelyben a birtokában lévő felbecsülhetetlen értékű fotóanyag segítségével bemutathatja fásszárú barátait. Ebben minden természetkedvelő támogatását szívesen fogadja.
Borítókép: Egy igazi matuzsálem: Dunasziget, 930 centiméteres törzskerületű fehér fűz 2014-ben (Fotó: Takács Márton)
