Elítélte a bíróság az oltásellenes házaspárt

Először az orvosok hanyagságára, majd a mentőszolgálatra akarták hárítani saját felelősségüket az oltást ellenző szülők. Az eljárás azért húzódott el több mint nyolc évig, mert a vádlottak minden szakértői véleményt elutasítottak és hazugnak neveztek.

Hazánkban nemzetközi szintű a kicsik ellátása Fotó: Kurucz Árpád

A Fővárosi Ítélőtábla tegnap meghozott indoklása szerint az elsőfokú bíróság hibátlan mérlegeléssel és érveléssel vezette le, hogy egy csecsemő a kórházi ellátását megelőzően egyáltalán nem kapott K-vitamint. A K-vitamin-oltás kötelező érvényű előírás az otthonszülésnél éppúgy, mint intézményi szülés esetében. A K-vitamin azért sem szabadon választható, mert képes megakadályozni egy ritka, de életveszélyes szövődményt, a csecsemőkori agyvérzést. Ha nem adnak az újszülöttnek K-vitamint, az a gyermek halálát is okozhatja.

Emberölés volt a vád

Gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt jogerősen ítélte el június 11-én a Fővárosi Ítélőtábla azt az oltásellenesként elhíresült házaspárt, akik nem gondoskodtak arról, hogy gyermekük megkapja az újszülötteknek kötelezően előírt K-vitamint. A gondatlanságból elkövetett emberölésért felfüggesztett szabadságvesztést kaptak a szülők.

Az elítélt házaspár első gyermeke 2010-ben, második gyermekük – az áldozat – 2012. november 12-én született. A kisfiú nyolchetes korában hunyt el, a házastársaknak azóta még egy gyermeke született. A nyomozó hatóság által beszerzett adatok szerint az anya egyik várandóssága idején sem keresett fel védőnőt és orvost, nem járt terhesgondozásra. Az anya úgy döntött, otthon szüli meg második gyermekét, egyedül. A szülést követően a kisbaba nem kapott K-vitamint, ami megakadályozta volna a vérzékenységet.

Egy gyermekorvos kötelező védőoltást ad egy csecsemőnek a háziorvosi rendelőben
Fotó: MTI/Balázs Attila

Csillagállásból vizsgált az apa

Két hónap elteltével a szülők anyagi helyzete megromlott, ismerősökhöz fordultak, hogy fogadják be őket a kisbabájukkal és nagyobb gyermekükkel. Az akkor nyolchetes kisfiúnál a K-vitamin hiánya miatt a későbbi igazságügyi orvos szakértői vizsgálat szerint ekkor már koponyaűri vérzés alakult ki, de ennek akkor még nem volt látható jele. A tanúk szerint a baba folyamatosan sírt, nem evett, kiszáradt. A szülők akkor sem hívtak orvost, amikor a kisfiú vért hányt. Az apa később, kihallgatása során ezt azzal magyarázta, hogy a gyerekét ő vizsgálta meg, asztrológiai elemzést végzett, ami azt mutatta ki, hogy a kisfiúnak nincs baja.

A csecsemőhöz végül a családot befogadó segítők hívtak mentőt. A jegyzőkönyvek szerint a mentőorvos már egy végveszélyben lévő csecsemőt szállított be a SOTE gyermekgyógyászati klinikájára, ahol a csecsemő 2013. január 8-án agyvérzés következtében elhunyt. A nyomozó hatóság szakértők bevonásával megállapította, hogy a kisbaba halálának közvetlen oka az agyvérzés volt. A vérzést a K-vitamin hiánya okozta, ami alapján a szülők a felelősek a gyermek haláláért.

A mentőszolgálat dolgozóit megviselték az igaztalan rágalmazások (képünk illusztráció)
Fotó: Kelet-Magyarország/Pusztai Sándor

Megvádolt orvosok

A nyolc éven át tartó eljárásba több szakértőt is be kellett vonni, mert a szülők másra akarták hárítani a felelősséget. Olyan vallomást is tettek, hogy a gyerekük a szakszerűtlen orvosi ellátás és a hanyagság miatt halt meg, a mentőket vádolták, hogy szállítás közben beverték a csecsemő fejét. Kiderült, hogy orvosellenesek, emiatt bizalmatlanok a hivatásos egészségügyi dolgozókkal és a különböző gyógymódokkal szemben. Az apa azt állította, nem is tudtak a K-vitamin létezéséről. A férfi szerint az igazságügyi orvos szakértők is hazudtak. A baba haláláért feleségével együtt másokat hibáztattak.

A bíróság szerint a védekezés során tanúsított magatartásuk azt igazolta, hogy egyáltalán nem szembesültek a tettükkel. A bíróság jogerősen gondatlan emberölés miatt két-két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte házaspárt.

Az ítélőtábla a következőkkel indokolta döntését:

„A vádlottak már a sértett születése előtt igyekeztek gyermekeiket távol tartani a magyar egészségügyi ellátástól, és csak szükség esetén fordultak bizalmatlanságukban orvoshoz. Hasonló okból a védőnői szolgáltatásokat is visszautasították. Meg voltak győződve arról, hogy maguk jobban tudják, hogy mely eljárás szolgálja vagy épp károsítja az egészséget. A sértett születését megelőzően is határozott álláspontjuk volt, hogy a mesterséges K-vitaminra nincs szüksége az újszülöttnek, mert az anya méhlepényéből és a szoptatás idején az anya szervezetéből is elegendő mennyiség áll rendelkezésére. Meggyőződésük volt, hogy a művi K-vitamin és az azt hordozó Konakion nem megfelelő készítmény, melyet az orvoslás csak tévedésből alkalmaz és ír elő a véralvadáshoz. A sértett születését megelőzően leszögezték, hogy az újszülött részére semmilyen művi anyag beadásához nem járulnak hozzá.”