Czeglédy egyik vélt strómanja, a Gyurcsány ügyvédjére korábban elsőként terhelő vallomást tett A. Zoltán kihallgatásával folytatódott a Czeglédy-per elsőfokú eljárása szerdán a Kecskeméti Törvényszéken. A vádlott mindegyik korábbi vallomását visszavonta, azt sugallva, hogy akkor nem mondott igazat, csak azért ismert el mindent, hogy a börtönből kiszabaduljon, ahol erőszakos bűnözőkkel zárták egy zárkába. Állítása szerint a fegyintézetben úgy megverték, hogy beszakadt a dobhártyája. A. Zoltán a hat és fél milliárdos költségvetési csalás miatt indított büntetőper hatodrendű vádlottja, a makói Kopernikusz iskolaszövetkezet volt vezetője, akit elkülönített eljárásban, bűnsegédként első fokon három év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
Másodfokon az ítéletet hatályon kívül helyezték és a makói eljárást a nagy Czeglédy-üggyel egyesítették.
A Kopernikusz, ahogy a büntetőperben szereplő többi iskolaszövetkezet, a vád szerint nem fizetett adót, sőt adóbevallást sem nyújtott be. A szövetkezet vezetői szándékosan segítséget nyújtottak abban, hogy a Human Operator jogosulatlanul áfát igényeljen vissza. Czeglédy feltételezett strómanja meggyanúsítása után két évig hallgatott, majd az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt vallomást tett. Akkori nyilatkozata szerint ő csak a nevét adta ahhoz, hogy Czeglédyék adót tudjanak csalni. Mint mondta, tipikus stróman volt, aki rá sem látott az általa irányított iskolaszövetkezet működésére, pénzügyeire. Azt is egyértelműen kijelentette, hogy mindent Czeglédy irányított. Akkor módosították a vádat, és végül csak bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás miatt ítélték el. Másodfokon az ítéletet hatályon kívül helyezték és ügyét a nagy Czeglédy-üggyel egyesítették. A. Zoltán előbb még egyezséget kötött a vádhatósággal, majd visszavonta azt. A vádlott több mint egy évre eltűnt, szerdán pedig új védőjével, Bárándy Péterrel jelent meg a bíróság előtt.
A. Zoltán az eddigiekkel ellentétes vallomást tett, kérdésekre nem válaszol.
Szerdán reggel idézésre megjelent vádlotti kihallgatásán a Kecskeméti Törvényszék előtt A. Zoltán, aki újabb vallomást tett; a korábbiaktól eltérően bűnösségét nem ismerte el. Személyi körülményeiről nyilatkozva elmondta, hogy Nagy-Britanniában él, egy angol légitársaságnál pilóta, és repülést oktat. A tanácsvezető bíró az egészségi állapotára is rákérdezett, mire A. Zoltán közölte: a börtönben történt incidens óta a negyedik műtéten van túl. Korábban a PestiSrácok.hu írta meg: a bv.-intézetben A. Zoltánt úgy megverték a rabtársai, hogy fél fülére megsüketült. Ez azután történt, hogy Czeglédyre terhelő vallomást tett; persze azt nem állíthatjuk, és nem is állítjuk, hogy ezért történt a verés, ami miatt eljárást is lefolytattak.
A vád szerinti stróman újabb vallomása az ellenkezője annak, mint amit korábban elmondott.
Szerdán a saját bűnösségét is tagadta, sőt azt állította, beismerő és terhelő vallomásait nem tartja fenn, mert azokban nem a valóságot mondta el. A. Zoltán elképesztő vádakkal illette első védőjét és a nyomozó hatóságokat. Hosszasan beszélt arról, milyen szörnyű körülmények közé került letartóztatása alatt a börtönben, összezárva kilenc erőszakos bűnözővel. Két hét után a zárkában megverték, ami után ő az életét féltve bármire kész volt, csak szabaduljon, ráadásul a szakhatósági engedélyének lejárati ideje is közeledett, vagyis ha nem szabadul és az engedélye lejár, nem tudott volna tovább pilótaként dolgozni.
A. Zoltán a bíróságon azt állította, letartóztatása idején nem foglalkoztak vele a hatóságok. Várta, hogy valami történjen, de nem történt semmi. Úgy érzi, hogy mindaz, ami vele a börtönben történt, a megtörésére irányuló lehetett.
