Handó Tünde: Az igazságra törekvés a bírói munka lényege

Az igazságra törekvés áll a bírói munka középpontjában, igazság nélkül a per üres – hangoztatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az új polgári perrendtartással (pp) kapcsolatos konferencián hétfőn Budapesten.

Handó Tünde fontosnak nevezte, hogy a bírók azonos helyzetekben azonos értékeket közvetítsenek, a joggyakorlat egységes, kiszámítható legyen. Fontos az is, hogy a „betűbíráskodás” helyett a józan ész és a közjó alapján álló, a jó erkölcs és az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelő ítélkezés folyjék; ez erősíti a bíráskodásba vetett közbizalmat – mondta az OBH elnöke.

„Ne a paragrafusok értelmezésén civakodjunk, hanem a lényeget keressük!” – szólított fel Handó Tünde.

Elmondta: a több mint hat évtized után megújuló pp 2018. január 1-jei hatályba lépését követő első év tapasztalatairól szakmai párbeszéd folyt, melynek célja az egységes gyakorlat kialakítása a közjó érdekében. Az OBH a párbeszéd, az együttműködés, a konszenzus híve – fűzte hozzá. Az új pp-vel kapcsolatos tapasztalatcsere fóruma volt az a konferenciasorozat, melynek zárórendezvénye a hétfői esemény. A konferenciákon összesen mintegy 1500 kolléga vett részt – mondta Handó Tünde.

Az OBH összegyűjtötte a jogalkalmazói tapasztalatokat, és azok alapján jelzéseket küldött a jogalkotónak, ennek eredménye például, hogy a keresetlevél formanyomtatványa jelentősen leegyszerűsödött, terjedelme 28 oldalról 9-re csökkent, továbbá megszűnt a kereset visszautasítását sújtó 10 százalékos illeték – közölte az OBH elnöke.

Wopera Zsuzsa, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa előadásában arról beszélt: az új pp bevezetésével kapcsolatos kezdeti nehézségek eltűnnek, a jogalkalmazók egyre eredményesebben dolgoznak az új eljárási törvénnyel.

A törvény hatályba lépése utáni első néhány hónapban az ügyérkezés negyedével csökkent, de azóta kezd visszaállni a korábbi szintre, a csökkenés oka az új szabályozástól való idegenkedés mellett többek között a perelterelés, a felek közti megegyezés növekvő aránya – mondta a miniszteri biztos. Hozzátette: nagy területi eltérések vannak a keresetek visszautasításának bírói gyakorlatában.

Sok kereset, amelyet Debrecenben vagy Miskolcon befogad a bíróság, a fővárosban nem alkalmas perindításra. Olyan visszautasítási okok is megjelentek a bírói gyakorlatban, amelyekre a jogalkotó „álmában sem gondolt” – jegyezte meg Wopera Zsuzsa. A jogalkotó azonban igyekezett választ adni a problémákra, például a 10 százalékos visszautasítási illeték megszüntetésével és a kereset formanyomtatványának jelentős egyszerűsítésével, lerövidítésével – tette hozzá.

A miniszteri biztos kiemelte, hogy fontos a jogértelmező testületek munkája, de egyúttal nagy felelősség is, ügyelniük kell arra, hogy ne alakuljanak ki az új törvénnyel ellentétes értelmezések, egyfajta „árnyék-pp”.

Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke előadásában elmondta: nagyon aktuális volt egy új pp megalkotása, ami évek óta tartó tudatos folyamatba illeszkedett az alkotmányozástól a sarkalatos törvényeken át az olyan alapvető kódexekig, mint a polgári perrendtartás.

A bevezetés nehézségei, szakmai vitái ellenére maradandó és jelentős kódex született, ezt a nemzetközi szakmai közvélemény is elismerte – fűzte hozzá Sárközy Tamás.

Az új polgári perrendtartás gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai című konferenciát az OBH és a Magyar Jogász Egylet szervezte.