Azbej Tristan: A migráció támogatása helyett a megelőzése a cél

Etióp egyházi vezetők előadásai előtt mondott köszöntőjében az államtitkár kiemelte: a kormány abban érdekelt, hogy senkinek ne kelljen elhagynia szülőföldjét, azok pedig, akik menekülni kényszerültek, visszatérhessenek otthonaikba. Úgy fogalmazott: „Ez mindannyiunk érdeke, és egyben ez az emberséges megoldás is.”

Hozzátette: a Hungary Helps Program keretében az elmúlt két évben 35 ezer embernek segített a magyar kormány Afrikában és a Közel-Keleten, akik e támogatás nélkül elhagyni kényszerültek volna otthonaikat.

Azt mondta: fél éve járt Etiópiában, ahol meggyőződött az etiópiai egyházak emberfeletti küzdelméről, hogy ellássák azt az egymillió embert, akik a környező országokból, Eritreából, Szudánból, Dél-Szudánból menekültek Etiópiába az elnyomó politikai diktatúrák, a dzsihadista terror és a keresztényüldözés elől. Ebben a küzdelemben az egyházak gyakran magukra maradnak, mivel kevés segítséget kapnak a külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől.

A nyugati, bevándorláspárti országok és szervezetek hatalmas összegeket fordítanak a bevándorlók integrálására, ugyanakkor „fájóan kevés szervezettel lehet találkozni a migráció forrásánál, ott ahol a baj van, ahol segíteni kéne” – tette hozzá Azbej Tristan.

Véleménye szerint ez „botrányos és nyilvánvaló ostobaságról tanúskodik”, hiszen abból a pénzből, amelyből Európában egy migráns családnak lehet házat építeni, Afrika egyes részein tíz család otthonát is fel lehetne építeni.

Hölvényi György néppárti európai parlamenti (EP) képviselő arról beszélt: az elkövetkező öt évben a legfontosabb feladat megértetni az EP-képviselőkkel, hogy mi az egyházak szerepe.

Az elmúlt időszakban ugyanis a semlegesség nevében mindenhol megpróbálták háttérbe szorítani az egyházakat, miközben a legmegbízhatóbb partnerek a közel-keleti és afrikai országokban.

Az egyházak jelentik a hitelességet, különösen azokban az országokban, ahol gyenge a kormány – mondta Hölvényi György.
Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, Addisz-Abeba érseke előadásában arról beszélt: a 100 millió lakosú Etiópia lakosságának 55 százaléka fiatal, akik változást akarnak az országban.

Az ország szegény, de gazdasága gyorsan fejlődik, és az utóbbi időben rengeteg befektető érkezik az országba. A katolikus egyház fontos szerepet játszik a gazdasági és a társadalmi fejlődésben is. Fő tevékenységi körük az egészségügy – különös tekintettel az AIDS-betegekre és a betegség terjedésének visszaszorítására – és az oktatás, főképp a lányok oktatása.

Emellett sokat tesznek az igazságos élelmiszerelosztásért, az élelmiszerbiztonságért és az ivóvízkészletek megóvásáért – tette hozzá a bíboros.
Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház gyermek- és családügyi szervezetének vezérigazgatója ismertette: Etiópia 19 országból fogad menekülteket. 2018 augusztusában 905 ezer menekültet fogadott be a szomszédos országokból, ezzel a második legtöbb menekültet befogadó ország. Emellett az országban belső menekültekkel is számolni kell. A menekülttáborokban a meleg és a vízhiány is komoly probléma.

Elmondta: egy januárban elfogadott törvény értelmében a menekültek vállalhatnak munkát, bejegyzik a születéseket és a házasságkötéseket. Az új szabályozás segíti a menekülteket a beilleszkedésben.

Kitért arra is: Etiópiában az ortodox kereszténység után az iszlám a második legnagyobb vallás, az 1994-es népszámlálási adatok szerint 14 millió, míg a legutóbbi adatok szerint 29 millió muszlim él az országban.

A muszlimok térnyerésével a szélsőséges irányzatok is megsokasodtak, az utóbbi időben 100 keresztény templomot gyújtottak fel radikális iszlamisták.
Girma Borishie Bati, az Etióp Evangélikus Egyház közép-etiópiai szinódusának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a muszlim szélsőségesek igyekeznek egyre nagyobb befolyásra és akár politikai hatalomra is szert tenni Etiópiában. Ez egyelőre a színfalak mögött folyik, de folyik – mondta.

Felidézte: volt, hogy egy település polgármestere utasította az evangélikus gyülekezetet, rombolják le templomukat, és hagyják el a várost. A keresztények érdekérvényesítő ereje folyamatosan csökken, míg a muszlimoké ezzel párhuzamosan nő – tette hozzá.