– A nemrég bejelentett családvédelmi akcióterv pontjaihoz, a kedvezményes kölcsön nyújtásához, a jelzáloghitel elengedéséhez, az autóvásárlási támogatáshoz a jogi hátteret a napokban teremti meg a kormányzat. A legtöbb intézkedés nyártól valósul meg. Mennyiben járult hozzá az önök háttérmunkája az Európa-szerte páratlan intézkedéscsomag kigondolásához?
– Intézetünk több mint egy éve működik, és többek között az a feladatunk, hogy kutatási, elemzési tevékenységünkkel támogassuk a család- és népesedéspolitikai döntéshozatalt. Ilyen értelemben tehát figyelembe vették a hétpontos családvédelmi akcióterv előkészítő munkája során az elemzéseinket, használták a háttéranyagainkat, és a családügyi államtitkárságon meghallgatták a javaslatainkat is. A családi otthonteremtési kedvezmény mostani bővítését megelőzően megvizsgáltuk a 2018 első fél évéig csokszerződést kötők szociodemográfiai jellemzőit. Megnéztük, hogy az igénylők hol és milyen településeken laknak, milyen életkorúak, hány gyermekük van és hány gyermeket vállalnak előre. Adataink alapján átlagosan két szerződésre jutott egy gyermek vállalása, ami azt mutatja, hogy a csok jelentős születésösztönző hatású. Az igénylők 30 százaléka egygyermekes, harmada kétgyermekes és negyede háromgyermekes volt. 60 százalék egy gyermek megszületését vállalta előre, míg 40 százalék kettőét. Az igénylők többsége 30 és 40 év közötti. Mára már több mint százezer család igényelt csokot otthonteremtési tervei megvalósításához.
– Meghatározóak voltak a vidéki igénylések?
– A legtöbb szerződést (36 százalék) kisvárosokban kötötték, ám 32 százalékban falvakból, 23 százalékban megyei jogú városokból, kilenc százalékban pedig Budapestről érkeztek az igények. Nagy részben jellemző a helyben maradás. Ebből a szempontból csak a budapestiek a kivételek: 34 százalékuk kisvárosba vagy községbe költözik. Tehát azt láttuk, hogy a csokot igénylők egyharmada községekben él, és inkább a sokgyermekes lét vonzó nekik, hiszen a nagycsaládos igénylők között a legtöbben községekben vettek házat vagy lakást. Ma Magyarország 3155 települése közül 2873 ötezer fő alatti, amelyekben most 3,150 millió ember él. Ez azt jelenti, hogy a települések 90 százaléka ötezer főnél kisebb falu vagy kisváros, és ezekben él a magyar lakosság csaknem egyharmada. A falusi csok bevezetése a vidéken maradást segítheti elő és hozzájárulhat a vidék népességmegtartó erejének növekedéséhez.
– Hogyan fogadták a családvédelmi akciótervet az emberek?
– Az évértékelőt követő héten egy telefonos reprezentatív közvélemény-kutatást végeztünk olyan édesanyák körében, akiknek legalább egy, egy és öt év közötti gyermeke van. Megkérdeztük őket, hogy mit gondolnak az intézkedésekről: elsöprő többségük egyetért a programmal, kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy szeretné igénybe is venni valamelyik támogatási formát. A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy a következő öt évben szeretne újabb gyermeket vállalni. A családvédelmi akcióterv több pontja is egy korábbi intézkedés továbbfejlesztett változata, ami stabilitást sugall. A családtámogatások szempontjából pedig a kiszámíthatóság meghatározó. A nemzetközi tapasztalatok alapján azokban az országokban, ahol kiszámítható a családpolitika, ott jobb a családalapítási kedv is. Természetesen az akcióterv elfogadását, népszerűségét és az igénybe vevők körét a jövőben is vizsgáljuk. Nyomon követjük a már megtett és a tervezett intézkedések gyakorlati megvalósulását.
Az elnök korábban miniszteri biztosként felelt a bölcsődei rendszer átalakításáért
Fotó: Teknős Miklós
– Nemzetközi színtéren is végeznek vizsgálatokat?
– A Nemzetpolitikai Kutatóintézettel a határon túli magyar családok körében végeztünk szociológiai kutatást, de volt kutatásunk angliai magyarok körében is. A nemzetközi kapcsolatok tekintetében először a visegrádi országokban lévő társintézetekkel és politikai döntéshozókkal kezdtük meg a kapcsolatok kiépítését. A lengyel szakminiszter asszony, Elzbieta Rafalska például már meg is látogatta intézetünket. Április végén a Várkert Bazárban lesz a Családbarát fordulat Európáért című nemzetközi konferenciánk, amelyen európai családbarát kezdeményezéseket szeretnénk bemutatni és azokról eszmecserét folytatni. Intézetünk munkatársaival, szociológusokkal, társadalompolitikai elemzőkkel az a célunk, hogy a magyar családpolitika népszerűsítése ne csak itthon, hanem nemzetközi szinten is minél hatékonyabban valósuljon meg.
– A V4-eknek hasonló demográfiai problémái vannak, mint nekünk?
– Igen, a népességfogyás mindenütt probléma, de a gyermekvállalási kedv növekedésében az elmúlt években sokkal jobban teljesítettek a közép-európai országok, mint a Nyugat. Hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, de a családpolitikának köszönhetően 2010 óta nőtt a gyermekvállalási kedv. A teljes termékenységi arányszám 2011-es 1,23-os mélypontja 1,49-re nőtt, ami több mint húszszázalékos emelkedést jelent. 2010-hez képest Európában a magyarországinál nagyobb mértékben csak Lettországban nőtt a teljes termékenységi arányszám. 2010 óta közel másfélszeresére emelkedett a házasságkötések száma, kevesebb a válás, és az 50-es évek tilalma óta soha nem volt ilyen alacsony az abortuszok száma. A házasságkötések 0,6 százalékos emelkedése 2017-hez képest jól mutatja, hogy a házasság intézménye ma a fénykorát éli Magyarországon. 1995 óta nem kötöttek annyi házasságot, mint az utóbbi években. Tavaly 51 ezer pár döntött amellett, hogy életre szóló szövetségre lép egymással.
– A bölcsődei rendszer átalakításáért korábban miniszteri biztosként felelt. Hogyan alakult a két éve bevezetett, új típusú bölcsődék száma?
– Évről évre nő a bölcsődei férőhelyek és ezzel párhuzamosan a három év alatti gyermekeket nevelő, a munkaerőpiacra visszatérő nők száma is. A gyermek kétéves kora előtt uniós összehasonlításban még kismértékű a női foglalkoztatottság, de a két és három év közötti gyermekeket nevelő anyáknak már mintegy egyharmada dolgozik, s amikor a gyermek óvodás lesz, már hetvenkét százalékuk áll munkába. Ebből is látszik, hogy nagyon nagy szükség van a bölcsődékre és az óvodákra. Gyakorlatilag 2017 elejétől beszélhetünk új bölcsődei formákról: minibölcsődéről, családi bölcsődéről, munkahelyi bölcsődéről és a korábbi hagyományos bölcsődéről. A 2010-es adatokhoz képest most közel 13 ezerrel több bölcsődei férőhely van Magyarországon. A minibölcsődék területén zajlik a legnagyobb változás. Minden olyan településen, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él vagy öt család kéri a bölcsődei ellátást, ott valamilyen módon meg kell oldania ezt az önkormányzatnak, akár önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel is. Ma már 201 minibölcsőde működik országszerte, köztük például a legkisebb lélekszámú településen, Nagylengyelen.
