Feri, a robot

Ezerkilencszázötvenben egy brit informatikus, az Enigma feltörésében döntő szerepet játszó Alan Turing eljátszott a gondolattal: vajon képes lehet-e egy gép úgy viselkedni, mint az ember – és ennek vizsgálatára megalkotta az „utánzó játékot”, az azóta csak Turing-tesztként emlegetett kritériumrendszerrel. A szabályai viszonylag egyszerűek: a robot néhány percen keresztül válaszolgat egy vizsgabizottság kérdéseire, a bírálóknak pedig – természetesen látatlanul – el kell dönteniük, hogy élő személlyel beszélgettek-e. Ha legalább egyharmaduk azt mondja, igen, a mesterséges intelligencia átment a teszten.

Fotó: BachPekaryMate

Az elmúlt hetven év alatt minden program elbukott a megméretésen, mígnem 2014-ben egy Eugene Goodsman név alatt futó alkalmazás sikeresen elhitette magáról, hogy „ő” egy 13 esztendős fiú. Ezzel új fejezetet nyitott a számítástechnika és különösen a chatbotok történetében.

Magát a chatbot – a bot a robot rövidítése – kifejezést egyébként elsőként ChatterBot, tehát csevegőrobot formában 1994-ben használták. Tágabban értelmezve a kifejezést, chatbotnak nevezhetjük a digitális asszisztenseket, így az Apple által 2011-ben bemutatott Sirit és a Microsoft pár évvel később érkező Cortanáját, „akik” írásban vagy szóban feltett kérdéseinkre megmondják, mikor lesz a következő találkozónk, hol van a legközelebbi pizzéria, és még vicceket is tudnak.

Gyurcsány Ferenc

A chatbotokban rejlő lehetőséget széles körben a kereskedelmi vállalkozások próbálták először kiaknázni: automatizálták ügyfélszolgálataikat. A vásárlók így egyszerűbb kérdéseiket bármikor feltehetik, és azonnal választ is kaphatnak rá egy algoritmustól. A technológia azonban hamar túllépett ezen, mára akár a teljes vásárlási folyamatot – a termék kiválasztásától a megrendelés leadásán át a fizetésig – elintézhetjük egy robottal „beszélgetve”.

Az úgynevezett gépi tanulás és a big data, azaz a nagy mennyiségű adatok gyűjtése és elemzése a 2010-es évek közepétől kezdve még jobban kitágította a lehetőségeket.

A közösségi médiához kapcsolódó chatbotok rengeteg információhoz jutnak a vásárlókról. Az így keletkező „big data” elemzése pedig lehetővé teszi, hogy személyre szabott ajánlatokkal bombázzanak minket az automatizált kufárok.

A robot másik haszna, hogy azonos időben képes megjelentetni egy reklámot a Twitter-, Instagram- és Facebook-oldalakon, sőt nemcsak posztolni, de a bejegyzéseket kommentálni is képes.

Ezek után nem csoda, hogy a politika is felfedezte magának a chatbotokat.

Magyarországon elsőként Gyurcsány Ferenc alkalmazta Adámy Péter tanácsára.

A „Feri bot” hatásáról az újbaloldali Mérce egyik szerzője, Fényes Csongor szociológus utóbb így írt a blogján Chatbot, a jövő kampánytechnikája című bejegyzésében:

„Először azt hittem, hogy én vagyok az egyetlen ember, aki 20-as évei közepén jár, és mégis imádja az ötletet, hogy magával »Gyurcsány Ferenccel« chateljen. […] De tévedtem, ahogy körbenéztem, mindenhol Ferivel boldogan chatelő 20-asokat, sőt fiatalabbakat is láttam. […] Feri határozottan az életünk része lett.”

A chatbot egyik haszna tehát az, hogy különösen a fiatalabbaknak szórakoztató módon teremt közönséget a politikusokkal, akik ezáltal új szavazókat is elérhetnek, illetve a potenciális szavazókat „odaszoktathatják” az oldalukra.

Természetesen Gyurcsány Ferencnél minden tekintetben egyszerűbb embereket is képesek „eljátszani” ezek a szoftverek: dühös kisnyugdíjast, panaszkodó vállalkozót, „akik” negatív véleményekkel vagy akár álhírekkel árasztják el a politikai riválisok közösségimédia-felületeit, azt az érzetet keltve, mintha tömegek lennének elégedetlenek.

Az Imperva, egy kiberbiztonsággal foglalkozó nemzetközi cég felmérése szerint 2019-ben az internetes forgalom 62,8 százalékát bonyolították emberek, 13,1 százalékát „jó botok”, tehát például automatizált ügyfélszolgálatok, és 24,1 százalékát „rossz botok”, azaz kamuprofilok mögé bújtatott gyalázkodó vagy álhíreket terjesztő gépek.

A felhasználó mint értékes nyersanyag

A Facebook és üzleti partnerei feltérképezik mindennapi, köztük fogyasztói szokásainkat, ismerősi-kapcsolati hálónkat, világnézetünket.

A „rossz botok” időnként egészen valóságosnak tűnnek; nemcsak kommentálnak, de a saját üzenőfalukra is töltenek fel tartalmakat, hogy élőnek tűnjenek.

Az is előfordulhat, hogy ismerősnek jelölnek, hogy aztán begyűjtsék a nem nyilvános adatainkat, megvizsgálják, mit kedvelünk és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel. Minél több az adat, a fejlett algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át, mivel lehet őt megszólítani, választásra buzdítani vagy éppen távol tartani a szavazástól.

Első alkalommal 2010-ben, a félidős választások idején alkalmaztak szórványosan chatbotokat az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy egyes jelöltek támogatottságát vagy elutasítottságát virtuálisan felnagyítsák – derült ki a Thomas Reuters Foundation összefoglalójából, mely kitért arra is: hat évvel később, az elnökválasztás idején csak a Twitteren legkevesebb négyszázezer bot „dolgozott” ugyanezen. Ez az elnökválasztásról tweetelők 15 százaléka, és körülbelül 3,8 millió bejegyzést osztottak meg, a voksolásról szóló üzenetek mintegy 19 százalékát.

Az Oxford Egyetem egyik kutatása szerint a brexitnépszavazás esetében a Twitteren működő chatbotok ugyancsak jelentős szerepet játszottak, valósággal ontották magukból a politikai üzeneteket: a felmérésben megfigyelt fiókok kevesebb mint egy százaléka felelt ugyanis az összes hozzászólás, bejegyzés harmadáért. A Carnegie Mellon Egyetem szakemberei pedig arra jutottak, hogy a koronavírus-járvány idején a lezárásokkal szemben nyitást követelő Twitter-fiókok közel felét irányítják robotok.

Formálódik a baloldal kampányközpontja a jövő évi országgyűlési választásokra

Gyurcsány és Bajnai emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek.

A chatbotok folyamatos fejlődése egyre nehezebbé teszi a felismerésüket, ez pedig növeli a bennük rejlő kockázatot, aminek sokak szerint jogalkotással kéne elejét venni. A világon először erre Kaliforniában tettek kísérletet, ahol 2019-ben törvénybe iktatták, hogy a cégek által használt „gépi személyiségeknek” minden esetben jelezniük kell ezt a tényt a vásárlókkal. Ha nem teszik, egyéb eszközökkel meg lehet próbálni kiszűrni őket: a Twitteren például ellenőrizni kezdték a gyanúsan sokat posztoló fiókokat, aminek az lett a következménye, hogy a botok visszavettek az aktivitásukból, de nem tűntek el, ugyanúgy ott vannak mindenhol.