Ha nincs a közelben a gazda és egy kutya lakott területtől elkóborolva vadállatokra támad, akkor a törvény lehetőséget ad még a sportvadászoknak is arra, hogy természet-és vadvédelmi érdekekre tekintettel, ha nincs más megoldás, kilője az akkor éppen gazdátlan ebet. A felelős kutyatartásra vonatkozó szabályok pont az ilyen incidensek elkerülése miatt rendelkeznek arról, a kutyákat erdei túrákon is pórázon kell tartani, az ingatlanokban pedig kerítéssel kell gondoskodni arról, hogy a kutya ne szökhessen meg.
Lakott terület közelében kergetett meg egy fiatal gímszarvasbikát két gazdátlan, nyakörvet is viselő kutya pár napja egy bakonyi község határában. A szentkirályszabadjai vadászok május 5-én megkísérelték megtalálni a megsebzett, vérző állatot és a szarvasra támadó kutyákat.
Közel volt a halálhoz
Térfigyelő kamerák készítettek felvételeket arról, ahogy a két nyakörvet viselő kutya bezavarja a szarvast egy zártkerti ingatlan udvarára és körbe-körbe kergeti a fiatal bikát, s ha egy helybeli férfi véletlenül arra járva nem veszi észre a kutyákat, a megsebzett vad elpusztult volna.
A felvételek alapján a vadgazdálkodási szakértők szerint a fejlődéseben levő vadállat eszmei értéke milliós nagyságrendű. Ha a kutyák megölték volna az állatot, és a természetőröknek sikerül azonosítani az ebek gazdáit, akkor kártérítési igényt is benyújthatott volna felé a vadászterület gazdája, illetve
ha a gazdátlan kutyák 200 méterre elhagyják a lakóterületet, a vadászok jogszerűen kilőhették volna a vadakra támadó ebeket, amennyiben a megtámadott vad sérelme másképp nem hárítható el.
Mindig a kutya gazdája a felelős
A hatályos, európai rendelkezésekkel megegyező magyar, felelős állattartásra vonatkozó jogszabályok szerint a kutya sem lakott, sem természeti területen nem kóborolhat szabadon. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet értelmében a kutya tulajdonosa a büntetőjogi szankciók mellett felelős az általa tartott állat által okozott kár megtérítésért is.
Menekül a rá támadó kutyák elől a megrémült szarvasbika
Fotó: Facebook
A képek alapján a kutyák egy helyi portáról szabadulhattak el. A vadőrök szerint a történtekből sokkal komolyabb baj is lehetett volna, ha a pánikszerűen menekülő vad a település belseje felé próbál egérutat találni, s nekirohan az utcán egy embernek, gyereknek, kerékpárosnak vagy nekiütközik egy autónak. Az is szerencse, hogy azon az udvaron egy személy sem tartózkodott. (A felkavaró videó ide kattintva tekinthető meg.)
Hétszáz őzet és szarvast öltek meg a kutyák
A Nyugat-magyarországi Egyetem által vezetett magyar vadelhullás-monitoring szerint a koronavírus-veszélyhelyzet előtti teljes vadászati évben kóbor kutyák 702 nagyvad vesztét okozták, ebből 33 volt olyan gímszarvas, mint amit most támadott meg a két kutya Szentkirályszabadja közelében.
A számok is mutatják, hogy a szentkirályszabadjai eset nem egyedi. Április 7-én Nagyatád környékén téptek szét egy őzet kóbor kutyák, márciusban a Budakeszi Vadasparkba szabadult be egy túrázók mellől elszökött eb, ott is egy őz pusztult bele a kutya harapásaiba.
Szabó Dóra budai kutyatréner a Magyar Nemzetnek elmondta: épp az ilyen esetek elkerülése miatt ajánlják, erdőben csak olyan kutyát sétáltasson szabadon a gazda, amelyikről tudja, fegyelmezett, extrém helyzetben sem veszti el a fejét s nem kergeti meg a vadat. A szakértő szerint a póráz használata a legjobb megoldás, mert a hosszú vezetőpórázok nem korlátozzák a kutya szabadságát. A probléma aktualitását jelzi, hogy a Magyar Vadászlap május 11-re szervez online vitaestet a kóbor ebekkel kapcsolatos problémákról.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Vadgazdálkodási szakértők szerint a hazai vadászterületeken az 1970-es évek végén még ötvenezernél is több kóbor ebet ejtettek el, a közelmúlt statisztikái szerint átlagosan évi kétezer, csip nélküli, erdőkön, mezőkön kirakott, ott egyedül megélni kényszerülő, elvadult, emberre és vadakra is veszélyes kutya kerül terítékre.
A Pilisi Parkerdő Zrt. célkitűzései közé vette a felelős kutyatartás erdei szabályainak és normáinak terjesztését, megismertetését is. Ennek jegyében fogalmaztak meg az erdészeti és vadgazdálkodási szakemberek kutyatartókkal, és kutyás szakmai szervezetekkel közösen kilenc, az erdőkben, vadászterületeken történő kutyasétáltatással kapcsolatos alapvető viselkedési elvet, amelyek betartása sokak erdei nyugalmát és biztonságérzetét növelheti a jövőben. A tanácsok szerint a felelős kutyatartó elsősorban saját kutyája, a város körül megmaradt természeti környezet és kiránduló embertársai védelme miatt kell hogy betartsa az erdei kutyasétáltatás írott és íratlan szabályait.
