A Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz Research, a Publicus Intézet, a Századvég és a Medián méréseit ismertető szerdai budapesti rendezvényen egyetértettek abban, hogy a legnagyobb, 50 százalék feletti támogatottságuk a kormánypártoknak van, a kérdés csak annak pontos mértéke.
Az elemzők 32 százalék feletti, de akár 40 százalékos részvétellel számolnak, és úgy látják, a legizgalmasabb verseny a második helyért alakult ki a többek szerint gyengülő Jobbik, a stagnáló MSZP-Párbeszéd és a dinamikus kampányával erősödő DK között. A másik nagy kérdés pedig az, hogy melyik kis párt lépi át az 5 százalékos küszöböt; az LMP, a Momentum, esetleg mindkettő.
Az újságíróknak kiosztott táblázat szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a biztos szavazók táborában 52-56 százalék között áll, a Jobbiké 10-15 között, az MSZP-Párbeszéd 10-16 között, a DK-é 7-11, az LMP-é 4-6, a Momentumé 3-6, a Magyar Kétfarkú Kutya Párté 0-3, míg a Mi Hazánk Mozgalomé 0-2 százalék között. Az „egyéb pártok” kategóriájában 0-3 százalék közötti támogatottságot mértek.
Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója 35-36 százalékra becsülte a várható részvételt és azt mondta, hogy a legfrissebb, a HVG-nek készült, csütörtökön megjelenő kutatásuk szerint a Jobbik lehet a második legerősebb párt.
Közölte, „szakértői becslésük” szerint a Fidesz-KDNP 13, a Jobbik 3, az MSZP-Párbeszéd és a DK 2-2, míg a Momentum 1 mandátumot szerezhet. A felmérés szerint a Fidesz-KDNP a szavazatok 52 százalékát szerzi meg, a Jobbik 11,5, az MSZP-Párbeszéd 10,5, a DK 10, a Momentum 5,5, az LMP 4, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk 3-3 százalékát. Szerinte a két esélyes kis párt közül inkább a Momentumnak van nagyobb esélye a mandátumszerzésre, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Jobbiknak mégsem lesz meg a három mandátuma, csak kettő, akkor valószínűleg egy további mandátum a kormánypártokhoz kerül.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója 32-40 százalék közöttire becsülte a várható választási részvételt. Szerinte nem kérdés, hogy a Fidesz-KDNP „toronymagasan”, 50 százalék felett fog nyerni és hogy legalább 1,3-1,4 millióan szavaznak majd a kormánypártokra. Véleménye szerint az EP-választás „hihetetlenül felülértékeli” majd a pártokat az önkormányzati választások előtt. Így például ha a DK második lesz, akkor Gyurcsány Ferenc az alkufolyamatokat majd úgy alakíthatja, hogy a DK az őszi választásokon minél több pozíciót szerezhessen, és így az eddigi egyezségek akár fel is borulhatnak. Azt mondta: három párt számára van komoly tétje az EP-választásnak; az LMP és a Momentum számára a bejutás a megmaradásról is szólhat, míg a Jobbiknál a teljes szétesés lehet a veszély.
Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research alapító-ügyvezetője a tavalyi országgyűlési választás párttámogatási adatait vetette össze a most vasárnapi választáson várható, általuk mért adatokkal. Jelezte: előbbinél 70 százalék feletti volt a részvétel, míg most 45 százalék körülivel számoltak, ennek eredménye a természetes csökkenés a legtöbb pártnál. E szerint a kormánypártokra 27 százalékkal, a Jobbikra 59 százalékkal, az MSZP-Párbeszédre 41 százalékkal, az LMP-re 53 százalékkal, míg a Momentumra 20 százalékkal kevesebben szavaznának, és egyedül a DK-nak hozhat 27 százalékos szavazati „nyereséget” az EP-választás.
Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint éles küzdelem várható a második helyért a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd és a DK között. Küzdelem várható továbbá a bejutásra esélyes két kis párt, az LMP és a Momentum között, illetve a szavazóikért. Azt mondta: a mozgósítás, a részvétel dönti majd el a választást, az, hogy melyik párt hogyan tudja a híveit mozgósítani. Az EP-választás jelentőségéről készített felmérésük szerint az embereket elsősorban az érdekli, hogy a jövőben mennyi uniós támogatást kap Magyarország, ezt a megkérdezettek 29 százaléka mondta, míg a bevándorlást 19 százalékuk említette. A válaszadók 20 százaléka ugyanarra szavaz, akire szokott – tette hozzá.
Pillók Péter, a Századvég vezető kutatója legfrissebb adataikat ismertetve elmondta, az LMP „illeg-billeg a küszöb környékén”, a Jobbiknál „lefele menő” a tendencia, a Momentum „emelkedő pályán van”, a Mi Hazánk pedig erősödik. A kerekasztal-beszélgetésen az elemzők egyetértettek abban, hogy az eddigi kampány összességében nem volt igazán markáns, a pártok inkább az őszi önkormányzati választásra próbálták pozicionálni magukat. Arról is beszéltek, hogy az ellenzéki pártok közül a DK és aktivistái voltak a legaktívabbak a kampányban, és még az MSZP-től is csábíthattak át szavazókat.
