Maruzsa Zoltán azzal összefüggésben beszélt erről, hogy a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció kérdései között arra is választ vár a kormány: járvány idején ingyenes legyen-e az internet az iskolás gyermekeket nevelő családoknak és a tanároknak.
Az államtitkár hangsúlyozta: internet, valamint megfelelő eszközellátottság nélkül a veszélyhelyzetben nem tudták volna megvalósítani az átállást a digitális oktatásra, és sikeresen lezárni a tanévet.
Ha a kormány megerősítést, felhatalmazást kap a lakosságtól, a következő hónapokban megszülethetnek az ezzel kapcsolatos döntések – mondta Maruzsa Zoltán a konzultációra utalva.
Közölte: készülnek a következő tanévben előttük álló kihívásokra, és az ezzel összefüggő kapacitások bővítését tervezik.
Maruzsa Zoltán jelezte: a koronavírus-járvány egészen új helyzetet teremtett a magyar oktatásügyben, komoly kihívás elé állította a tanárokat, a szülőket és a tanulókat egyaránt. A rendkívüli helyzetben márciusban egyik napról a másikra kellett átállni az új, tantermen kívüli digitális munkarendre, aminek egyik alapfeltétele volt az internet, valamint a technikai eszközökkel való ellátottság. Hozzátette: ezzel „nem álltunk rosszul”, mivel a kormány még 2016-ban fogadta el a digitális oktatási stratégiát, amelynek végrehajtása során olyan képességeket építettek ki, amelyeket jól tudtak használni az elmúlt hónapokban.
Utalt arra is, hogy a kompetenciamérés adatai szerint a magyar családok több mint kilencven százaléka rendelkezik személyi számítógéppel, a háztartások internet-ellátottsága pedig eléri a 98 százalékot. Szinte százszázalékos az okostelefonnal való ellátottság a szülők és a tanulók körében, és a felmérésben részt vevők 88 százaléka jelezte, hogy a családban több mint három okostelefon van.
Maruzsa Zoltán elmondta: a járvány kitörésekor a köznevelési intézményrendszerben 330 ezer informatikai eszköz állt rendelkezésre, ebből több mint százezret – például 45 ezer notebookot pedagógusoknak, 24 ezer tanulói tabletet, háromezer interaktív panelt – az elmúlt két évben vásároltak különböző projektek során.
Az összes állami általános és középiskolában jelentős bővítést hajtottak végre a wifi-hálózatban, illetve megduplázták a sávszélességet. Hozzátette: ezt a járvány idején csak a gyermekfelügyeletben levő tanulók tudták használni.
Külön megemlítette a Kréta tanulmányi rendszert, amelyben naponta átlagosan ötszázezer tanuló és kilencvenezer pedagógus tudott dolgozni, illetve a digitális tanrendet segítő állami tartalomszolgáltatások közé sorolta a nemzeti köznevelési portált, a Sulinet rendszert és a tankönyvkatalógust is.
Megemlítette: a múlt évben negyvenezer pedagógus vett részt olyan képzésben, amely valamilyen módon az információtechnológiához kapcsolódott, ez is segítette a digitális oktatásra átállást.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is zajlik a „szupergyors internetprogram” bővítése, és megítélése szerint az internet áfájának csökkentése is olyan lépés volt, ami hozzájárult ahhoz az elmúlt években, hogy a családok internet-ellátottsága magas legyen.
