Bár az idén az egyetemek informatikai képzésein is csökkent a felvételizők létszáma, még mindig ez a terület a legjobb befektetés a fiatalok számára. A napokban elkészült az Oktatási Hivatal (OH) Felsőoktatási elemzési jelentések című kiadványának legfrissebb száma, amely szerint az informatikusként végzettek kimagasló esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon.
Szinte az ország bármely pontján sokkal jobb fizetésért, sokkal hamarabb találnak állást, mint a többiek. Az előnyök már a tanulmányok ideje alatt megmutatkoznak: az alap- vagy mesterképzésre járók háromnegyede már folytat valamilyen jövedelemszerző tevékenységet a tanulás mellett, ez a munka ráadásul nagyobb arányban illeszkedik a tanulmányaikhoz, mint a más területen tanuló hallgatók esetében. Az informatikushallgatók saját bevételei jócskán meghaladják a többi diák pénzügyi lehetőségeit: átlagosan havi 174–291 ezer forintos jövedelmük azt jelenti, hogy már a tanulmányaik alatt kétszer többet kerestek, mint a diáktársaik.
A mesterdiplomát szerzett fiatalok körében 659 ezer forint volt az átlagos havi jövedelem (2017-ben), de alapképzést végzettek is 619 ezres bruttó bérrel gazdálkodhattak a vizsgált időszakban. Jó hír, hogy ezen a területen még az sem jár rosszul, aki végül nem jut el odáig, hogy lediplomázzon: az abszolutóriumot megszerzők, illetve a képzés vége előtt lemorzsolódók 424 ezer forintos fizetésről számoltak be. Az adatok szerint azok keresnek a legjobban, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (758 ezres fizetés), a Műegyetemen (749 ezer forint) vagy a Pannon Egyetemen (686 ezer forint) szerezték a bizonyítványukat. Mindez egyébként csak átlag, az összes válaszadó közül a legkevesebbet kereső fiatal 300 ezer forintot visz haza, a legtöbbet kereső pedig bruttó 2,1 milliót kap havonta.
A pályakezdők legtöbbje szoftverfejlesztőként helyezkedik el, emellett sokan alkalmazásfejlesztő, -elemző munkakörben vagy programozóként dolgoznak. Felfigyelhetünk arra is, hogy az informatikusok igen magas arányban maradnak abban a megyében, ahol tanulmányaikat folytatták. E képzéseknek tehát nagy a területi megtartóerejük. A Miskolci Egyetem végzőseinek például közel 80 százaléka helyben talál munkát. Az informatikushallgatókra jellemző az is, hogy kevésbé akarnak tovább tanulni, és kevesen szereznek közülük nemzetközi tanulmányi tapasztalatokat. Később a munka azonban már többeket szólít külföldre, főként a mesterdiplomások közül.
A 2018-ban végzett fiatalok körében egy évvel a diploma megszerzése után lényegesen magasabb volt az aktív keresők aránya, és közel kétszer annyian voltak önfoglalkoztatók, illetve alkalmazottal is rendelkező vállalkozók, mint a más szakmákban dolgozó fiatalok. A munkanélküliek száma ugyanakkor harmadával volt kevesebb náluk (2,4 százalék), mint a többi ágazatban, öt évvel a képzést követően pedig már egyáltalán nem volt álláskereső a kutatásba bevont informatikusok között.
A képzési területre jelentkezők túlnyomó többsége egyébként még mindig férfi, és bár az utóbbi években kissé növekedett a nők aránya, a férfiak túlsúlya továbbra is töretlen (2018-ban 85 százalék volt) ezen a területen. Ez a megoszlás amúgy nem magyar sajátosság, a 2018-as Eurostat-adatok szerint az unió 28 tagállamában is hasonló, átlagosan 81,6 százalékos a férfiak túlsúlya az infokommunikációs technológiával foglalkozók között.
Magyarországon az elmúlt hét évben egyre több informatikai alapképzést indítottak az egyetemek. Ezeket a szakokat a mostani felvételin több mint tízezren választották.
