A sikerek ellenére az Európa Tanács meg akarja szüntetni az ifjúsági célú kiadásokat, de nemzetközi összefogással talán még módosítható a döntés.
– A fiatalok aktívabbak, mint gondolnánk, csak meg kell találni azokat a hívószavakat, amelyekkel meg tudjuk őket szólítani, illetve helyi szinten bevonni a társadalmi kérdésekbe – fogalmazott lapunknak Hegedüs Zoltán, a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) elnöke. A NIT-et közel száz, fiatalokból álló egyesület és alapítvány hozta létre 2012-ben azzal a céllal, hogy egy országos szinten működő ernyőszervezet jöjjön létre, amely képviseli az egész ifjúsági szektort.
Hegedüs Zoltán szerint a fiatalok bevonásának legjobb módja, ha a frontális módszer helyett leülnek velük beszélgetni, hogy mondják el, milyen helyi szintű problémákat érzékelnek, hogy aztán együtt dolgozzanak a megoldáson. – Fontos, hogy mindeközben találkozzanak hasonlóan aktív fiatalokkal és kapjanak pozitív visszajelzéseket – tette hozzá.
Komoly kihívást jelent, hogy az Európa Tanács 2021-től meg akarja szüntetni az ifjúsági munkára szánt forrásokat, nehéz helyzetbe hozva az összeurópai kezdeményezéseket és veszélyeztetve a tagországokban működő ifjúsági központokat is. A NIT ezért most igyekszik egyeztetni minden olyan döntéshozóval, aki képviselhetné hazánk érdekeit ebben a kérdésben.
Milyen helyzetben lehet szükség egy ifjúsági szervezetre? – Ha megnézzük egy fiatal életútját 14 és 35 éves kora között, jól beazonosíthatjuk azokat a pontokat, ahol segíthetünk, legyen szó akár pályaorientációról, társadalmi aktivitásról vagy épp olyan képzésekről, amelyek nem szerepelnek a hagyományos oktatási programban – fejtette ki Hegedüs Zoltán.
A NIT-nek kettős célcsoportja van: nemcsak a fiatalokra, hanem az azokat összefogó tagszervezetekre is fókuszálnak, nekik például jogi tanácsadásban, pályázatírásban, kommunikációs stratégiák kialakításában, vagyis a fiatalok hatékonyabb megszólításában nyújtanak támogatást. A szervezetek közötti tapasztalatcserének is szeretnének teret adni a NIT-ben, hogy közös legyen a tudás, meg tudják tanulni egymástól a jó gyakorlatokat. Korábban minden egyes tagszervezet képviselőt küldött a közgyűlésekre, de ma már megyei delegáltak vannak, akik abban segítik a szervezetet, hogy valóban a helyi közösségeket érdeklő és érintő ügyek kerüljenek terítékre.
– Ifjúsági párbeszéd néven fut egy nemzetközi projektünk, ebben az Európai Unió által kiírt különböző témákban, például a mobilitás, a fiatalok mentális egészsége vagy munkanélkülisége kérdéskörében ifjúságkutatást szoktunk végezni, illetve workshopokat tartunk. Nyáron pedig a legnagyobb fesztiválokra is kitelepülünk, hogy tudjunk beszélgetni a fiatalokkal – sorolta Hegedüs Zoltán.
Több mint háromszáz diák volt tevékeny résztvevője a parlamenti nyílt napoknak
Fotó: MTI/Soós Lajos
A képzéseket a fiatalok jellemző életszakaszai szerint dolgozták ki. A 14–19 éves középiskolások bevonására a településeken működő diákönkormányzatokat szólítják meg. A 19–23 éveseknek egy mentorprogram indítását tervezik, amelyben mintaprojekteket dolgoznak ki közösen, olyan témát állítva a középpontba, amely az adott régió legfontosabb problémáira reagál, legyen szó például ifjúsági munkanélküliségről vagy a fiatalok vidékről elvándorlásáról.
Hegedüs Zoltán szerint utóbbin csak akkor lehet változtatni, ha már tizenévesen kialakul a helyi identitás, a kötődés az adott településhez, például közösségi terek létrehozásával, illetve kulturális, infrastrukturális, munkaerőpiaci fejlesztésekkel. A programban minden régióból öt-hat fiatalt választanának ki, és melléjük felkérnek egy tapasztalt ifjúsági vezetőt, aki a mentoruk lenne. A képzés szeptembertől júniusig négy hétvégét ölelne fel, ahol kimondottan közéleti témákat, illetve a for- és nonprofit szektor képviselőit vonultatnák fel. A NIT egyik legnagyobb éves rendezvénye a szabadegyetem, amelyet idén június 20. és 23. között rendeznek, és központi témája az önismeret lesz.
Az ifjúsági tanácsban gondolnak az utánpótlásra is. – A felsőoktatásban nincs külön alapszak az ifjúságiszakember-képzésre, csupán a közösségszervező szakon belül egy választható szakirány. Ezért a NIT vezetése elment minden olyan városba, ahol van ilyen képzést nyújtó felsőoktatási intézmény, és oktatókkal, hallgatókkal, szakemberekkel beszéltünk. Ezek alapján ajánláscsomagot készítünk, amelyet az oktatási államtitkársághoz juttatunk el – fejtette ki Hegedüs Zoltán.
Hogy mennyire veszik komolyan a döntéshozók a NIT-et, azt jól mutatja az Emberi Erőforrások Minisztériumával kialakult együttműködés, amelynek során között a jogszabály-módosítások kapcsán egyeztetnek a fiatalok képviselőivel többek között az ifjúságügy, oktatás, önkéntesség, tehetséggondozás és felzárkóztatás témakörében.
– Ősztől aktívabban szeretnénk foglalkozni a pályaválasztással is, hiszen nem ritka eset, hogy egy fiatal végzettsége, a személyes motivációja és a munkáltatók elvárása messze van egymástól, emiatt már néhány hónap alatt kiéghetnek akár huszonévesen is – hívta fel a figyelmet az egyik visszatérő problémára az elnök.
Bár sokszor hallani a fiatalok apolitikus hozzáállásáról, bizakodásra ad okot, hogy a parlamenti ifjúsági napokon több mint háromszázan aktívan részt vettek és kérdéseket tettek fel a különböző pártok országgyűlési képviselőinek. Az EP-választások kapcsán pedig hazánk is bekapcsolódott a több tagországban futó Szavazni fogok! című kampányba, hogy minél több fiatal elmenjen voksolni május 26-án.
