– Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ugyanazt teszi egy készítmény, például egy vakcina engedélyezésekor, mint a magyar gyógyszerhatóság – mondta el a Magyar Nemzetnek Hankó Zoltán. Hozzátette: a gyártóknak be kell nyújtaniuk egy több száz oldalas dokumentációt, amelyben leírják a szérum összetételét, a vizsgálatok különböző fázisainak eredményeit, a gyártástechnológiát, és a gyártási körülmények megfelelőségét is igazolniuk kell. – Ezt a szakemberek alaposan áttanulmányozzák, ha kell, kérdéseket tesznek fel vagy hiányzó adatokat kérnek be, majd ez alapján dönt az engedélyezésről az EMA, amely bizottságainak a munkájában, így az engedélyezési eljárásokban a magyar hatóság szakértői is részt vesznek. Tehát hangsúlyozom:
az Európai Gyógyszerügynökségnek ugyanaz a szakmai tevékenysége és a kompetenciája, mint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI).
A különbség csupán annyi, hogy az a gyógyszer vagy oltóanyag, amit az EMA engedélyez, az az Európai Unió valamennyi tagállamában bevezethető, míg a nemzeti gyógyszerhatóságok csak a saját országuk területén jogosultak egy készítmény alkalmazását jóváhagyni – közölte a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. Hozzáfűzte: a két szervezet munkájának minőségében nincs különbség, és semmiféle alá- vagy fölérendeltségről nincsen szó, így teljesen mindegy, hogy melyik engedélyezi a vakcinát.
Nincs mérlegelés
– A járványhelyzetben a magyar hatóság külön jogszabály alapján engedélyezte a keleti vakcinákat, ám ez nem jelenti azt, hogy ne győződött volna meg a készítmények biztonságosságáról, hatékonyságáról és megfelelő minőségéről. Ezért
azt a hangulatkeltést, ami a keleti oltóanyagokkal kapcsolatban kialakult, emberiség elleni véteknek tartom.
Elfogadhatatlan, ha megkérdőjelezik, hogy egy hatóság valóban hatóságként, a döntéshozatal szabályai szerint működik. Az OGYÉI-nek ugyanis nincs mérlegelési joga: ha egy készítmény megfelel a szakmai és a jogszabályi előírásoknak, akkor köteles rá igent, ha pedig nem felel meg, akkor nemet mondani. Erkölcsileg és társadalmi, politikai szempontból is vállalhatatlan a cselekedete annak, aki a jelenlegi, drámai járványhelyzetben bárkit elbizonytalanít és önös érdekektől vezérelve lerombolja a hatóságokba, ezen keresztül a hazai intézményrendszerbe vetett közbizalmat. Ennek nemcsak a mostani hatásaival, hanem a későbbi következményeivel is számolni kellene – fejtette ki a véleményét a szakember. Kérdésünkre, hogy önmagának is beadatná-e bármely, hazánkban már alkalmazott vakcinát, úgy válaszolt: bár ő gyógyszerészként a Pfizer-vakcinával lett beoltva,
tökéletesen megfelelt volna számára a kínai, az orosz vagy bármely más oltóanyag is.
– Szakemberként csak azt mondhatom: ha nem bízom meg abban a készítményben, amit a saját nemzeti hatóságom engedélyezett, akkor adjam vissza a diplomámat. Ráadásul ezekkel a szérumokkal világszerte több tízmillió embert már beoltottak, és nem hallani különösebb mellékhatásokról. Tehát matematikai valószínűsége ugyan lehet, de reális esélye nincs, hogy olyasmi derüljön ki ezekről a védőoltásokról, ami komoly meglepetést okozna – húzta alá a kamara elnöke.
Aktív közreműködés
Hankó Zoltán beszámolt róla, hogy nagy megkönnyebbülés volt a kollégái számára, amikor tavaly ősszel megállapodás született Kásler Miklóssal, hogy a gyógyszertári dolgozókat is az első körben beoltják. A környezetében pedig nem tud olyan gyógyszerészről vagy gyógyszertári asszisztensről, aki ne élt volna az immunizáció lehetőségével. – Egy ilyenről biztosan tudunk – vetettük közbe, utalva a vírustagadó Gődény Györgyre, aki február utolsó napján maszk nélküli tüntetést is szervezett a Hősök terére. – Nevezettnek van ugyan gyógyszerészi diplomája, ám őt inkább egy politikai pankrátornak tartom.
