Ha belegondolunk, hogy egy család költözködésének a megszervezése és lebonyolítása sem egyszerű, akkor elképzelhető, hogy a Néprajzi Múzeum kis világainak – mint az ázsiai vagy az afrikai gyűjtemény, a több tízezer erdélyi textil és a hétezer hímes tojás – költöztetése mekkora feladat. Nem véletlen, hogy több évig készültünk rá – válaszolta a Ripost7-nek Kemecsi Lajos, aki a Kossuth téri épület és a Liget-projekt keretében megépült új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) között ingázva felügyelte a költözést. Az intézmény főigazgatója rámutatott: a költözés azért is indokolt volt, mivel
a palotában a műtárgyaknak, a látogatóknak és a munkatársaknak sem lehetett ideális környezetet teremteni, a Szabolcs utcai raktárbázist és az új múzeumot viszont már az igényeiknek és a javaslataiknak megfelelően építették.
Fotó: Markovics Gábor/Ripost
250 ezer tárgyat kellett számbavenni
A szakmai nyilvántartó adatbázisunkba minden műtárgy jellemzői be vannak vezetve, de volt néhány hiány, ez remek alkalom a pótlásra, a költözéssel felfrissül az adatbázis is – mondta a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályának vezetője. Odler Zsolt kiemelte:
a költözés során 250 ezer tárgyat kellett számbavenni. Minden egyes tárgy QR-kódot kapott, a legapróbb medálok is, ezért kellett már 2017-ben bezárni az intézményt.
Elmondása szerint bár már évek óta áttértek a digitális fotózásra, még mindig vannak olyan tárgyak, amelyek olyan régen érkeztek, hogy csak fekete-fehér papírkép volt a nyilvántartásban. Most viszont több mint százezer műtárgy érhető el digitálisan is az online múzeumi felületeken – magyarázta.
Tájékoztatásuk szerint
a legnagyobb kihívást a hímes tojások és a viaszhengerek szállítása jelentette.
– Szó szerint hímes tojásként kellett kezelni a több mint háromezer tojást, amiket speciális tárolórekeszekben csomagoltunk el úgy kibélelve, hogy a tojások ne mozoghassanak, így ne sérüljenek – tette hozzá Odler Zsolt.
A másik nagyon sérülékeny gyűjtemény a viaszhengereké volt, ugyanis a múzeum őrzi a legkorábbi, Európában rögzített népzenei gyűjtéseket, Vikár Béláét, de itt vannak Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak az első gyűjtései is. Ez hihetetlenül nagy értéket képvisel – magyarázta Kemecsi Lajos, hangsúlyozva, hogy
Közép-Európában ilyen szintű műtárgyköltöztetésre nem volt még példa, ennek ellenére viszont egy-két sérülést leszámítva minden rendben zajlott.
Az OMRRK épületében már zajlik a kicsomagolás – tette hozzá.
