Lehull a lepel a kétes ellenzéki ügyekről

Tűzben odaveszett gazdasági dokumentumok a Demokratikus Koalíciónál, bírság kifizetésére összekalapozott százmillió forint a Jobbiknál, kampánymutyi a Párbeszédnél – a pártok ellenőrzését végző Állami Számvevőszék a jövő év első felében a fenti rejtélyekre is választ ad. A hivatal ezzel párhuzamosan megkezdi a kormánypártok ellenőrzését is.

A DK kiégett Teréz körúti irodájában állítólag minden irat megsemmisült Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Miközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jövő év első fél évében megkezdi a Fidesz, a KDNP, a Momentum, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és pártalapítványaik 2018–2019-re vonatkozó ellenőrzését, ugyanebben az időszakban várhatóan lezárja a DK, a Jobbik, az LMP, a Liberálisok, az MSZP, a Párbeszéd, valamint a felszámolás alatt lévő Együtt és pártalapítványaik 2017–2018-ra vonatkozó gazdálkodásának ellenőrzését.

Egyes pártoknál ez utóbbi több szempontból is érdekes lehet, hiszen pél­dául a Jobbik vagy a DK esetében is voltak olyan előzmények, melyek zűrös gazdasági beszámolókat sejtetnek. Ismert, hogy 2018 őszén tűz ütött ki a DK Teréz körúti irodájában, a párt szerint pedig megsemmisült a könyvelésük jelentős része, ideértve a 2018. évi gazdasági beszámolójukat. Erről Molnár Csaba akkori ügyvezető alelnök beszélt közvetlenül a tűz után.

A DK kiégett Teréz körúti irodájában állítólag minden irat megsemmisült
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Azt is mondta ugyanakkor, hogy a DK szerverei nem a leégett irodában voltak, így az elektronikusan tárolt adatokban semmilyen kár nem keletkezett. A párt mégis az esetre hivatkozva nem adott át dokumentumokat idén ősszel a számvevőszéknek.

Gyurcsányék hivatkozása egyébként több sebből vérzett, kezdve azzal, hogy mivel egy számla legalább két félnek készül, azok viszonylag könnyen pótolhatók, továbbá az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentumokat a szervezet hivatalos székhelyén kell tárolni, ami a DK-nak a Victor Hugo utcában van. Így elképzelhető, hogy törvénysértő módon tárolták az iratokat.

A hab a tortán mégis az, hogy a DK tavaly május végén közzétette a Magyar Közlönyben a 2018-as beszámolóját, ami azt jelenti, Gyurcsányék vagy nem mondtak igazat a megsemmisült iratokról, vagy a közzétett beszámoló nem lehet hiteles és valós a szükséges dokumentumok híján. A jogosan felmerült kérdésekre az ÁSZ jelentése adhat majd választ.

A Jobbik sem várhatja hátradőlve a számvevőszéki jelentést. Emlékezetes, a párt 2017-ben indított óriásplakát-kampányt a kormány ellen, ami politikai sikert ugyan nem hozott, hiszen a 2018-as választást nem nyerte meg, az ÁSZ viszont 331 millió forintos tiltott támogatást tárt fel.

A hivatal akkor nem vizsgálta azt, hogy a Jobbik milyen további szerződéseket kötött plakáthelyek bérléséről, megvételéről, ahogyan az is most válhat ismertté, mi is történt valójában azzal a mintegy százmillió forinttal, amit a párt a kiszabott bírság visszafizetésére kezdett gyűjteni, és vezetőinek bevallása szerint is egész másra fordították az összekalapozott pénzt. Mindemellett 2018-ban a Jobbik és a helyi szervezetei közötti gyanús pénzmozgásokra is fény derülhet.

A Párbeszéd esetében azért lehet érdekes a számvevőszéki ellenőrzés, mert a párt már a 2018-as kampányban felhasznált hatmillió forint költségvetési támogatással sem tudott elszámolni. A költségvetési csalás gyanúja a Momentumot sem kerülte el, az Emmanuel Macronnal rendszeresen egyeztető párt több mint félmilliárd forintos kampánytámogatással nem tudott elszámolni.

Az ügyben jelenleg is NAV-nyomozás van folyamatban. Az sem tisztázott, hogy a Párbeszéd és a Momentum valamelyike kapott-e külföldről támogatást az elmúlt években, ami a pártok esetében tilos, a pártalapítványoknak azonban nem. A DK, a Jobbik és a Párbeszéd esetében jövő év első felében válaszokat kaphatunk, a Momentum ellenőrzését azonban csak ezután kezdi meg az ÁSZ.