Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ügy középpontjában az a 2021 májusában kötött megállapodás áll, amelyet részben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság tárgyalt le. A szerződés értelmében a vállalat több éven keresztül szállított volna meghatározott mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamoknak, írja a Brussels Signal.
Varsó 2022 áprilisában jelezte, hogy nem kívánja átvenni a további vakcinaszállítmányokat. A döntést többek között a világjárvány lecsengésével, az ukrajnai háború okozta gazdasági terhekkel, valamint a vállalat piaci helyzetével kapcsolatos aggályokkal indokolták. Később Románia is hasonló lépést tett.
A Pfizer ezt követően 2023 végén pert indított a két ország ellen, a szerződés betartatása érdekében.
A brüsszeli bíróság nem fogadta el Lengyelország és Románia érvelését, és kimondta: a szerződés kötelező érvényű. Ennek értelmében Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót, míg Romániának 600 millió eurót kell fizetnie.
Ráadásul Lengyelország a döntés idején már több mint 20 millió fel nem használt vakcinával rendelkezett, amelyeket később meg kellett semmisíteni.
Az ügy komoly belpolitikai vitát váltott ki. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk élesen bírálta az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormányt. Tusk szerint az akkori kabinet – élén Mateusz Morawiecki volt miniszterelnökkel – olyan vakcinákat rendelt meg, amelyeket végül nem vett át, és nem is fizetett ki. Úgy fogalmazott: Lengyelországnak most „meg kell fizetnie ezért a súlyos hibáért”.
A korábbi kormányfő visszautasította a vádakat, és képmutatással vádolta a jelenlegi vezetést, emlékeztetve arra, hogy korábban az ellenzék is támogatta az uniós vakcinabeszerzést.
Az EU nem biztosított további forrásokat Lengyelország megsegítésére a vészhelyzet kezelésében, és az ország járvány utáni uniós finanszírozását is blokkolták 2023-ban a PiS-kormány igazságszolgáltatási reformjaival kapcsolatos állítólagos jogállamisági megsértések miatt.
Lengyelország azzal is érvelt, hogy az orosz–ukrán háború miatt erőforrásait át kellett csoportosítania, azonban a bíróság ezt nem fogadta el vis maior indokként.
Borítókép: Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Tessék választani!
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!