A felhasználó mint értékes nyersanyag

Ma már sokkal inkább a világszerte 2,6 milliárd felhasználóval rendelkező Facebook, semmint a Cambridge Analytica körüli rendellenességekről és a politikai manipuláció csaknem végtelen lehetőségeiről szól a három évvel ezelőtt a süllyesztőbe került brit adatelemző és marketingcég körüli botrány.

Munkatársunktól
2021. 04. 19. 5:47
Facebook Political Ad Ban Blocks Pro-vaccine Messages
A Facebook megkönnyíti a kommunikációt, de ellenőrizhetetlen. (Photo by Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: JAAP ARRIENS

Ma már sokkal inkább a világszerte 2,6 milliárd felhasználóval rendelkező Facebook, semmint a Cambridge Analytica körüli rendellenességekről és a politikai manipuláció csaknem végtelen lehetőségeiről szól a három évvel ezelőtt a süllyesztőbe került brit adatelemző és marketingcég körüli botrány.

Vagyis arról, hogyan lehet „viselkedésalapú kommunikációval”, pszichográfiai profilalkotással – mint az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában történt – Facebook-felhasználók tíz- és tízmillióinak a fejébe látni, majd választási manipulációra felhasználni őket. Noha a Cambridge Analyticát évekkel ezelőtt még az adatainkkal, felhasználói szokásainkkal való visszaélés mintapéldányaként állították bűnbaknak, mára az a meggyőződés vált erősebbé, hogy sem a brexit, azaz az Egyesült Királyság európai uniós kilépéséről döntő 2016. júniusi népszavazás kimenetelében, sem pedig Donald Trump 2016. novemberi amerikai elnökké való megválasztásában nem játszottak olyan döntő szerepet, mint ahogyan azt korábban vélni lehetett. Igaz, közben a cég és vezetője, Alexander Nix is belebukott a történtekbe.

2020 októberében Elizabeth Denham brit adatvédelmi biztos háromévi vizsgálatot követően megállapította, hogy a Cambridge Analyticát nem terheli felelősség az EU-népszavazással kapcsolatban, vagyis hogy a kilépést pártolók javára döntötte volna el a kérdést. Ugyanakkor viszont leszögezte, „rendszerszintű sebezhetőség áll fenn demokratikus rendszereinkben” – majd félmillió fontra (mai áron 209 millió forint) – bírságolta a Facebookot, amiért nem tett eleget felhasználói adatainak a védelméért.

Gyurcsány és Bajnai emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek.

Mindennek – ahogyan a 2016-os amerikai kampányban való befolyásolásnak is – a hátterében egy moldovai–amerikai pszichológus kutató, Aleksandr Kogan kérdőívei álltak. Ezek egy alkalmazásra kifejlesztve a Cambridge Analytica tulajdonába kerültek, hogy jobban kifürkészhessék a Facebook-felhasználók – Amerikában nem kevesebb mint potenciálisan 180 millió fő – preferenciáit és érdeklődését, több tíz millió emberről gyűjtve így adatokat anélkül, hogy ennek céljával ők tisztában lettek volna. Egy a Cambridge Analyticához köthető cég Steve Bannontól, Trump – azóta kegyvesztetté lett – tanácsadójától kapott megbízást az adatszerzésre, de a folyamatok a későbbiekben messze túlnőttek ennek keretein. Az applikációt százezrek töltötték le.

Donald Trump Fotó: MTI/AP/John Raoux

A közösségi média napi szintű felhasználóinak nem okozhat meglepetést, hogy a Facebook és üzleti partnerei feltérképezik mindennapi, köztük fogyasztói szokásainkat, ismerősi-kapcsolati hálónkat, világnézetünket. Ám ha ez azzal is kiegészül, mennyire vagyunk befolyásolhatók a politikai meggyőződésünkben, akkor a politikai marketing szakemberei különösen értékes nyersanyaghoz jutnak, amelyre a kampányukat építhetik.

A chatbotok álhírekkel árasztják el a politikai riválisok közösségimédia-felületeit.

Például a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt nemcsak azt térképezték fel, hogy valaki mondjuk Hillary Clinton vagy Donald Trump biztos szavazójának számít-e, vagy inkább ingadozó, hanem azt is, mennyire meggyőzhető az amerikai belpolitika olyan alapkérdéseiben, mint a fegyvertartás vagy a bevándorlás.

„A társadalom alapvető megváltoztatása érdekében először meg kell azt törnöd. Majd ha sikerült megtörnöd, a darabokat már a saját elképzeléseid szerint alakíthatod egy új társadalomhoz” – fogalmazott Christopher Wylie, a Cambridge Analytica-botrány kiszivárogtatója.

Mindez persze nem pártspecifikus. „Amikor Obama és kockafejűi felhasználták a Facebookot, hogy nyerjenek, mindenki éltette és üdvözölte a fényes és izgalmas jövőt. Amikor viszont Trumpék használják, mindenki megőrül” – vont mérleget Charlie Spiering, a Breitbart jobboldali hírügynökség fehér házi tudósítója.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.