Papp László (Fidesz-KDNP) hozzátette: Debrecen meghatározó szerepet vállal a térség gazdaságfejlesztésének irányításában, mert eljött az ideje, hogy Európa egyik leghátrányosabb régiójából a kontinens egyik legversenyképesebb régiója épüljön fel.
Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, amikor a város élére került, „szilárd és erős gazdaságot, stabilitást, új munkahelyeket, vonzó béreket és növekvő adóbevételeket” ígért.
A munkát „a kiszámíthatóságot garantáló stabil politikai, illetve erős gazdasági alapokon” sikerült elvégezni, miután a kormány 2014 után olyan stratégiai döntést hozott, hogy a megyei jogú városok maguk határozhatják meg a fejlesztések irányait.
2016-ban fogadta el az önkormányzat az Új főnix tervet, amelyben 200 milliárd forintos forrás állt rendelkezésre helyi fejlesztésekre – emlékezetett Papp László, majd részletesen beszélt a terv hat pilléréről, a gazdaságfejlesztésről, a közlekedési beruházásokról, az oktatás- és kultúra területén megvalósított tervekről, az élhető és a gondoskodó város programjairól.
Kiemelte: 2014 és 2018 között csaknem 600 milliárd forint működő tőke érkezését jelentették be, amellyel több mint hatezer új munkahelyet teremtettek, ami „példa nélküli a magyar városok történetében”.
Utalt arra, hogy az önkormányzat 700 hektáron ipari parkok fejlesztésébe kezdett, amire nemcsak Magyarországon, de Európában sincs példa. Hozzátette: 2014-ben 7605 cég volt a városban, ma 8120, és a gyártás után egyre többen a kutatás-fejlesztési központjukat is Debrecenbe telepítik.
Papp László végezetül a jövő terveiről szólva utalt a Debrecen 2030 városstratégiai elképzelésekre, amelynek célja „magasabb minőségi szintre vezetni a várost, hogy egy többmilliós régió fővárosa legyen”.
A Debrecen 2030 programról Palkovics László innovációs és technológiai miniszter néhány nappal korábban Debrecenben azt mondta, hogy az mintegy 800 milliárd forintos fejlesztést jelent a városnak.
