Életet menthet a szűrővizsgálat

Ez évben új elemmel, stroke-szűréssel bővült a tavaly útjára indított Helybe visszük a szűrővizsgálatokat elnevezésű program, amelynek tatárszentgyörgyi állomására a Magyar Nemzet is ellátogatott. A kormányzati támogatással megvalósuló prevenciós projekt egyre nagyobb érdeklődés mellett zajlik, és egyre több fiatal is fontosnak tartja az egészségmegőrzést, ám a vizsgálatokon részt vevő férfiak aránya még mindig nem túl magas. A szakemberek tapasztalatai mellett saját, személyes benyomásaink is azt támasztják alá, hogy az emberek örömmel fogadják a szűrőbuszokat településükön, és nagyon hasznosnak tartják a gyakran életmentő kezdeményezést.

Veres László István
2020. 07. 20. 6:50
Elsősorban a hölgyek érdeklődnek a szűrés iránt, s ők viszik magukkal a férjüket, társukat Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén is folytatódik a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet közös, Helybe visszük a szűrővizsgálatokat elnevezésű programja, amellyel minden kiválasztott felzárkózó településen egységesen biztosítják az általános állapotfelmérésen, kardiológiai, nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészeti szűrővizsgálaton való részvételt, illetve az arra jogosult 50–70 év közöttieknek a vastagbélszűrési egységcsomagot. A szűrőbuszos vizsgálatok közé a Szent János-kórház kezdeményezése és szervezőmunkája alapján idén új elemként került be a stroke-szűrés. A fővárosi kórház a székhelye a Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Ligának is, amely civil szervezetként állandó résztvevője a vizsgálatoknak.

A stroke-szűrés részleteibe a programbővítés ötletadója, a Szent János-kórház stroke-centrumának osztályvezető főorvosa, Folyovich András avatott be. Elmondta: a stroke-prevencióként felfogható nyaki érultrahang-vizsgálatot a reálisan veszélyeztetetteken, azaz a halmozott rizikótényezőkkel rendelkező pácienseken végzik, mivel az eljárás nagyjából fél órát vesz igénybe. A rizikófaktorok alapvetően belgyógyászati betegségek, a legfőbbek a hipertónia, a cukorbetegség, a szívritmuszavar és a magas koleszterinszint.

– Ez a leghosszadalmasabb és a legmunkaigényesebb vizsgálat, amelynek végén a páciens neurológus szakorvos által értékelt ambuláns lapot kap, és ha szükséges, soron kívül a háziorvosához irányítjuk – tájékoztatott a főorvos. Folyovich András hozzátette: a stroke hirtelen jön, megelőzni csak akkor lehet, ha a rizikótényezőnek számító betegségek ismertek és kezelik azokat. – Van azonban egy olyan momentum, amelyről se a beteg, se a belgyógyász nem tudhat, mégpedig az, hogy észrevétlenül kialakul egy nyaki érszűkület, ami bármikor elzáródhat. Ezzel a doppleres vizsgálattal ezt lehet felderíteni – hangsúlyozta.

Egyre többen vannak a tudatos fiatalok

A kormány által finanszírozott projekt részeként július 15-én, szerdán és 16-án, csütörtökön a Pest megyei Tatárszentgyörgyön állomásozott négy szűrőbusz, illetve egy kormányablakbusz. Ragyogó nyári napsütés fogadta első nap az érdeklődőket a Hétszínvirág Óvoda parkolójában, ahová sokan már jóval a 10 órás kezdés előtt megérkeztek. A helyszínre a Magyar Nemzet stábja is ellátogatott, ahol elsőként a helyettes országos tiszti főorvossal beszélgettünk.

– Jó sokan eljöttek. Bevallom, arra számítottam, hogy túlnyomó részt idős asszonyokkal fogok találkozni, ám feltűnően sok a fiatal, a kisgyermekes szülő, sőt pár férfi is várakozik a sorára. Csak engem lep ez meg? – kérdeztük Surján Orsolyától. – Valóban több itt a fiatal, mint az ország más részein jellemző. Örvendetes, hogy közülük is sokan fontosnak tartják, hogy saját egészségük megőrzése érdekében részt vegyenek a szűrővizsgálatokon, amelyeken nincs életkori határ, bárki, aki idejön, az végigmehet az állomásokon – válaszolta a szakember.

