Veszélybe kerülhet az európai légi közlekedés, leállhatnak a repülőjáratok

Alig egy hónap múlva kritikus kerozinhiány léphet fel Európában – figyelmeztet Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója. A légitársaságok és a szakértők egyaránt kongatják a vészharangot: az évtizedek óta megszokott, olcsó és bőséges kerozin korszaka véget ért, és a geopolitikai feszültségek közvetlenül fenyegetik nem csupán a légi közlekedési ágazatot, de az európai gazdaságot és a polgárok utazási lehetőségeit is.

Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)

Újabb krízis előtt áll Európa: az iráni háború, illetve a Hormuzi-szoros lezárása következtében fellépő súlyos kerozinhiány fenyegeti a kontinenst, ez pedig rendkívül súlyos hatással lehet a légi közlekedési ágazatra – hívja fel a figyelmet az Origo.

A légi közlekedés súlyos válságára figyelmeztetett Michael O'Leary (Fotó: AFP)

Michael O’Leary, a fapados légitársaság, a Ryanair szókimondó vezérigazgatója élesen fogalmazott: bár a kerozinszállítók még május elejéig nem számítanak fennakadásokra, ha az iráni konfliktus a nyári hónapokig elhúzódik, a Ryanair üzemanyag-ellátásának akár negyede is veszélybe kerülhet.

Micheál Martin ír miniszterelnök „nagyon komolynak” nevezte a helyzetet, hangsúlyozva, hogy a légi közlekedés lesz az első ágazat, amely megérzi a sokkot, ha a háború nem ér véget – írja a The Aviation Hub szakportál.

A kerozin előállításához felhasznált kőolaj jelentős része a Hormuzi-szoroson keresztül jut el a finomítókba, így a légi közlekedési iparág erősen függ az energiahordozók globális áramlásának e fojtópontjától. A Hormuzi-szorossal kapcsolatos bármilyen fennakadás (vagy akár annak lehetősége is) arra kényszeríti a biztosítókat, hogy megemeljék a biztosítási díjakat, a tankerek üzemeltetőit pedig hogy alternatív útvonalakat keressenek.

Ez már a fizikai hiány megjelenése előtt is szűkülő kínálatot és emelkedő árakat eredményez.

Az iparági elemzők szerint az utolsó, a szoros lezárása előtt áthaladó kerozinszállítmányok április 10-e körül érhetik el Európát – utána azonban rendkívül bizonytalanná válik az ellátás.

Többrétegű válsággal néz szembe a légi közlekedés

Az iráni konfliktus azonban nem csupán az kerozinárakról, vagy a kínálatról szól. A háború széles körű légtérzárakat idézett elő, kényszerítve a légitársaságokat hosszabb útvonalak megtételére, ami növeli az üzemanyag-felhasználást egy olyan időszakban, amikor a kínálat szűkül. Ehhez jönnek még a navigációs kockázatok, mint a GPS-zavarás, valamint a finomítói szűk keresztmetszetek, amelyek korlátozzák a kerozintermelést, még akkor is, ha a nyersolajellátás biztosított.

Mindezek miatt a légitársaságok az egész világon nehéz döntésekre kényszerülnek a kapacitás, az árak és a hálózat tervezése terén.

A Ryanair már a jövő márciusig szóló üzemanyag-szükségletének mintegy 80 százalékát fedezte hosszú távú szerződésekkel, 67 dolláros hordónkénti áron. A fennmaradó 20 százalék azonban ki van téve a jelenlegi, közel megkétszereződött áraknak. A többi európai és ázsiai légitársaság is vészhelyzeti költségcsökkentő intézkedéseket vezet be és felülvizsgálják a menetrendeket, hogy elkerüljék a korlátozott ellátási rugalmasságú repülőtereket.

Brüsszel lépése a kudarc megismétlése?

Az Európai Bizottság egy energiacsomag előkészítésén dolgozik, amely várhatóan légiközlekedés-specifikus intézkedéseket is tartalmaz. Ezek magukban foglalhatják a nagykereskedelmi üzemanyag-beszerzést, a tárolási lehetőségek bővítését és az árak megfizethetőségének védelmét célzó stratégiákat.

Azonban az, hogy a gázárak a konfliktus kezdete óta már több mint 70 százalékkal emelkedtek, előrevetíti, hogy a finomított termékek – különösen a kerozin – lehetnek a következő nyomáspont. A politikai döntéshozók arra készülnek, hogy felélesszék a 2022-es energiaválság során bevezetett intézkedéseket, mint például a keresletcsökkentési célokat és a piacstabilizáló mechanizmusokat. Azonban ezek a lépések a múltban sem bizonyultak átütő erejűnek, és felvetődik a kérdés, hogy a brüsszeli bürokraták képesek-e érdemi választ adni egy ilyen súlyos, geopolitikai eredetű kihívásra.

A jövő bizonytalan: véget ért a bőség korszaka

A kerozinellátás jövője teljes mértékben az iráni háború kimenetelétől függ. Ha a feszültségek enyhülnek és a szállítási útvonalak újra megnyílnak, a piacok néhány hónapon belül stabilizálódhatnak. Ellenkező esetben Európára olyan nyár várhat, amelyet üzemanyag felhasználásának szabályozása, menetrendi zavarok és emelkedő viteldíjak határoznak meg. Három lehetséges kimenetelről beszélnek a szakértők (lokális hiányok, széles körű felhasználási szabályozás, vagy a stratégiai tartalékok felszabadítása), azonban egyik sem kínál azonnali enyhülést a légitársaságok számára, amelyek már most is az egekbe szökő költségekkel küzdenek.

Ahogy Michael O’Leary is figyelmeztetett: az iparág sorsa nem piaci stratégiáktól, hanem a geopolitikától függ. 

Ha a Hormuzi-szoros zárva marad, az európai légi közlekedési hálózat évtizedek óta a legsúlyosabb üzemanyagsokkal nézhet szembe. Ha újra megnyílik, a válság talán enyhébb következményekkel jár.

Akárhogy is, a bőséges, megfizethető kerozin korszaka véget ért. Az iparágnak most egy olyan jövőre kell felkészülnie, ahol a geopolitikai kockázat nem kivétel, hanem állandó tényező. Ez pedig nem csak a légitársaságok, hanem az egész európai gazdaság és társadalom számára komoly, hosszú távú következményekkel jár.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)