Feri, a robot

Ezerkilencszázötvenben egy brit informatikus, az Enigma feltörésében döntő szerepet játszó Alan Turing eljátszott a gondolattal: vajon képes lehet-e egy gép úgy viselkedni, mint az ember – és ennek vizsgálatára megalkotta az „utánzó játékot”, az azóta csak Turing-tesztként emlegetett kritériumrendszerrel. A szabályai viszonylag egyszerűek: a robot néhány percen keresztül válaszolgat egy vizsgabizottság kérdéseire, a bírálóknak pedig – természetesen látatlanul – el kell dönteniük, hogy élő személlyel beszélgettek-e. Ha legalább egyharmaduk azt mondja, igen, a mesterséges intelligencia átment a teszten.

Fotó: BachPekaryMate

A Facebook és üzleti partnerei feltérképezik mindennapi, köztük fogyasztói szokásainkat, ismerősi-kapcsolati hálónkat, világnézetünket.

A „rossz botok” időnként egészen valóságosnak tűnnek; nemcsak kommentálnak, de a saját üzenőfalukra is töltenek fel tartalmakat, hogy élőnek tűnjenek.

Az is előfordulhat, hogy ismerősnek jelölnek, hogy aztán begyűjtsék a nem nyilvános adatainkat, megvizsgálják, mit kedvelünk és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel. Minél több az adat, a fejlett algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át, mivel lehet őt megszólítani, választásra buzdítani vagy éppen távol tartani a szavazástól.

Első alkalommal 2010-ben, a félidős választások idején alkalmaztak szórványosan chatbotokat az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy egyes jelöltek támogatottságát vagy elutasítottságát virtuálisan felnagyítsák – derült ki a Thomas Reuters Foundation összefoglalójából, mely kitért arra is: hat évvel később, az elnökválasztás idején csak a Twitteren legkevesebb négyszázezer bot „dolgozott” ugyanezen. Ez az elnökválasztásról tweetelők 15 százaléka, és körülbelül 3,8 millió bejegyzést osztottak meg, a voksolásról szóló üzenetek mintegy 19 százalékát.

Az Oxford Egyetem egyik kutatása szerint a brexitnépszavazás esetében a Twitteren működő chatbotok ugyancsak jelentős szerepet játszottak, valósággal ontották magukból a politikai üzeneteket: a felmérésben megfigyelt fiókok kevesebb mint egy százaléka felelt ugyanis az összes hozzászólás, bejegyzés harmadáért. A Carnegie Mellon Egyetem szakemberei pedig arra jutottak, hogy a koronavírus-járvány idején a lezárásokkal szemben nyitást követelő Twitter-fiókok közel felét irányítják robotok.

Formálódik a baloldal kampányközpontja a jövő évi országgyűlési választásokra

Gyurcsány és Bajnai emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek.

A chatbotok folyamatos fejlődése egyre nehezebbé teszi a felismerésüket, ez pedig növeli a bennük rejlő kockázatot, aminek sokak szerint jogalkotással kéne elejét venni. A világon először erre Kaliforniában tettek kísérletet, ahol 2019-ben törvénybe iktatták, hogy a cégek által használt „gépi személyiségeknek” minden esetben jelezniük kell ezt a tényt a vásárlókkal. Ha nem teszik, egyéb eszközökkel meg lehet próbálni kiszűrni őket: a Twitteren például ellenőrizni kezdték a gyanúsan sokat posztoló fiókokat, aminek az lett a következménye, hogy a botok visszavettek az aktivitásukból, de nem tűntek el, ugyanúgy ott vannak mindenhol.