Kásler Miklós a Nemzeti nagyvizit – nemzetközi nagyvizit című előadásában úgy fogalmazott, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tevékenységi körébe minden beletartozik, „ami az emberrel, az ember testével és lelkével, összességében a magyar nemzettel foglalkozik”.
Szerinte mára a nyugati országokban, az euroatlanti világban identitászavar alakult ki. Azokat a klasszikus értékeket, amelyeket az emberiség évezredek alatt alakított ki, és amelyek meghatározták Európa sorsát, fejlődését – és részben más kontinensekét is -, azok ma már nem motiválják az embereket, nem irányítják a gondolataikat és cselekedeteiket.
A nyugati államokban az identitás- és értékvesztés, valamint relativizmus hatására minden bizonytalanná vált – tette hozzá.
A balliberális értékrend elhiteltelenedett, de lecsapódik Európán a gyarmatosítás számos következménye is, miközben a hagyományos kereszténység jelentős teret veszített.
Mindezek eredménye a bizonytalanság, a szélsőségek megerősödése, ezért a nyugati világ próbálja megtalálni a megfelelő utat, hogy ebből mielőbb kilábaljon – tette hozzá.
A miniszter szerint napjainkban a „napnyugat alkonya mellett keleten kel fel nap”, vagyis a keleti nemzetek gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt emelkedőben vannak. Úgy vélte, ennek oka az, hogy nincs identitászavaruk, céltudatosak, emlékeznek őseik tetteire és azok következményeire, vannak elképzeléseik a világról, és biztosak cselekedeteikben.
Kásler Miklós hangsúlyozta a feltartóztathatatlannak tűnő migrációnak nemcsak demográfiai, hanem gazdasági okai is vannak, de jelentős tényező még a klímaváltozás is.
A miniszter szerint megindult a küzdelem a gazdasági pozíciókért, ami áttevődik az élet minden területére. Mindez egy újabb ipari forradalom, a digitalizáció idején kezdődött el, ami alapvetően megváltoztatja a gazdaságot, de befolyásolja a későbbiekben az emberi gondolkodást is.
Hangsúlyozta, az emberiség útját illetően kialakult párbeszéd nagyon sokirányú: vonatkozik a jövő politikájára, a különböző szövetségek típusára, a jövő társadalmára, a gazdaságra és a pénzügyi viszonyokra is, és általában a rendező elvekre. A magyar álláspont ebben egyértelmű, és érezhetően egyre többen elgondolkodnak „a magyarok igazságán”, aminek két forrása van: az ősi magyar kultúra és hagyomány, valamint a keresztény hagyomány, amely mintegy kiegészítette, más dimenzióba emelte az ősi hagyományt.
Szerinte az utóbbi tíz évben az ország ki tudta terjeszteni a politikai szuverenitását, a gazdasági teljesítménye rendkívüli gyorsan nőtt, ezért eljött az ideje a társadalmi és kulturális szuverenitás kiterjesztésnek is.
Kásler Miklós azt hangsúlyozta, hogy a minisztérium tevékenységét a magyarság ősi erényeire, az államalkotó és nemzetépítő képességére lehet felépíteni. Ebben a munkában támaszkodni lehet az ősi és újabb kori magyar hagyományokra. Lehet bízni a nemzet lelki és testi egészségében és harmóniájában, akárcsak a keresztény hitben, a jellegzetes magyar életszemléletben, tehetségben és alkotókészségben, de a magyarságot az emberi méltóság tisztelete is mindig jellemezte. Az oktató és nevelő munka során ezeket a gondolatokat kell átadni, ezt a szemléletet kell közvetíteni – mondta.
Kásler Miklós előadását megelőzően nyílt meg a Lakitelek Népfőiskolán Megyer Márta, Samu Géza-díjas szobrászművész és a 70. születésnapját ünneplő Kis-Tóth Ferenc Munkácsy-díjas festőművész A magyar parasztság emlékére című kiállítása.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola vezetője megnyitójában elmondta: „ütötte, verte őket a sors, de ők külön-külön is, aztán együvé sodorva váltak ütésállókká lélekben is és gondolkodásban is”. A tárlat műveiknek kicsi, de jellemző töredékét mutatja be – tette hozzá.
