Miközben az ellenzék és az ellenzéki sajtó folyamatosan mantrázza, „ezek lopnak”, „a legkorruptabb ország vagyunk és unióban” és hasonló, teljesen alaptalan állításokkal jönnek elő nap mint nap, hazánkban intézményesített a korrupció elleni fellépés.
Magyarország Alaptörvénye 39. cikke (2) előírja, hogy
„a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.”
Magyarországon tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten, Magyarország Alaptörvényében jelenik meg a korrupció elleni fellépés – szögezték le állami szervek együttműködő vezetői ma tett közös nyilatkozatukban.
A parlament 2011-ben fogadta el a legmagasabb szintű jogszabályt
Fotó: MTI
A korrupció ellen és a magyar jogállamiság mellett Pintér Sándor, belügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nyilatkozott.
A korrupció ellen 2011-től egységesen fellépő állami szervek – a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank – mellé idén csatlakozik a Gazdasági Versenyhivatal.
Emlékezetes, az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án, Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben
erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.
Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig kifejezte csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatal.
A közös nyilatkozat további részletei a következők.
- Valljuk, hogy az integritás, az etikus magatartás és működés a jól irányított állam egyik sarokkövét jelenti, mely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését.
- Kijelentjük, hogy a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék évenként elvégzett integritás felmérései alátámasztják, hogy a magyar közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás kontrollrendszerek. Erre alapozva az Állami Számvevőszék következetesen ellenőrzi a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél.
- Kijelentjük, hogy Magyarország Alaptörvénye, a magyar törvények hatékony jogállami keretet biztosítanak a korrupció elleni fellépésre, Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet.
- A korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös fellépésének köszönhetően, a közös nyilatkozat aláírása óta – statisztikai adatok által is alátámasztottan – jelentős eredményeket ért el.
- Egyetértünk abban, hogy Magyarország gazdasági eredményei, a magyar gazdaság elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét. Ezen eredmények megvédése célzott intézkedéseket és szoros együttműködést igényel.
- Kijelentjük, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általunk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Ennek érdekében a 2020–2022. közötti időszakra szóló közép távú nemzeti korrupcióellenes stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével járnak el.
