Emlékszem, még a legendás fabódékban voltunk itt először – elevenítette fel a Magyar Nemzetnek emlékeit a jubileumi Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadása előtt Kósa Lajos, a Fidesz kampányfőnöke, aki mind a harminc rendezvényen részt vett. A politikus szerint nem lehet összehasonlítani a mostani Tusványost a három évtizeddel korábbi kezdetekkel.
– Az első egy féllegális, nomád jellegű szabadegyetem volt koncertek nélkül. Mára viszont olyan fesztivállá nőtte ki magát, amelyen komoly közéleti, politikai kérdésekről lehet beszélgetni, de programkínálatában felveszi a versenyt a legjobb nyári fesztiválokkal is – vélekedett Kósa Lajos, hozzátéve: a Bálványosi Szabadegyetem titka, hogy olyan emberek vannak együtt, akiknek közösek a gyökereik és az érdeklődési körük.
– Az idei tábor szlogenje: Egy a tábor!, ami hajaz az egy a zászló, egy a nemzet gondolatra, ugyanakkor benne van, hogy Magyarországnak szorosan együtt kell működnie mindazokkal a nemzetekkel, amelyek azonos állásponton vannak vele olyan megkerülhetetlenül fontos kérdésekben, mint a bevándorlás, az erős nemzetek Európája vagy egy versenyképes közép-európai régió felépítése – mondja Kósa Lajos.
A Fidesz kampányfőnöke szerint a nyugati felfogás a demokrácia leépítéséhez vezet
Fotó: Havran Zoltán
– Azt is meg kell vizsgálni idén, hogy az európai demokrácia, illetve az európai együttműködés fejlődése hogyan áll – folytatja a politikus. – Korábban már felvetettük, hogy a jelenlegi nyugat-európai demokráciafelfogás tulajdonképpen a demokráciát építi le, hiszen az az egyik alapvetése, hogy az úgynevezett nem kormányzati szervezeteknek kellene intézni egyre több fontos kérdést, mint például a menekültügyi eljárásokat. Pedig ezeket a szervezeteket soha senki nem választotta meg, és semmilyen legitimációjuk nincsen – érvelt Kósa Lajos. – Úgy látom, idén arról is kell beszéljünk Tusványoson, hogy meg kellene haladni ezt a felfogást. A Fidesz kampányfőnöke szerint Romániával szorosan együttműködhet hazánk a jövőben a bevándorlás elleni küzdelemben, ugyanakkor a visegrádi együttműködés ennél sokkal többről szól, hiszen az egy közös kulturális, gazdasági szemléletből fakad, aminek az 1300-as évekre mennek vissza a gyökerei. – A Benelux államokkal is szorosan együtt lehet működni egyes kérdésekben, de egy ilyen együttműködéstől még nem válik Benelux állammá egy ország sem – fogalmazott Kósa Lajos.
A magyar állam erdélyi fejlesztésekre költött forrásai Romániának is hasznosak, hiszen egy szomszédos állam az ő területükön megvalósuló programokhoz nyújt támogatást – jegyezte meg a politikus, aki szerint mindez hazánk számára is előnyös, hiszen a kormány álláspontja szerint akkor jár jól Magyarország, ha a szomszédaink és a határon túli nemzettestvéreink is fejlődnek. Hazánk törekszik rá, hogy Románia minél előbb a schengeni övezet része lehessen, hiszen ez mindkét állam alapvető érdeke – tette hozzá Kósa Lajos.
Hosszadalmas küzdelem
Az európai parlamenti választásokon nem dőlt el a migrációval összefüggő politikai harc, de van remény arra, hogy egy hosszú küzdelem végén a migrációt ellenző politikai erők győzzenek – jelentette ki Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén. A politikus kiemelte: a magyar tapasztalat az, hogy a biztonság a legfontosabb közösségi érték, ezért az országoknak áldozniuk kell. Egy másik beszélgetésen a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a rendszerváltozást értékelte, majd a jelenről szólva leszögezte: ma Magyarországon olyan alkotmányos demokrácia van, amelyben négyévente el lehet küldeni a kormányt; a hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely a jelenleginél reményteljesebb politikát kínál az embereknek. (MTI)
