A Zika vírust 1947-ben fedezték fel Ugandában, egy helyi erdőségről nevezték el. Mivel hasonlít más lázas betegségekhez, sokáig nem is gondolták a tudósok, hogy egy új kórokozóról van szó. A vírust kereskedők és utazók vitték először az amerikai kontinensre, majd a Csendes-óceáni szigetvilágba. A Zika-vírust többfajta, trópusi klímán élő szúnyog hordozza, ezért a betegség az északi kontinenseken csak akkor jelenik meg, ha behurcolják. Szúnyogcsípéssel, ritka esetekben vérátömlesztéssel vagy szexuális úton terjed.
A vírus okozta láz önmagában nem súlyos betegség: tünetei hasonlítanak az influenzához, és a betegek néhány nap alatt meggyógyulnak. A kórokozó azonban óriási veszélyt jelent a méhen belüli magzati fejlődésre. A vírust a terhesség első hónapjaiban megfertőződött anyák átadhatják a magzatnak, és ez súlyos fejlődési rendellenességet okozhat. A Zika-vírussal fertőzött csecsemők súlyos mentális problémákkal jöhetnek világra, és fizikailag is alulfejlettek lehetnek. Éppen ezért okozott nagy riadalmat az elmúlt években a 2015-2017-es dél-amerikai Zika-járvány.
A Zika-láz terjedésének leírására az SZTE matematikusai – Dénes Attila, Mahmoud Ibrahim, Lillian Oluoch, Tekeli Miklós és Tekeli Tamás – új modellt alkottak meg. A kutatók Costa Ricában és Suriname-ban gyűjtött adatokkal dolgoztak. A módszer újdonsága, hogy a szegedi szakemberek időfüggő paraméterekkel számoltak.
Az új modell nemcsak egyesíti magában a Zika-láz terjedésében szerepet játszó, korábbi modellekben is megjelenő fontos tényezőket, mint a kétféle terjedési módot, a tünetmentes hordozók szerepét, vagy hogy a fertőzöttek nemi úton gyógyulásuk után is továbbadhatják a betegséget, hanem a korábbi modellekkel ellentétben figyelembe veszi azt is, hogy több paraméter – a többi közt a moszkitók szaporodási rátája – az évszakok váltakozásával periodikusan változik.
Az új modell segítségével egyrészt pontosabb előrejelzés adható a járvány terjedésére, másrészt az is megmagyarázható, hogyan alakulhatott eltérő módon a járvány a különböző országokban: bizonyos helyeken egy járványkitörés volt, másutt két–, vagy három egymást követő évben is visszatért a láz – magyarázta Dénes Attila, az SZTE TTIK Bolyai Intézetének tudományos munkatársa. A modell segítségével a kutatók becslést adtak arra is, hogy a moszkitók által terjesztett betegségek esetén korábban ismeretlen jelenség, a nemi úton való terjedés mekkora mértékben járult hozzá a fertőzöttek számának növekedéséhez.
Ezenkívül azt is becsülték, hogy mennyivel több nőt érintett a járvány; ez különösen fontos a magzati szövődmények miatt.
Az ötfős kutatócsoport tagjai az SZTE TTIK Bolyai Intézete által szervezett nyári iskolában kezdtek dolgozni ezen a témán, a kutatásban egy tudományos munkatárs, három PhD hallgató és egy tanár szakos hallgató vett részt.