Surján Orsolya elárulta, általában az a jellemző, hogy inkább a nők jönnek, és ők hozzák magukkal a férfiakat. Megtudtuk azt is, hogy idén 53 napon át, egészen októberig tart a program, amely 37, kormányhatározatban nevesített felzárkózó települést érint. Azt pedig a falu lélekszáma határozza meg, hogy egy- vagy kétnapos a kitelepülés.

– Ha kétnapos, akkor rendszerint a második napon vannak többen, mert addigra hírül viszik az emberek. Ha pedig visszamegyünk egy településre, akkor a második alkalommal jönnek nagyobb számban. Idén a Borsod megyei Csenyétére tértünk vissza, amely az ország egyik legszegényebb települése, ahol sokan voltak és nagyon örültek nekünk – mondta el a helyettes tiszti főorvos.

Elsősorban a hölgyek érdeklődnek a szűrés iránt, s ők viszik magukkal a férjüket, társukat
Fotók: Havran Zoltán

Surján Orsolya fontosnak tartott kiemelni, hogy a járványhelyzetre való tekintettel a szűrővizsgálatok során a szervezők a legnagyobb gondossággal járnak el. A folyamat regisztrációval kezdődik, amely kötelező kézfertőtlenítéssel indul, majd testhőmérséklet-mérés következik, ezután pedig egy Covid-kérdőívet töltenek ki minden megjelenttel. A szűréseken csak azok vehetnek részt, akiknél nem áll fent a fertőzésgyanú, aki pedig nem hozott magával, az kap szájmaszkot, ennek viselése ugyanis nélkülözhetetlen a vizsgálatokon. Továbbá az egyes állomásokon minden pá­ciens után fertőtlenítenek.

Öröm, hogy házhoz jön a megelőzés

– Nagyon jó, hogy egy helyen, rövid idő alatt mindenféle vizsgálatot el lehet végeztetni, amellyel egyébként több nap is elmehet. Erre azonban az emberek nem szívesen áldoznak időt, pedig évente egyszer célszerű túlesni egy általános kivizsgáláson – mondta el a Magyar Nemzetnek Hőgyi Anita. A 31 esztendős hölgy – aki édesanyjával érkezett és idevárják az édesapját is – örömmel számolt be róla, hogy esetében valamennyi vizsgálaton rendben találtak mindent. – Hallottuk, hogy kormányablakbusz is van, úgyhogy oda is menni fogunk, nekem már évek óta van ügyfélkapum, most anyukámnak csináltatunk. Mi tehát minden lehetőséget maximálisan kihasználunk – közölte elégedetten Anita, aki kérdésünkre elmondta, hogy a szűrésről szórólapokon és plakátokon tájékoztatták a település lakóit, illetve a polgármester is kiposztolta a közösségi oldalán.

– Ugye minden rendben? Egészséges a polgármester úr? – tették fel a kérdést az éppen a kardiológiai buszból kilépő településvezetőnek a vizsgálatra várakozó helyiek. – Eddig minden leletem tökéletes – nyugtatta mosolyogva az érte aggódókat Szehofner József, aki példát mutatva az elsők között jelent meg a helyszínen. A kormánypárti polgármester, aki 2010 óta áll Tatárszentgyörgy élén, lapunknak elmondta: amint tudomást szereztek róla, hogy létezik ez az országos program, elkezdtek egyeztetni a Belügyminisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával, hogy hozzájuk is eljöjjenek a szűrőbuszok.

