A legnagyobb otthonteremtési programot készíti elő Novák Katalin

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, a Fidesz alelnöke október elsejétől a családokért felelős tárca nélküli miniszter lesz. Novák Katalin a kinevezése előtti meghallgatásán közölte, hogy minden idők legnagyobb otthonteremtési programjára készül, és tervezik a családvédelmi akcióterv folytatását is. Elmondta továbbá, hogy az agrártárcánál jelenleg is államtitkári posztot betöltő Zsigó Róbert lesz a parlamenti államtitkára.

A családokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés népjóléti bizottságának pénteki ülésén azt mondta, 2010 óta azért dolgoznak, hogy Magyarországon könnyebb legyen családot alapítani, gyereket vállalni, és hogy megfordítsák a magyarok fogyatkozásának tendenciáját. Emlékeztetett: tíz éve családbarát fordulat következett be a kormányzásban, és az is cél, hogy mindenkinek legyen megélhetést biztosító munkahelye. Mint mondta, a megingott bizalmat kellett helyreállítani, a gyermekvállalás pedig a jövőbe vetett bizalmat jelenti. Közölte, ezért bővítették a lehetőségek tárházát hogy ne legyen anyagi akadálya a gyermekvállalásnak.

Novák Katalin jelezte, minden kormányzati döntésnél figyelembe veszik azt, hogy mi a családok érdeke, és igyekeznek a generációk együttműködését is erősíteni. Szavai szerint a családtámogatások munkához kötése logikus lépés volt. Az eredményeket sorolva megemlítette: visszaállították a gyes harmadik évét, az összegét pedig több mint duplájára emelték, családbarát adórendszert vezettek be, és már a nagyszülők is mehetnek gyedre. A fél év után munkába visszatérő anyák sem esnek el a gyedtől, és hallgatói, valamint diplomás gyedet vezettek be. Kitért az otthonteremtési támogatásra, a bölcsődei férőhelyek megduplázására, és arra, hogy a gondozók fizetése két és félszeresére emelkedett.

– Minden közoktatásban tanulónak ingyen jár a tankönyv, bővült a rászorulók ingyenes étkezési lehetősége, Erzsébet-táborokat létesítettek, ingyenes nyelvvizsgára, KRESZ-tanfolyamra és -vizsgára van lehetőségük a gyermekükkel otthon lévő szülőknek – sorolta Novák Katalin, majd kitért rá, hogy nyugdíjprémium jár az időseknek, akiket Erzsébet-utalvánnyal is segítettek. Megemelték az otthonápolási díjakat, családbarát szülészetekhez adtak támogatást országszerte.

Mint fogalmazott, mindezt a járványhelyzetben is megtartották, sőt bővítették, például a hiteltörlesztési moratóriummal. Fenntartották, bővítették a Nemzeti tehetség programot, bevezették a Diákhitel Pluszt, és a szakképzésben tanulók diákhitelét, valamint a babaváró támogatást. Megemlítette továbbá, hogy a gyermek születéskor elengedik a jelzáloghitelek egy részét, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménnyel élhetnek, ez évtől pedig a legalább négy gyermeket felnevelő édesanyáknak nem kell többé személyi jövedelemadót fizetniük.

Novák Katalin emellett kitért arra is, hogy

több mint húsz százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, 43 éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma mint most, közben csökken a válások és az abortuszok száma. – Ezen intézkedések nélkül több mint százezerrel kevesebb gyermek született volna – jelentette ki,

hozzátéve: eközben valamennyi korosztályban növekszik a nők foglalkoztatása és 12 százalékponttal nőtt az önkéntes tevékenységet végzők száma is. Tudatta azt is, hogy a kormány a GDP csaknem öt százalékát fordítja családtámogatásra, ami kétszer annyi, mint tíz éve, és minden támogatást igénybe vehetnek az édesapák is, ha úgy döntöttek, hogy ő marad otthon a gyerekkel.

Novák Katalin bejelentette, hogy több javaslaton is dolgozik:

minden idők legnagyobb otthonteremtési programját készíti elő, és készül a családvédelmi akcióterv folytatása is.

A családokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt meghallgatásán a népjóléti bizottság tagjai kérdéseket tehettek fel Novák Katalinnak. Kovács József (Fidesz) a bizottság egyik alelnöke a járványhelyzet első hullámának idején tett intézkedésekről kérdezte az államtitkárt, aki szerint a legfontosabb a hitelmoratórium lehetőségének bevezetése volt. Novák Katalin megemlítette még, hogy a veszélyhelyzet végéig meghosszabbították a csed, a gyes és a gyed folyósítását, de fontos elemként beszélt az idősek életének megkönnyítését célzó döntésekről, valamint az önkéntesek munkájáról is.

Lukács László György (Jobbik) felvetésére a leendő miniszter úgy fogalmazott, hogy

nem szűkíti, sőt inkább növeli a mozgásterét az a döntés, hogy a családügyeket októbertől nem államtitkárként, hanem tárca nélküli miniszterként felügyeli, mert így automatikusan részt vehet a kormányüléseken, ahol első kézből értesül a döntésekről és ismertetheti elképzeléseit.

Hozzátette, munkájában a továbbiakban is számít eddigi kollégáira, és nem költöznek másik kormányzati épületbe. Hangsúlyozta, hogy tevékenységüket a többi minisztériummal, intézménnyel együttműködve végzik majd, és továbbra is számítanak a családszervezetek, az egyházak és a tudományos élet képviselőire.