„Üzentem az ügyészségnek, hogy szeretnék kimenni vallomást tenni. Sok mindenről nem volt fogalmam, amivel vádolnak. Amikor kimentem, december 28-án ügyvéd nélkül tettem meg az első vallomásomat. Úgy voltam, bármit elvállalok, csak a szorult helyzetből szabaduljak. Láttam, mit gondol az ügyészség, mi az ő koncepciójuk. Az ügyészség jelölt ki számomra védőt, és azt mondták, hamarabb szabadulok, ha azt vallom, ami le van írva. Ha megteszem, amit kérnek tőlem, az elbírálásom, a hozzáállás sokkal jobb lesz”
– fogalmazott A. Zoltán. A Czeglédy-féle támadó védekezés, amely szerint az eljárás egy politikai akció, koncepciós per, vélt strómanja vallomásában is visszaköszönt. Korábbi vallomásaihoz képest az új kotta az, hogy az ügyészség volt, amely mindenáron politikai irányba akarta terelni a büntetőügyet, ehhez kellett az ő közreműködése, terhelő vallomása.
„Azt mondták az ügyészségen, hogy szeretnék politikai oldalra elvinni az ügyet, minél több ellenzéki politikust belevonni, ha ebben segítek, jól járok. Ennek hatására olyan vallomást tettem magamra és másokra, ami nem felel meg a valóságnak. Úgy éreztem, az életben maradásomról van szó. Egyedül ezt láttam kiútnak. Folyton azt mondogatták, kevés, kevés, még több politikát vigyek bele”
– mondta A. Zoltán, aki azt is hozzátette, hogy többször kiegészítő vallomásokra kérték. Akkoriban volt tárgyalása az első büntetőperében is, ahol szintén azért tett beismerő és terhelő vallomást, mert úgy gondolta, akkor tud a nyomozó hatósággal egyezségre jutni.
„Többször kiegészítő vallomást kellett tennem, ezeket nem én kértem, mégis azt kérték, hadd írják a jegyzőkönyvbe, hogy én kértem az újabb kihallgatást. Ügyvédem sugallatára ebbe is belementem. A PestiSrácok.hu-nak is azért adtam interjút, mert az ügyvédem azt mondta, a nyomozó hatóság boldog lenne, ha megtenném”
– jegyezte meg a vádlott.
Mindent magára vállal a stróman?
A vád szerint az A. Zoltánhoz köthető iskolaszövetkezetek – Cooperitas, majd átalakulás után Kopernikusz – ötszázötvenmillió forint adót csaltak el, áfafizetési kötelezettségüket elmulasztották. A. Zoltán újabb vallomásában most már szó sem volt arról, hogy csak a nevét adta volna a szövetkezetekhez, amelyek működésére rá sem látott. Előadta, hogy mivel korábban is több szövetkezetben dolgozott munkaszervezőként, és épp nem volt állása, 2011-ben ő jelentkezett a Cooperitasnál, és a tisztújító közgyűlés a beszámolója alapján választotta elnökké, a szövetkezet pedig elmondása szerint nemcsak a Human Operatornak dolgozott, hanem több cégnek. A munkákat ő hajtotta fel; a székhelyüket is azért helyezték át Lévára, mert a szlovák piacra be akartak kerülni, később Romániába pedig azért, mert RMDSZ-es politikusok ígértek segítséget, hogy ott munkához juttatják. Elmondása szerint adót is Romániában fizettek, az adóbevallást is ott nyújtották be. Elmondása szerint egy törvénymódosításra vártak Romániában, hogy ott is terjeszkedni tudjanak. Mivel erre hiába vártak, kvázi hiába dolgoztak, belefáradt, és mivel már pilótaként kapott fizetéséből is meg tudott élni, feladta a szövetkezetesdit.
A vádlott szerdán már azt hangsúlyozza, hogy nem utasításra járt el, csakis saját üzleti döntései alapján.
Lefelé folyik az a bizonyos?
A vád szerint az iskolaszövetkezeti hálózatot úgy építették ki, hogy egymás után kerestek embereket, akiknek a nevére újabb és újabb szövetkezeteket lehet bejegyezni szerte az országban. Az egyik ilyen alszervező Czeglédy főstrómanja, A. Zoltán volt, aki korábban beismerte, hogy ő is keresett újabb strómanokat, szövetkezeti vezetőket, felvásárolható szövetkezeteket, szerdán azonban mindent tagadott, illetve tolt rá az alatta lévőkre, a Grand és az Alba Student iskolaszövetkezetek vezetőire. A. Zoltán viszont most már azt állítja, hogy a Grand Iskolaszövetkezethez neki semmi köze nem volt. A szövetkezetben névvel részt vevők gyerekkori barátok voltak; a szövetkezet vezetője, K. Zsolt már szinte zaklatta őt a kérdéseivel, a tanácsait kérte, és azt is megkérdezte, nem akar-e beszállni pénzzel a szövetkezetbe.
Végül ő csak tanácsokat adott pénzért, ami után valóban nem adózott.
