Varsó 2022 áprilisában jelezte, hogy nem kívánja átvenni a további vakcinaszállítmányokat. A döntést többek között a világjárvány lecsengésével, az ukrajnai háború okozta gazdasági terhekkel, valamint a vállalat piaci helyzetével kapcsolatos aggályokkal indokolták. Később Románia is hasonló lépést tett.
A Pfizer ezt követően 2023 végén pert indított a két ország ellen, a szerződés betartatása érdekében.
A brüsszeli bíróság nem fogadta el Lengyelország és Románia érvelését, és kimondta: a szerződés kötelező érvényű. Ennek értelmében Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót, míg Romániának 600 millió eurót kell fizetnie.
Ráadásul Lengyelország a döntés idején már több mint 20 millió fel nem használt vakcinával rendelkezett, amelyeket később meg kellett semmisíteni.
Lengyel belpolitikai vita alakult ki
Az ügy komoly belpolitikai vitát váltott ki. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk élesen bírálta az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormányt. Tusk szerint az akkori kabinet – élén Mateusz Morawiecki volt miniszterelnökkel – olyan vakcinákat rendelt meg, amelyeket végül nem vett át, és nem is fizetett ki. Úgy fogalmazott: Lengyelországnak most „meg kell fizetnie ezért a súlyos hibáért”.
A korábbi kormányfő visszautasította a vádakat, és képmutatással vádolta a jelenlegi vezetést, emlékeztetve arra, hogy korábban az ellenzék is támogatta az uniós vakcinabeszerzést.
Az EU nem biztosított további forrásokat Lengyelország megsegítésére a vészhelyzet kezelésében, és az ország járvány utáni uniós finanszírozását is blokkolták 2023-ban a PiS-kormány igazságszolgáltatási reformjaival kapcsolatos állítólagos jogállamisági megsértések miatt.
Lengyelország azzal is érvelt, hogy az orosz–ukrán háború miatt erőforrásait át kellett csoportosítania, azonban a bíróság ezt nem fogadta el vis maior indokként.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!