– Merkel miért nem küldött hajójegyet vagy repülőjegyet, ha kellettek neki a migránsok? – teszi fel a költői kérdést László. – Nem Salvinit kellene a menekültekkel boldogítani, amikor Németországnak is vannak kikötői.
A horgosi nyugdíjas férfitól, akit a település központjában szólítottunk meg, megtudjuk, hogy a lakatlan tanyákba vették be magukat a bevándorlók. – A padlót felszedték és tüzet gyújtottak a szobákban. A szomszédom tanyáját el is kellett bontani, annyira tönkretették – meséli a férfi, és elmereng:
– Valamikor a határok szentek és sérthetetlenek voltak, azt, ami most van, nem értem. Hogy intenzívebb-e a rendőri jelenlét Horgoson? – Lehet, hogy több a rendőr, de nem nagyon látszanak. Az viszont biztos, hogy a nők sötétedés után nem nagyon mennek ki az utcára. (Pedig vannak rendőrök Horgoson. Amikor látták, hogy a helyiekkel beszélgetünk, nyomban igazoltatták is fotós kollégánkat. Rendnek muszáj lenni.)
Ali (jobbra) a háború után visszamenne a hazájába, Szíriába
Fotó: Teknős Miklós
A férfi végezetül megosztja sok horgosi közös óhaját: – Jó dolog a kerítés, bárcsak még délebbre is volna.
Ali, a 28 éves szíriai migráns is hasonló nyíltsággal válaszol a kérdéseinkre.
– Szíriából Törökországba ötszáz euróért vittek el. Onnan 1500 eurót kellett fizetni, hogy a tengeren át Görögországba jussunk, ahol a hegyeken át ezer euróért elvittek Albániába, ahonnan további háromszáz euróért jöttünk ide a szerb–magyar határra – sorolja a fiatalember, aki a kerítésen keresztül szeretne átjutni Magyarországra, mert a határátkelőnél rendőrök vannak. Mint mondja, lehet, hogy ma megpróbál átjutni a határon, de nem könnyű.
Ali a testvérével, szüleit hátrahagyva érkezett Szíriából, és Németországba menne, ahol már ott vannak a barátai. Szeretném megkérdezni, hogy megpróbált-e menekültkérelmet benyújtani, de nem sikerül elmagyaráznom neki a refugee szó jelentését.
Ali meglehetősen gyengén beszél angolul, társai még ennyit sem értenek, ő fordít nekik. Megkérdezem, visszamenne-e a háború után hazájába. – Természetesen visszamennék. Azért jöttem ide, mert Szíriában háború van – válaszolja gondolkodás nélkül.
Amikor arról érdeklődöm, miért nem délnyugatról kerüli meg Magyarországot, hiszen ott nincs kerítés, azt mondja, a horvát rendőrök keményebbek, és öklével mutatta, hogy mit kell érteni ezalatt. Egy barátja telefonált nekik, hogy ne arra menjenek, mert őt ott az egyenruhások megverték, és elvették a pénzét is.
Ali szeme alatt jól látható monokli van. Azt állítja, tegnap a határtól fél kilométerre valakik megverték, amikor Horgosra érkezett. Az egyik helyi asszony arról beszélt nekünk, hogy a horgosi cigányok meg szokták támadni a bevándorlókat, ami egybecseng a szír fiatalember állításával. A községben azt is beszélik, hogy a cigányok pénzért megmondják a bevándorlóknak, melyik ház áll üresen és hová tudnak behúzódni. Lehet, hogy így van, mert lakott házba még nemigen tévedtek be a migránsok.
Ali egyébként három hónapig volt Görögországban, de nem kapott hivatalos iratot. Azt állítja, neki itt Szerbiában is megfelelne, de itt sem kaphat menekültstátust. Azért menne Németországba, mert reméli, ott valamilyen hivatalos papírral elismernék a tartózkodási jogát. Ehhez csak át kell jutniuk a határon, pár kilométer gyaloglás után felhívnak egy számot, és taxi jön értük. Bécsig 2000-2500 euró lesz a fuvar, onnan hétszáz euróért vinnék el Németországig.
Ali egyik útitársa Marokkóból érkezett. Kérdezem, miért nem a rövidebb tengeri utat választotta. Azt mondja, nagy a lebukás veszélye Spanyolország felé, és a marokkói kormány börtönbe zárná, ha visszakerülne a hazájába.
Nem csak a fotósunkat, a migránsokat is igazoltatták
Fotó: Teknős Miklós
Egy másik szír fiatallal, Hasszánnal is sikerül beszélnünk, aki Röszkénél részt vett a keddi áttörési kísérletben, de nem tudott Magyarországra jutni. Ő a szlovén rendőrökre panaszkodott. Szerinte ők még lőnének is. A magyar rendőrök kedvesebbek. Mosolyog, miközben beszél, ezért nem tudni, mennyire gondolja komolyan a dolgot. Hasszánék egy lakatlan épületben húzták meg magukat a településen belül. Amikor megkérdezem, segített-e nekik valaki Horgoson, nemmel válaszol, de közben ismét nevet.
A helyiek közül sokan nem akarnak szóba állni velünk, látszik, elegük van a sok figyelemből, amit az elmúlt években kaptak. Azt megtudtuk, fogytán van a bevándorlók pénze, az utóbbi időben már volt, hogy kunyeráltak a boltban, és lopások is előfordultak. Egy fiatal édesanya, Anna kérdésünkre elmondja, nem volt még komolyabb problémájuk a bevándorlókkal.
– Egy kicsit azért félünk, nehogy belénk kössenek. Nem tudok róla, hogy lettek volna atrocitások a településen, de más kultúrából jöttek, nem ismerjük őket, és az ember tart az ismeretlentől – mondja az asszony, és arról is beszél, hogy többségükben férfiak az idegenek. – Talán két nőt láttam köztük – emlékszik vissza. Anna is támogatja a kerítést. – Az lenne a jó, ha a mi országunk is jobban figyelne a határvédelemre, és akkor nem lennének itt a bevándorlók.