A következő szövetkezet, amelynek létrehozását a vád szerint irányította A. Zoltán Czeglédy strómanjaként, az Alba Student Iskolaszövetkezet. Ennek vezetője a szintén vádlott Sz. Zoltán volt. A. Zoltán állítása szerint mindössze kétszer találkozott vele egy bizonyos Kompót étteremben, egyéb munkakapcsolat nem volt közöttük, ő semmilyen utasítást nem adott neki. A tárgyalás kezdetén kiderült, hogy Czeglédyék újabb időhúzásra tettek kísérletet, új igazságügyi szakértő, sőt gazdasági szakértő kirendelését is indítványozták; ezeket a tanácsvezető bíró elutasította.
A vád szerint A. Zoltán kisfőnök volt, szervezője a hálózatnak, aki pénzeket vett át és adott tovább.
Szünet után folytatódott A. Zoltán vádlotti vallomása; a hatodrendű vádlott számba vette a büntetőperben érintett iskolaszövetkezeteket és a többi terhelthez fűződő kapcsolatait. Mivel folyamatosan más vádlottak vallomásaira reflektál, tudható, hogy többen is rá vallottak. A vád szerint a hálózat úgy állt össze, hogy Czeglédy állt a csúcson, és A. Zoltánnal együtt végezték a szervezést. A. Zoltán volt, aki többeket, további strómanokat is beszervezett. A vidéki bankfiókokból, bankautomatákból felvett pénz továbbításában is közreműködött. Utasításokat adott, irányított, pénzt vitt és hozott. Mostani vallomása szerint ebből semmi sem igaz.
„Czeglédy Csabával jó régi a viszonyom. 1994-ben találkoztam vele először, amikor a Vasi Diákszövetség diákpolgármestere, én meg aktivistája voltam. Láttam, ő valamire vinni fogja az életben. Hasonlók voltak a politikai nézeteink is. Törekvő embernek tartom. A jogi ügyeimmel sokat foglalkozott. Jogi tanácsért mentem hozzá, vagy ha képviselni kellett valamit ügyvédként. Nem történt olyan, ami le van írva a vádiratban, hogy összeszövetkeztünk, hogy adóelkerülési céllal számlázási láncolatot építsünk ki”
– fogalmazott a vádlott. Mint mondta, ő iskolaszövetkezetekben dolgozott, illetve sokaknak segített, hogy az iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozhassanak, akik mind megkapták a fizetésüket. A. Zoltán beszámolója szerint F. Ottó a pilótanövendéke volt, nem volt munkája, a segítségét kérte, de állítása szerint neki ahhoz semmi köze, hogy F. Ottó vezetésével is iskolaszövetkezetet jegyeztek be. Ő L. László ügyvédhez irányította a barátját, akiről tudta, hogy HR-területen mindent el tud intézni, jó kormányzati kapcsolatai vannak.
Kiderült, hogy A. Zoltán többször adott pénzt ennek a bizonyos F. Ottónak, de állítása szerint ennek semmi köze nem volt az iskolaszövetkezeti tevékenységhez – vagy baráti kölcsön volt, vagy jogszerű fizetés kamionsofőri munkáért, amit A. Zoltán angliai cége utalt.
L. László fehérvári ügyvédről a vádiratból is tudható, hogy több szövetkezet bejegyzése is a nevéhez köthető. A hatodrendű vádlott most arról beszélt, hogy L. László volt az, aki tucatnyi céget és iskolaszövetkezetet bejegyzett, de ahogy fogalmazott: L. László, amit tett, nem az én utasításomra, hanem saját megfontolásból tette. F. Ottó egyébként A. Zoltán vallomása szerint elhunyt. A vádlott nagyon haragudott rá, mert őt tartotta felelősnek, amiért büntetőügybe keverte, de a halála előtt ezt megbánta és állítólag egy hangfelvétel is van arról, amikor elmondja, hogy erős nyomásra tett csak terhelő vallomásokat, de ez a hangfelvétel csak állítólag létezik.
A. Zoltán azt mondta, hogy szerepel rajta egy harmadik ember is, és csak azt követően fogja bizonyítékként becsatolni, ha a harmadik ember ahhoz hozzájárul.
Az ügy többi érintettje kapcsán azt mondta: volt, akit magánemberként ismert – például Czeglédy Pétert, Tánczos Andreát –, de a vádiratban szereplő kapcsolat nem volt közöttük. Szerinte például az sem igaz, amit M. Zoltán, a Pannon Humán Szerviz Kft. egyik ügyvezetője mondott tanúvallomásában, hogy több alkalommal is készpénzt adott át neki. Szintén tagadja, hogy ő bárkitől aláírásbélyegzőt, banki adatokat, belépőkódokat vett volna át.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: PestiSrácok
