A BKK nem adja fel, felpörgött a szerecsenmosdatás

A veszélyhelyzet kihirdetése óta számos rossz döntést hozott Karácsony Gergely és a főváros tömegközlekedésért felelős Budapesti Közlekedési Központ. A biztonságos utazást lehetetlenné tévő zsúfolt járatok, a biztonsági őrök hiánya, a járművezetők elégtelen védelme borzolta a nagyközönség és a szakértők idegeit. Talán ezért is született meg a központ szombati közleménye, amelyben igyekeznek jó képet festeni magukról úgy, hogy Karácsony Gergely baklövéseiről egy szót sem ejtenek.

Magyar Nemzet
2020. 04. 13. 8:18
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koronavírus-járvány miatt a kormány március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges fertőzés elhárítása érdekében. Ezzel egy olyan, korábban példátlan intézkedéssorozat vette kezdetét, amely Budapest közlekedésére is meghatározó hatással bír, és amely a folyamatos változások következtében várhatóan még nem ért véget – kezdi közleményét a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), majd sorra veszik az általuk hozott intézkedéseket.

Búcsú az első ajtótól

A bevezetett veszélyhelyzethez kapcsolódó intézkedéssorozat első lépéseként március 12-én átmenetileg, határozatlan időre felfüggesztették a fővárosi közösségi közlekedési járatokon az első ajtós felszállási rendszert. A rendelkezés célja az volt, hogy ne az első ajtónál tömörüljenek az utasok felszálláskor, valamint a járművek jobb szellőzését is segítette. Szintén március 12-től a több ezer járművezető védelme érdekében felfüggesztették a járatokon a helyszínen váltott vonaljegyek értékesítését is. Viszont a fővárosi autóbuszokon és trolibuszokon csak március 16-a óta nem nyitják az első ajtót, és csak ekkor zárták el a buszok első részét kordonnal, hogy az ajánlott távolság tartható legyen a fertőzésveszély elkerülése érdekében.

A BKK március közepén arra biztatta az utasokat, hogy minél gyakrabban nyissák ki a járművek ablakait, mert ez is jelentősen hozzájárul a szellőzéshez. Személyes tapasztalatunk és a közösségi oldalakon olvasható bejegyzések szerint azonban ez sok járaton egyszerűen lehetetlen.

Karácsony rossz döntése

Március közepére nyilvánvalóvá vált: a veszélyhelyzet elrendelése és a kapcsolódó kormányzati intézkedések – például az iskolabezárások –, valamint az egyre több fővárosi cégnél elrendelt otthoni munkavégzés miatt fokozatosan 80-90 százalékkal csökkent a budapesti közösségi közlekedési járatok kihasználtsága – írja a BKK, amely ezért március 19-től a tanítási szünetben érvényes menetrendet léptette életbe, március 27-ről 28-ra virradó éjjeltől egyes, a belvárosi szakaszok sűrűbb lefedettségét biztosító indulások kiiktatásával pedig megváltoztatta az éjszakai járatok menetrendjét Budapesten.

Úgy tűnik, valahol itt vesztette el a fonalat a főváros, vagy jött annyira lendületbe, hogy április 1-jétől bevezette a szombati menetrendet. A BKK akkori közleménye szerint a megszokott szombatinál számos frekventált vonalon sűrűbb közlekedést biztosít az új menetrend bevezetése. Többek között arra hivatkoztak, hogy Bécsben már egy hete a szombati menetrend van érvényben a hétköznapokon, hét végén pedig a vasárnapi menetrend szerint közlekednek a közösségi közlekedés járatai. Berlinben a metrók tízpercenként, a villamosok 10-20, a buszok pedig a metróbuszvonalakon tíz-, minden más vonalon húszpercenként indulnak, vagy, hogy Münchenben is bevezették a szombati menetrendet. Csakhogy Budapest nem Bécs, München vagy Berlin. A járatok zsúfoltabbak lettek, mint korábban, ez pedig nem segíti a koronavírus-járvány elleni védekezést, hívta fel a figyelmet Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, valamint Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, de erre panaszkodtak az utazók is.

De nincs szombat

Vitézy Dávid szerint, amióta bejelentették a szombati menetrendet, világos volt, hogy itt valami nem stimmel: egy rendkívüli járványhelyzeti munkanapi menetrend helyett, talán nemtörődömségből, de egyszerűen megpróbálták a szombati menetrendeket ráhúzni a mostani helyzetre. Azonban nincs szombat: pont azok maradtak a buszokon és azok járnak dolgozni, akik műszakos munkarendben dolgoznak. Vagyis, akik kórházakba, áruházakba, üzemekbe, a közüzemeket biztosító munkahelyekre igyekeznek reggel 5 és 7 között. Ilyenkor az utasforgalom lényegesen nagyobb, mint a szombati.

A BKK újabb közleménye erről csak szerényen annyit ír: „a folyamatos utasszámlálás tapasztalatai és a visszajelzések alapján már másnap, április 2-án 16 további vonalon vezetett be további járatsűrítést, majd ugyanezen a napon délután bejelentette, hogy április 3-án még 20 járat esetében biztosít gyakoribb indulást, április 6-tól pedig visszaállítja a tanszüneti menetrendet”.

Fordítsuk le: olyan nagy volt a felháborodás (a Fidesz külön közleményben kérte az intézkedés visszavonását), hogy Karácsony Gergely és nyomában a BKK kénytelen volt meghátrálni. Sűrítették a járatokat, hogy egyetlen vonalon se legyen nagyobb a járművek kihasználtsága a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott harminc százaléknál, azaz az utasok tartani tudják a megfelelő távolságot egymástól.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.