Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az „úgynevezett országjelentésekben” nem a jogszabályokban biztosított garanciák, tények vagy a tényleges gyakorlat, hanem mindenféle bulvárhírekből merített információk „köszönnek vissza” a magyar bírák ítélkezéséről.
Hangsúlyozta, a magyar bírók függetlenségét százötven évvel ezelőtt elfogadott szabályok, hatályos rendelkezések garanciális elemei biztosítják, s egy közelmúltban végzett felmérésben a bírók döntő többsége is úgy nyilatkozott: függetlennek tartja magát.
Az OBH elnöke utalt arra, Magyarországon már a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvény tiltotta, hogy bírók politikai egyletek tagjai legyenek, szemben Franciaországgal, Németországgal, vagy Hollandiával, ahol ez ma is lehetséges.
A jelenleg is hatályos, a bírósági szervezetről szóló törvény kimondja, hogy a bírók függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók, nem utasíthatók az ítélkezési tevékenységükkel összefüggően – közölte. Hozzátette, hogy a jogállási törvény alapján pedig a bíró minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles eljárni, ami az ügyfelek számára jelent biztosítékot.
Handó Tünde kiemelte, idén harmadik alkalommal tették lehetővé a bírák számára az úgynevezett integritás kérdőív kitöltését. A kérdésekre egy hónapon át elektronikus úton, önkéntes és anonim módon lehetett válaszolni. A résztvevők száma 489 volt, ez a bírói kar tagjainak 17 százaléka.
A válaszadók 96,52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy függetlennek tartja magát, ítélkezésében külső befolyást nem kell elszenvednie – mondta.
Az OBH elnöke kitért arra: a résztvevők 50 százaléka számára nincsenek az ítélkezést befolyásoló jogon kívüli tényezők, mások úgy érzik, védekezniük kell olyan, egyébként természetes hatások ellen, mint a felek tárgyalótermi magatartása, a médiatartalmak, közéleti szereplők megnyilvánulása.
A bírók 95 százaléka úgy nyilatkozott, nem találkozott befolyásolásra irányuló kísérlettel, ami nagyon pozitív, csakúgy, mint az, hogy 80 százalékuk tudatosan kerüli az integritását veszélyeztető helyzeteket – jegyezte meg.
Handó Tünde közölte, a bírók háromnegyede szerint az igazgatási döntések átláthatóak a bírósági szervezetben, ahol egyébként Európában példátlanul nagy bírói részvételt biztosítanak a különböző projektekben, pályázatokban, hálózatokban.
„A bírósági szervezeten belül ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy az önérdek felülírja a közérdeket, s az önérzet a közérzetet, ezt a bírókban szeretném tudatosítani” – fogalmazott az OBH elnöke.
Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke beszámolt arról, hogy a törvényszék tavaly magas színvonalon, időszerűen ítélkezett, és sikeres volt az informatikai fejlesztések, a dolgozók képzése, a hivatásrendekkel, intézményekkel történő együttműködés terén is.
Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke kiemelte, a táblabíróságra kerülő ügyek harmada a Kaposvári Törvényszéktől érkezik, amelynek döntései „megállják a helyüket” az ítélőtábla fellebbviteli fórumán.
