Jelentősen csúszhat a csepeli gerincút utolsó szakaszának tervezése és kivitelezése, mivel az eredetileg 2024-ben induló építkezés a főváros által hibásan benyújtott uniós pályázati anyag elutasítása miatt valószínűleg nem kezdődhet majd el időben – értesült a Magyar Nemzet. A februári forgatókönyv szerint a gerincút meghosszabbításának tervei 2023-ra készülnének el, azonban kérdés, hogy az eredetileg négy év múlva megvalósuló fejlesztés így mennyit fog csúszni.
Be nem tartott ígéretek
A csepeli gerincút megvalósításának igénye már 1993-ban napirendre került, amelynek első szakasza, a Teller Ede út 2012-ben el is készült. A meghosszabbítás megvalósítása az M0-s autóútig nagymértékben segítené a csepeli lakosok élhetőbb közlekedését, mivel jelenleg csúcsidőben hatalmas dugók terhelik az utakat, főként az agglomeráció átvonulása miatt, valamint nagy problémát okoz az áthaladó tehergépjármű forgalom is. Az sem tisztázott, hogy pontosan miért dobta vissza az uniós hivatal a pályázati beadványt. Bár a hivatal formai okokra hivatkozott, a kiírás tartalmazza egy mintegy két kilométeres elsőrendű árvízvédelmi védvonal megtervezését is, amely azonban a szabályozás értelmében valószínűleg nem a BKK Zrt. feladatkörébe tartozik.
A Magyar Nemzet kereste a fővárost azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely ígéreteihez híven, megválasztása óta eddig milyen fejlesztések kezdődtek el és valósultak meg Csepelen, illetve azt is megkérdeztük, ha a csepeli gerincút építése éveket fog csúszni, ez idő alatt milyen eszközökkel, megoldásokkal fogja a főváros élhetőbbé tenni a csepeli lakosok közlekedését, az agglomerációból érkezők csúcsidőben való áthaladását. Kérdéseinkre azonban eddig nem érkezett válasz.
Jávor Benedeknek kellene Budapest érdekeit képviselnie az Európai Unióban
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Hol maradnak Jávor sikerei?
A csepeli gerincút visszadobott uniós pályázata kapcsán a párbeszédes Jávor Benedek szerepe is felmerült. Budapest brüsszeli kirendeltségének vezetője ugyanis júniusban egy a Mércének adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy Budapest és más önkormányzatok önállóságát a kormányzat az elmúlt tíz évben nagyon jelentősen lecsökkentette, ezért a képviseleti iroda egyik fontos feladata, hogy megpróbálják a lehető legtöbb uniós forrást felkutatni és megszerezni a főváros számára. A kirendeltségvezető uniós sikereiről, így a főváros számára szerzett összegekről és abból megvalósuló fejlesztésekről azonban kinevezése óta nem sokat hallottunk. Jávor Benedek a Magyar Nemzetnek az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, az illetékesek nem vonták be őt a csepeli gerincút pályázatába. Mint fogalmazott, „ennek a felelőssége nem engem terhel”. Ennek fényében még inkább érthetetlen, valójában mit is csinál Brüsszelben a főváros uniós pályázataiért felelős politikus.
Dobrev, az ötletgazda
Az unióból történő közvetlen forrásszerzés ötlete nem Jávor Benedektől származik. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője tavaly szeptemberben azt hangoztatta, pártja el fogja érni, hogy az önkormányzatok közvetlenül az EU-nál pályázhassanak fejlesztési pénzekre, így kikerülve az „Orbán-kormány korrupt rendszerét”. Dobrev akkor, az októberi önkormányzati választások előtt úgy vélte, az EU meg fog változni a következő hetekben és hónapokban, ezért „akik a demokratikus, közös ellenzéki jelöltekre szavaznak, biztosak lehetnek abban, hogy nem hogy nehezebb, hanem talán még könnyebb is lesz forrásokhoz jutni”. Azonban a csepeli gerincút ügye is bizonyítja: a baloldali ígéretek kilenc hónap után is csak ígéretek maradtak.