Közölte azt is, hogy kiemelten fontos célnak tartja az első gyermek megszületésének támogatását. Novák Katalin úgy véli,

a legfőbb gond, hogy kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja, ami most 30,3 év, és azt szeretnék, ha a vágyott és a megszületett gyermekek számának különbsége a nulla felé közeledne.

A jobbikos képviselő felvetésére, mely szerint nagymértékben kéne emelni a családi pótlék összegét, de azt csak meghatározott célokra lehetne fordítani, elmondta: a kormány munkaalapú társadalomban hisz, de a célzottsággal egyet ért, ezért bővítették a tankönyv- az étkezési illetve az üdülési támogatást. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e a jelenleginél szigorúbb abortusz-szabályozást, úgy válaszolt,

hazánkban szigorítások nélkül is 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma az elmúlt években, a családtámogatások zöme pedig már a magzat után is igénybe vehető.

Kovács Sándor (Fidesz) az Erzsébet-táborokról érdeklődött. Novák Katalin elmondta, hogy idén, a járványhelyzet miatt csak napközis táborokat szerveztek, amivel nyolcvanezer családnak tudtak segíteni. Tudatta azt is, hogy több helyen, például Zánkán jelentős felújítások, átalakítások zajlanak, ezzel duplájára emelkedhet a táborozók száma. Kitért arra is, hogy az egyes típusú diabétesszel élő gyermekeknek, fiataloknak is több kedvező intézkedést vezettek be, és továbbiakra is számítani lehet.

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint még most is csökken a születések száma. – E szerint az intézkedések nem váltották be a várt hatást, mert nem fordult meg a trend – jelentette ki. A miniszterjelölt erre közölte,

az elmúlt évtizedben nagymértékben, tendenciózusan emelkedett a házasságkötések száma, és a gyermekvállalási kedvben is emelkedés tapasztalható, illetve nőtt a nagycsaládok száma is. Hozzátette, egy négy évtizedes folyamatot kell megfordítani, amihez tíz év nem elegendő. A teljes fordulathoz több évtizedre van szükség.

Szabó Tímea az egyszülős családok helyzetére is felhívta a figyelmet, mire Novák Katalin jelezte, hogy semmiképpen nem érheti őket hátrány. Emlékeztetett, kormányzati támogatással Európában egyedülálló módon egyszülős központok hálózata épült ki, valamint nyári táborokat szerveztek nekik és az otthonteremtési támogatásokból is részesülhetnek. Beszélt arról is, hogy

2010 óta 60 százalékkal nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, kétszer annyi településen van ma ilyen intézmény, mint korábban volt, ötször annyi minibölcsőde jött létre és támogatják a családi, munkahelyi bölcsődék létesítését is.

– Mi lesz azokkal a családokkal, akik felvették a Babaváró hitelt, de nem tudják teljesíteni az elvárásokat? – kérdezte Szabó Tímea. – A meddőségkezelés támogatási rendszerét is átalakítottuk, és ott van az örökbefogadás lehetősége is. Tavaly volt az első év, hogy több kicsit fogadtak örökbe, mint amennyit örökbe fogadhatóvá nyilvánítottak – reagált Novák Katalin.

Révész Máriusz szerint az, hogy tíz év alatt 78 százalékkal nőtt a házasságkötések száma bizonyítja, hogy a magyarok bíznak a jövőben. A kormánypárti képviselő több olyan adatot ismertetett, ami azt bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javult a magyar lakosság életszínvonala.

A családtámogatások eredményeként 13 ezer milliárd forint maradt a magyar családok zsebében, de hogy alakult a nyugdíjak vásárlóértéke?- kérdezte Selmeczi Gabriella (Fidesz). A leendő miniszter elmondta,

az inflációkövető rendszer által a nyugdíjak reálértéke nem csökkenhet, sőt 10 százalékkal emelkedett is.

Tapolczai Gergely (Fidesz) a családpolitikai akcióterv eddigi sikereire volt kíváncsi. Novák Katalin válaszában elmondta, eddig a babaváró hitel lehetőségével éltek a legtöbben, több mint százezren.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint, bár a baloldal igyekszik eltagadni, igenis vannak eredményei a kormány családpolitikájának. – Ez persze nem azt jelenti, hogy hátra lehet dőlni – közölte, majd kifejtette: fenntartással kezeli a Szabó Tímea által idézett adatokat, hiszen ő volt az, aki tavasszal azt mondta, hogy Magyarország vezeti a járvány miatti halálozási listát.

A népjóléti bizottság szocialista elnöke, Korózs Lajos azt firtatta, támogatja-e Novák Katalin az isztambuli szerződés ratifikálását. A miniszterjelölt erre kifejtette, hogy

a kapcsolati erőszak áldozatainak védelme az egyezmény ratifikálása nélkül is kiemelt cél: minden ezzel kapcsolatos ellátási formát bővítettek és sosem állt rendelkezésre ekkora összeg erre a célra.

– Azonban az isztambuli egyezmény ideológiai elemei nemcsak nálunk, hanem máshol is nagy vihart kavarnak és ellenállásba ütköznek – tette hozzá.

A bizottsági meghallgatás után kilenc képviselő támogatásával és három elutasításával támogatták Novák Katalin miniszteri kinevezését.