Az Európa Tanácsnak tisztáznia kell a strasbourgi bíróságot

Id. Lomnici Zoltán után Zsigmond Barna Pál is a strasbourgi bíróság gyanús ítéleteinek kivizsgálását sürgeti.

Továbbra is a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) született gyanús ítéletek, köztük a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos döntés kivizsgálását sürgeti Az Emberi Méltóság Tanácsának az elnöke. Mint azt megírtuk, id. Lomnici Zoltán még augusztus végén kérte levélben az Európa Tanács (ET) főtitkárától a korábbi ítéletek kivizsgálását. A volt főbíró azért fordult Marija Pejčinović Burićhoz, hogy az ET tisztázza azokat a döntéseket, amelyeknél felmerült az összeférhetetlenség gyanúja.

Ennek az volt az előzménye, hogy a szintén Strasbourgban működő Európai Jogi és Igazságügyi Központ a nyáron egy megdöbbentő kutatási eredményt tett közzé. A vizsgálat rámutatott: 2009 óta összesen száznyolcvanöt olyan ügy került az EJEB elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviselője szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák ítélkeztek, akik valamikor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val.

Felmerült az összeférhetetlenség gyanúja annál a magyar szempontból hátrányos ítéletnél is, amelyet a strasbourgi bíróság a szlovák állampolgársági törvény kapcsán hozott. Az ügyben – többek között – az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indítottak pert, de a strasbourgi testület 2013. június 4-én a beadványt elutasította, leginkább a bíróság hiányzó joghatóságára hivatkozva. Mostanra kiderült, az ügyben olyan bírói tanács határozott, amelynek szlovák és román tagja is volt, míg magyar származású nem. A tanács szlovák tagja ráadásul Jan Sikuta volt, aki később a Szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke lett.

Id. Lomnici Zoltán az ügyben egyeztetett Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselővel, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselőjével, aki szintén úgy véli, hogy az ügyek kivizsgálására van szükség. A tanulmány, illetve az abban felsorolt sok gyanús eset alapján úgy gondolja, hogy rendszerszintű problémáról van szó, és szerinte az ítéletek kapcsán akár az ügyfélegyenlőség elve is sérülhetett. Úgy véli, éppen ezért a helyzetet csak az Európa Tanács tisztázhatja.