– Örömmel látom, hogy már most sokan vannak, és folyamatosan érkeznek az érdeklődők. Bízom benne, hogy minél többen élnek ezzel a ritkán adódó lehetőséggel, ugyanis – bár nekünk van a legjobb háziorvosunk a környéken – a tatárszentgyörgyieknek Dabasra, Kecskemétre vagy akár Budapestre kell utaznia, ha komolyabb egészségügyi problémájuk adódik vagy egy komplexebb kivizsgálásra van szükségük – tudatta a kétezer lelket számláló település első embere. Hozzátette: ha szükség van rá, az önkormányzat a kisbuszával segít, sőt a falugondnok, a mezőőr vagy akár maga a polgármester is autóba ül, hogy a beteg eljusson a vizsgálat helyszínére.

Békésen élnek együtt a helyi emberek

Szehofner József beszélt arról is, hogy Tatárszentgyörgyön 25 százalék a roma lakosság aránya, de nincsenek jelentős problémák az együttéléssel. – Ebben nagy szerepe van a kollégáimnak: a védőnőtől a pedagógusokon keresztül a gyámügyön át a rendőrségig és a polgármesteri hivatalig együttműködünk. Ez a siker kulcsa – jelentette ki a polgármester.

Szehofner József szavait támasztotta alá a mi tapasztalatunk is: a vizsgálatokra várva cigány és nem cigány származású falusiak együtt, egymással kedélyesen elbeszélgetve álltak a sorban. Egy roma asszonyt, aki a családjával érkezett, meg is kérdeztünk, miért tartotta fontosnak, hogy eljöjjön. – Kaptam papírt, azért jöttünk a két lánnyal meg az unokával. Meg azért, hogy megtudjuk, van-e valami bajunk. Egyébként nem szoktam orvoshoz menni, 62 éves vagyok, 24 éve járok a gyülekezetbe, a Jóisten nem engedi, hogy beteg legyek. Én nem tartok ezektől a vizsgálatoktól, tavaly tüdőszűrésre is elmentem. Ha kiderül, hogy van betegség, belenyugszom, ha nincs, akkor boldog vagyok – árulta el Patrik Vendelné.

Korszerű eszközökkel történik a szemészeti vizsgálat is

Részvételre biztat a háziorvos is

Időközben befutott a falu háziorvosa, Búza Valéria is, akivel csak nehezen tudtunk beszélni, mert alig akarták elengedni a jelenlévők, akiknek készséggel adott tanácsot különböző egészségügyi témákban. – Mindenkit arra biztatok, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, amit nagyon hasznosnak és fontosnak tartok. Nemcsak azért, mert tényleges vizsgálatok történnek, hanem azért is, mert segít abban, hogy megnövekedjék az emberek igénye a preventív célzatú szűrések iránt, amire egyébként nehéz rávenni őket, főleg a fiatalabbakat – fejtette ki a Magyar Nemzetnek a doktornő, aki beszámolt róla, hogy Tatárszentgyörgyön és környékén eddig egyetlen koronavírusos beteget sem regisztráltak. Csakúgy, mint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott, 160 férőhelyes lajosmizsei idősotthonban, amelynek szintén ő az orvosa.

A férfiaknak Jobban kellene figyelniük

A kezdéskor ugyan volt még néhány férfi is a várakozók között, ám dél elmúltával, amikor indultunk haza, „már csak egy legény maradt a gáton”. – Önmagamtól jöttem, mert amúgy is járok kardiológiára, és úgy gondoltam, nem árt, ha itt is ellenőriznek. De ha már itt vagyok, megyek az összes vizsgálatra, még szemészetre is – mondta el a korát meghazudtolóan fiatalos, 71 esztendős Rapcsák László, aki úgy véli, a férfiak vagy nem foglalkoznak az egészségükkel, vagy idejük nincs szűrővizsgálatokra járni, ezért voltak most is viszonylag kevesen.

Számokban

A Nemzeti Népegészségügyi Központ arról tájékoztatta lapunkat, hogy Tatárszentgyörgyön a vizsgálat két napján összesen 114 fő egészségügyi mérését végezték el. Hét embernél kellett komolyabb kardiológiai vizsgálatokat végezni, ám sürgősségi ellátásra nem volt szükség. Egy páciensnél melanómagyanút, egy másiknál pedig egyéb lehetséges daganatos megbetegedést diagnosztizáltak. Az érintetteket további kivizsgálásra a megfelelő intézményekbe irányították.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.