– A kormány 2018-ban hirdette meg a Magyar falu programot, az első pályázati kiírások idén februárban jelentek meg. Hogyan értékeli a meghirdetett pályázatokat?
– Ebben az évben tizenöt célterületen írtunk ki pályázatokat, amelyekre a csaknem 2900, ötezres lélekszám alatti település jelentkezhetett, ahol az ország lakosságának több mint harmada él. A pályázatok kiírása előtt a munkatársaimmal országjáráson vettünk részt, összesen több mint nyolcvan helyszínen több ezer helyi szereplővel találkoztunk. Ezeken az egyeztetéseken javaslatokat, észrevételeket gyűjtöttünk be, ezek alapján írtuk ki a pályázatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy jól sikerült az előkészítés, hiszen az érintett települések 97,4 százaléka nyújtott be pályázatot.
– Hogyan sikerült a pályázati igényeket kielégíteni?
– Annak köszönhetően, hogy soha nem látott hazai forrástömeg állt rendelkezésre a különböző fejlesztések elindítására, a pályázók 86 százaléka nyert támogatást. Összesen több mint 11 ezer pályázat érkezett be a tizenöt célterületre, ezek közül 5307-et tudtunk támogatni. Csaknem ezer közösségi tér újulhatott, illetve újulhat meg, továbbá 190 orvosi rendelő szépülhet meg, bővülhet vagy épülhet. Összesen 103 szolgálati lakást adhatunk át a falvakban, ahová orvosok, fogorvosok, védőnők vagy akár pedagógusok költözhetnek. A programban 870 óvodát fejlesztenek, illetve 337 új falusi tanyagondnoki buszt vásárolhatnak a nyertes pályázók. Végül csaknem hatszáz temetői beruházás is folyamatban van. A nyertes pályázatokat több mint 65 milliárd forinttal támogattuk.
– Korábban azt ígérték, a pályázatokat a lehető leggyorsabban elbírálják, a nyertesek pedig rövid időn belül megkapják a támogatást. Tudták tartani az ígéretet?
– Minden pályázati kiírásnál a beadási határidőt követő legkésőbb hatvan napon belül eredményt hirdettünk. S a támogatói okiratok kibocsátását követő öt, de inkább három-négy napon belül a nyertes pályázók számlájára került a pénz.
A kormánybiztos örül, hogy a legtöbb falusi csokot az elmaradott térségekben kérték
Fotó: Mirkó István
– Az érintett településeken élők lelki értelemben érezhetik egyfajta kárpótlásnak a központi segítséget. Tapasztalnak hasonló jelenséget?
– A programmal kapcsolatban valóban elsősorban számokat kommunikálunk, de ez a helyi kisközösségeknek sokkal többet jelent a kézzelfogható fejlesztéseknél. Ha megújul egy rendelő, akkor az azt jelentheti, hogy az ottani praxis csábítóbb lesz egy orvosnak, és hosszú távon ott praktizál majd. A felújítás után olcsóbb lehet a rendelő működtetése, aminek köszönhetően források szabadulhatnak fel, amit más célokra is el lehet költeni.
– Milyen tapasztalatokat szereztek a program elindulása óta?
– Több közvélemény-kutatást végeztünk, amelyek meglepő eredményt hoztak. Előzőleg azt gondoltuk, hogy egy faluban elsősorban munkahelyekre és infrastrukturális fejlesztésekre vágynak az emberek. Kiderült azonban, hogy ez nem igaz, mert nekik az erős közösség megléte a legfontosabb. Tettünk ezért egy javaslatot a kormánynak, hogy jövőre civil szervezetek támogatására is adjunk forrást, mert a működő egyesületek, klubok és más csoportok teszik erőssé a falu közösségét. A tapasztalatokhoz visszatérve, nagyon népszerű volt az a pályázat is, amelyben közterületek karbantartására lehetett eszközt beszerezni. Ennek hátterében pedig az húzódik meg, hogy a közfoglalkoztatásból sokakat felszívott az elsődleges munkaerőpiac, és a legtöbb kistelepülésen nincs az önkormányzatnál elegendő munkaerő. Azzal, hogy a pályázatunk segítségével kis traktort vagy fűnyírót tudnak vásárolni, ellensúlyozni tudják a kieső munkaerőt.
– Sok pályázati kiírásra lényegesen több forrásigény érkezett be, mint amennyi rendelkezésre állt. Várható, hogy jövőre is megjelennek a legnépszerűbb pályázatok?
– Van olyan pályázat, ahol 1,1-szeres volt a túljelentkezés, máshol – például az említett közterületek karbantartását szolgáló eszközök beszerzésénél – nyolcszoros. Éppen ezért, bár erről még nincs kormánydöntés, azokat a pályázatokat, amelyeknél a legnagyobb volt az érdeklődés, jövőre újra kiírnánk. Emellett a pályázati eljárás tovább egyszerűsödik majd.
– Hogyan alakultak idén a falusi útalap fejlesztései?
– Az idén ötvenmilliárd forint értékben, 165 szakaszon 437 kilométer állami fenntartású út újult, illetve újul meg. Jövőre várhatóan százmilliárd forintból körülbelül 750 kilométeren lesznek további útfejlesztések, és ha tehetném, 2021-ben tovább növelném a beruházások összegét. A szakaszok felújítására a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tett javaslatot az út állapota, forgalma és kora alapján.
– Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket a falusi csok?
– A kezdeményezés a legszebb reményeimet is felülmúlja, mert a program július elsején indult, de október 30-ig már 3500 kérelmet fogadtak be a pénzintézetek, ezeknek az összértéke meghaladja a 18 milliárd forintot, mintegy 1800 szerződés után ki is fizettek a bankok több mint 10 milliárd forintot. Örömteli az is, hogy a kifizetések eloszlanak az egyes célterületek között, illetve területileg is az egész országot érintik. Nem jöttek be az ellenzéki jóslatok, mert a legtöbb falusi csokot nem a Balaton-felvidéken, a nagyvárosok agglomerációjában és Pest megyében kérték, hanem az ország elmaradottabb térségeiben. Ezeken a településeken pedig egy-két család helyben maradása vagy odaköltözése óriási kincs.
– Szó volt arról, hogy az ötezer lélekszámnál nagyobb települések fejlesztésére is indulhat program. Lehet erre számítani?
– Nagyon sok település maradt ki a Magyar falu programból, ahol szintén a lakosság egyharmada él. A kormány tervezi, hogy ezeknek a községeknek, városoknak a fejlesztéséhez is biztosít saját forrást. A Kisvárosok Szövetségével közösen végzünk előzetes felméréseket, és hamarosan leteszünk egy javaslatot a kormány asztalára.
