Varjú Katalin felidézte, hogy a szegedi kutatóközpont tervezése 2011-ben kezdődött, az épületet 2017-ben adták át, majd ezt követte a lézerberendezések üzembe helyezése. Tavaly év végére jutott el a projekt arra pontra, hogy már nem az intézmény kialakítása a súlyponti téma, hanem elkezdődött a lézerek alkalmazása a tudományos kísérletekben.
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az ELI HU Nonprofit Kft.-t kettős – operatív és tudományos – vezetés irányítja, annak érdekében, hogy az intézet hosszú távon jól működő kutatási platformmá váljon. A feladatok megváltozásával a közelmúltban a cég vezetése is átalakult, az ügyvezetői feladatokat márciustól Jakab László látja el – mondta az intézet kialakításában a kezdetektől részt vevő kutató.
Az intézetben az eredeti tudományos terveknek megfelelően haladt tovább a munka – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: ezt a folyamatot az intézmény tudományos tanácsadó testületének is bemutatták.
A 25-30 szakemberből álló testület javaslataival, tanácsaival segíti az intézetet, abban, hogy tudományos céljai kövessék a nemzetközi trendeket. A testület összetételében szinte minden évben van változás, a lemondók helyett új tagokat választanak – jegyezte meg a kutató.
Varjú Katalin elmondta, hogy új projektek is indulnak, bár ezek nem szorosan az ELI-ALPS saját kutatásai. A kormány februárban döntött két kezdeményezés támogatásáról. Az egyikben új lézeres technológiával a vérmintákban olyan molekulák jelenlétét keresik, amelyek rosszindulatú daganatokra utalhatnak. A korai rákdiagnosztikában jelentős előrelépéssel kecsegtető fejlesztés inkubációs feladatait láthatja el az ELI-ALPS átmeneti időre.
A másik projektben a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a Szegedi Tudományegyetem koordinálásával, amerikai és francia tudósok együttműködésével. A kutatók felhasználóként érkeznek majd az intézetbe, hogy a lézerberendezéseket használják – mondta az igazgató.
