Az európaiak többsége elítéli a brüsszeli kettős mércét

Bár az Európai Unióhoz való tartozást csupán kevesek kérdőjelezik meg, a brüsszeli bürokrácia mérséklését az európaiak több mint hetven százaléka helyesli – derül ki a Századvég lapunknak küldött elemzéséből. A felmérés megállapítja: a megkérdezett 28 ezer európai – köztük magyar – polgár nagy része egy erős nemzetállamokból álló unió működésében hisz.

Forrás: Pixabay

Dánia kivételével valamennyi uniós tagállam választóinak többsége úgy véli: amennyiben egy krízishelyzetben Brüsszel nem lép időben, az uniós vezetőknek is politikai felelősséget kell vállalniuk, és távozniuk kell posztjukról – ismertette a Századvég Alapítvány a legújabb felmérésében, melynek keretében az EU 27 tagállamában, illetve az Egyesült Királyságban országonként ezer-ezer főről készítettek egy reprezentatív kutatást. Az Európa Projekt eredményei szerint a túlburjánzó szervezetrendszer, továbbá a tisztázatlan felelősségi viszonyok negatívan befolyásolják az Európai Unió (EU) működőképességét, ugyanis a felmérésből az derült ki, hogy

az európai polgárok 71, a V4-országok megkérdezettjeinek 74 százaléka, valamint a magyarok több mint háromnegyede, azaz 81 százaléka helyesli a brüsszeli elit szigorúbb elszámoltathatóságát.

Ezen felül valamennyi tagország polgárainak többsége úgy gondolja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá kellene tenni az Európai Unió működését. Az európai és a Visegrádi Csoport válaszadóinak 82-82, illetve a magyarok 81 százaléka támogatja Brüsszel tevékenységének az átláthatóbbá tételét. Az európai válaszadók közel háromnegyede (74 százaléka), illetve a V4-es országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, és Lengyelország) polgárainak 77 százaléka szerint csökkenteni kellene az adminisztratív akadályokat, az erre fordított pénzt, illetve a bürokraták létszámát. A kutatóintézet érdekességnek nevezte, hogy

valamennyi tagállam megkérdezettjeinek többsége támogatná az uniós bürokrácia leépítését.

Fotó: Századvég Alapítvány

Támogatják az uniós tagságot

A kutatás alapján ugyanakkor megállapítható, hogy az európai polgárok relatív többsége – 49 százaléka – összességében pozitívan vélekedik az Európai Unióról mint az európai nemzetállamokat összefogó közösségről, s csak 31 százalékuk képviselt ettől eltérő álláspontot. A V4-es országok megkérdezettjeinek 58 százaléka fogalmazott meg kedvező véleményt az Európai Unióról, vagyis kijelenthető, hogy e térség polgárai – Csehország kivételével – erősen Európa-pártiak. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy az európai válaszadók több mint kétharmada – 69 százaléka – bízik az EU-ban, s 27 százaléknyi a bizalmatlanok aránya. A visegrádi országok esetében ezek az arányok 76 és 20 százalék. Az európai megkérdezettek EU-tagság iránti elkötelezettségét mutatja, hogy több mint kétharmaduk, azaz 67 százalékuk a maradásra szavazna egy erről szóló referendumon, és mindössze 24 százalékuk voksolna a távozásra. A V4-es országok polgárainak a háromnegyede, továbbá a magyarok 81 százaléka támogatja, hogy országa továbbra is az unió tagja maradjon.

Erős nemzetállamok uniójára van szükség

A brüsszeli szervek és a tagállamok közötti hatáskörök megosztása, illetve a tagállami szuverenitás mértéke az európai politika legfontosabb közéleti vitáivá váltak. A Századvég tanulmánya rávilágított arra, hogy az európai polgárok közel fele, azaz 49 százaléka a tagállamoknak adna több hatalmat Brüsszel felett, és mindössze a 34 százalékuk véli úgy, hogy az uniónak több hatalommal kellene rendelkeznie.

– A nemzeti szuverenitás iránti igény még erősebb a közép-európai térségben: a csehek 71, a szlovákok 69, illetve a magyarok 54 százaléka támogatja az erősebb nemzetállami kereteket a brüsszeli hatáskörbővítéssel szemben

– írta a kutatóközpont.

Az európai polgárok számára a nemzeti identitás megelőzi az európai azonosságtudatot, ugyanis több mint a háromnegyedük, vagyis 77 százalékuk elsősorban a saját országához tartozónak vallja magát, semmint európainak.

Ezzel szemben egyetlen uniós tagállamban sincsenek többségben a magukat inkább európainak, mintsem a saját nemzetéhez tartozónak tekintő megkérdezettek.

A think tank megállapítása szerint az európaiak – és különösen a magyarok – a nemzeti identitást tiszteletben tartó, erős nemzetállamokból felépülő európai együttműködésben hisznek a túlzott brüsszeli hatalomkoncentrációval szemben. Az európaiak önálló tagállamokban való gondolkodásából az is kiderül: nincsenek meggyőződve arról, hogy Brüsszel megfelelően képviseli az érdekeiket. A felmérés szerint az európai válaszadók mindössze 35, a visegrádi országok polgárainak pedig 38 százaléka véli úgy, hogy Brüsszelben képviselik az érdekeit, míg az európaiak 53, illetve a V4-es együttműködés megkérdezettjeinek 49 százaléka ellenkező véleményt fogalmazott meg. Országok szerinti bontásban az derül ki, hogy a vizsgált 28-ból 17 ország polgárainak többsége elégedetlen érdekeinek brüsszeli képviseletével. A Századvég azt is megjegyezte: az európai polgárok 58 százaléka úgy gondolja, hogy kettős mérce érvényesül saját országával szemben az EU-ban, s csak 24 százalékuk szerint bírálja el egyformán minden ország ügyeit Brüsszel. A kettős mérce a vizsgált 28-ból 22 ország válaszadóinak többsége szerint létező jelenség. A magyarok hasonlóan vélekednek ebben a kérdésben: közel hatvan százalékuk tapasztalja az uniós szervek kettős mércéjét.

Európa-szerte ellenzik az NGO-k tevékenységét

A kutatóintézet közölte, az elmúlt években különböző külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek – az uniós és tagállami politikai viszonyok befolyásolásának szándékával – egyre hangsúlyosabban jelennek meg az európai politikai térben.

Az európai válaszadók 56 százaléka ellenzi, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek NGO-kon, illetve egyéb lobbiszervezetek segítségével beleszólhassanak az uniós országok belügyeibe,

és mindössze 26 százalékuk támogatja az ilyen beavatkozásokat. Érdekesség, hogy a magyarok több mint háromnegyede, vagyis 80 százaléka elutasítja az említett NGO-k politikai nyomásgyakorlási kísérleteit, ezzel szemben kilenc százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett.