– Az eddigi információk alapján valószínűsítem, hogy egy zavaros ideológiát valló, az Iszlám Államhoz esküvel csatlakozó, ám magányos bűnelkövető a kedden elfogott magyar dzsihadista – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth József.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint a Terrorelhárítási Központ nagyon komoly szakmai sikert ért el azzal, hogy megtalált egy tűt a szénakazalban, azonosította és elfogta a kecskeméti egyetemistát, aki az Iszlám Államhoz csatlakozott.
Akik azt állítják, túl korán csaptak le a gyanúsítottra, azoknak azt mondja a szakértő, hogy egyfelől a nyilvánosság csak minimális információval rendelkezik, ám az ügyészség megalapozottnak találta a TEK bizonyítékait, és ez alapján a bíróság el is rendelte a gyanúsított letartóztatását 30 napra.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy terrorizmussal kapcsolatos eseménynél mindig az a legfontosabb feladata a szakembereknek, esetünkben a TEK-nek, hogy megszakítsák a folyamatot.
– Amennyiben holnap a gyanúsított mégis úgy döntött volna, hogy végrehajt egy gázolásos terrortámadást, akkor a mai fanyalgók azt kérték volna számon a TEK-en, hogy miért nem végezte a törvényben egyébként számukra pontosan előírt feladatát, miért nem fogta el a dzsihadistát – jegyezte meg Horváth József,
aki egyetért azzal, hogy a TEK a közelgő labdarúgó Eb budapesti mérkőzései miatt lépéskényszerben is volt; nem kockáztathatták meg az esetleges támadást, hiszen tudták, tömegrendezvényeket szemelt ki magának célpontul. Az Eb-mérkőzések biztonsági előkészületei már hónapok óta folynak, a gyanúsított pedig eljátszott a gondolattal, hogy vagy az Eb-n, vagy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, vagy a Balatonnál hajt végre terrortámadást. A legutóbb Nagy-Britanniában történt gázolásos terrortámadás is megmutatta, mennyire kiszámíthatatlan a terroristák viselkedése. Mindössze néhány óra alatt döntött arról a támadó, hogy hol hajt a tömegbe, mert valaki éppen csúnyán nézett rá.
– Tömeges radikalizáció nem fenyegeti hazánkat és a szűkebb térségünket. Egy-egy ember azonban mindig lehet, aki fogékony. Valami olyan lelki problémával, magánéleti gonddal küszködik, ami az iszlámhoz viszi, azon belül is a radikális irányzatban találja meg azt a közösséget, ahol őt megértik, felkarolják, majd később lépésről lépésre radikalizálják. Ennek a know-how-ját Nyugat-Európában már régóta gyakorolják az Iszlám Állam professzionális módon dolgozó szakemberei – magyarázta Horváth József.
A boszniai hegyekben zárt közösségekben élő, az Iszlám Állam harctereit is megjárt több ezer dzsihadista harcosról szólva a szakértő kifejtette, reális a veszélye annak, hogy ezek a harcedzett férfiak és nők megjelennek hazánkban például pihenés céljából, de előkészületeket is tehetnek leendő nyugat-európai akciókra.
– A 2015-ös párizsi robbantássorozat előtt itt, Magyarországon vették föl a zöldhatáron beszökött majdani elkövetők egy részét, majd fuvarozták őket Párizsba. Salah Abdeslam volt az egyik fuvarozó és későbbi robbantó. Tranzitországként, találkozóhelyként tekintettek hat éve hazánkra, az Iszlám Állam előszeretettel használta ilyen célokra az országot. Látni kell ugyanakkor, hogy Magyarország a schengeni határok miatt az Európai Unió kapuja. Amennyiben egy boszniai mudzsahedin útlevéllel belép Magyarországra, az EU területére, akkor onnantól kezdve szabad a mozgása. Kiemelten figyelnie kell a hatóságoknak, már csak azért is, mert például a kedden elfogott fiatalember családja lakóhelyétől,
Kecskeméttől szűk 150 kilométer a déli határ, ahonnan újabb 200 kilométer Bosznia és a dzsihadisták. Nagyon gyorsan létre tud jönni egy határ menti találkozó akár a másik – szerb vagy horvát – oldalon, és akár ki is képezhetik az újoncot például a csőbomba szakszerű készítésére, de szó lehet még fegyver-, robbanóanyag átadásáról is. Amennyiben az egyetemistát az Iszlám Állam felkarolta, nem zárhatjuk ki, hogy létrejöhet vagy jöhetett egy ilyen találkozó is – elemezte a helyzetet Horváth József.