Kamarai tagságát tavaly felfüggesztettük, így jelenleg nem is végezhet gyógyszerészi tevékenységet
– reagált az elnök. Hankó Zoltán tudatta, hogy a kórházi gyógyszerészek aktívan közreműködnek az oltási program végrehajtásában, a patikusok pedig a vakcináció promóciójában vesznek részt. – Számukra az elmúlt év végén kiadtunk egy hat pontból álló módszertani ajánlást, mert fontosnak tartjuk, hogy tudjanak érvelni, ha a betegeik náluk érdeklődnek a védőoltásokkal kapcsolatban – jegyezte meg, hozzátéve:
a gyógyszertárak egy része, abban az esetben, ha megfelelő mennyiségben áll majd rendelkezésre oltóanyag, akár oltópontként is bekapcsolódhat a vakcinációba.
Ehhez azonban jogszabályi korrekcióra van szükség, illetve meg kell teremteni a tárgyi feltételeket, valamint egy egyszerű továbbképzést is kell tartani a gyógyszerészeknek.
Megújul a képzés
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta: évek óta dolgoznak a gyógyszerészek graduális képzésének, szakképzésének és továbbképzésének összehangolt reformján. – Azzal, hogy az elmúlt évtizedekben az egészség értékké vált, hogy folyamatosan rengeteg új készítmény jelenik meg, illetve hogy terítékre került az öngyógyítás is, gyorsan és mélyrehatóan változnak a szakmánkkal kapcsolatos társadalmi igények. Ezt a képzésnek is le kell követnie, az ehhez szükséges javaslatcsomagot a négy gyógyszerészképző egyetemmel közösen letettük az Innovációs és Technológiai Minisztérium asztalára.
Egy olyan képzési és kimeneti követelményrendszert dolgoztunk ki, amely biztosítja, hogy a hallgatók az ötéves graduális képzés alatt megszerezzék mindazt az ismeretanyagot, illetve képességeket és attitűdöket, amelyekre valamennyi, gyógyszerészek által képviselt szakterületen, így a lakossági gyógyszerellátásban, a kórházakban, a gyógyszeriparban vagy akár a kutatásban szükség van.
Ehhez kell illeszkednie a posztgraduális szakgyógyszerész-képzésnek is, ennek a reformjavaslatai szintén elkészültek – fejtette ki Hankó Zoltán.
Hankó Zoltán szerint emberiség elleni vétek a vakcinák ellen hangolni. Fotó: Éberling András
Társadalmi elvárás
A szakember úgy véli: emellett a társadalomnak ugyanazok az elvárásai a 20-30 éve végzett kollégákkal kapcsolatosan, amint a frissen végzettekkel szemben, ezért a továbbképzési rendszer teljes megújítására is szükség van.
Jelenleg a gyógyszerész-tudományi karokkal ennek a megtervezésén dolgoznak, és reményeik szerint az év második felére elkészül ez a korrekciós javaslat is.
– További célunk a gyógyszerészhallgatók lemorzsolódásának csökkentése. Évente valamivel több mint négyszáz hallgató felvételére van szükség ahhoz, hogy az évtized második felére csökkenthető legyen az a szakemberhiány, amely most a szakma szinte valamennyi területén jelentkezik. Ezt a számot néhány éve biztosítani tudjuk, azonban elég jelentős, átlagosan 15-20 százalékos a lemorzsolódás, amit tíz százalék környékére akarunk mérsékelni – szögezte le.
Gyógyszer kisboltokban
A gyógyszertárral nem rendelkező, kétezer fő lélekszám alatti települések kisboltjaiban a jövőben olyan gyógyszerek is megvásárolhatók lesznek, amelyek jelenleg a benzinkutakon vagy drogériákban is kaphatók, illetve amelyek a patikákban recept nélkül is kiadhatók, alkalmazásuk pedig nem jár komolyabb kockázattal.
A hátrányos helyzetű falvakban működő, újonnan nyíló vagy újranyitó kisboltok akár 60-70 millió forint támogatást is kaphatnak, amiből a gyógyszerek árusításához szükséges feltételek kialakítására is juthat pénz.
Az erről szóló, nemrégiben megjelent kormányrendelet előkészítésében az MGYK is részt vett. Ezzel kapcsolatban Hankó Zoltán elmondta: a kamarának Gyopáros Alpárral, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztossal közösen kell kidolgoznia olyan megoldásokat, hogy a kistelepüléseken lévő kis forgalmú patikák se menjenek tönkre, ugyanakkor valamilyen gyógyszerellátás ott is legyen, ahol pillanatnyilag nincsen gyógyszertár.
A kamara elnöke lényegesnek nevezte, hogy a boltosok számára előírás lesz, hogy a gyógyszereket kizárólag a legközelebbi, legfeljebb 30 kilométer távolságra működő közforgalmú patikából szerezhetik be, az értékesítés pedig a gyógyszerész szakmai felügyeletével történik, akár online kapcsolaton keresztül.
– A kamara javaslata arra is kiterjedt, hogy a kiöregedő patikusok helyére fiatal gyógyszerészek érkezzenek, akik vállalják, hogy a családjukkal vidéken élik le az életüket – fűzte hozzá Hankó Zoltán.
