Magyar gépek a balti égen

A magyar légierő Litvániában állomásozó Gripen vadászgépeinek két éles és egy gyakorló riasztásának is tanúi lehettek kedden a Magyar Nemzet munkatársai. A médianapon történtek is azt bizonyítják, hogy napjainkban a balti térség Európa egyik legérzékenyebb légtere, ahol a NATO-misszió részeként a Magyar Honvédség pilótái, a repülőműszaki állomány, valamint a kitelepülő kontingens katonái mindent megtesznek azért, hogy baltikumi szövetségeseink is biztonságban, békében élhessék mindennapjaikat.

2019. 08. 15. 6:17
null
Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Itt ilyen egy nap – mondja Ugrik Csaba dandártábornok, miután kedden már másodszorra berregett fel a sziréna és hangzott el a riasztást elrendelő angol nyelvű figyelmeztetés a litvániai, siauliai légibázison. Ilyenkor egy percen belül egy kisbusz fékez a készenléti géppároknak helyet adó zöld hangároknál, a magyar pilóták sisakban, teljes hajózófelszerelésben futnak a már előkészített, felfegyverzett, feltankolt JAS 39 Gripen vadászgépeikhez. Járó segédhajtóművel, zárt kabintetővel várakoznak a pilóták a felszállási parancsra. Az MH Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység (MH BAP FLKA) parancsnoka az éles helyzetet ismertetve elmondta, akár tíz percig is várakoznak a sivító hajtűművel, amíg a riasztást vagy visszaigazolják, vagy lefújják. Kedden délután az előbbi történt, elrendelték a két magyar felségjelzésű Gripen bevetését, amelyek a hangárokból egyenesen a kifutóra gördültek, majd néhány másodperces különbséggel, óriási hangrobaj kíséretében, nekiiramodtak, hogy pár száz méter nekifutás után már a levegőben tartsanak a Balti-tenger felett kijelölt céljaik felé.

Ugrik Csaba az aktuális helyzetet ismertetve elmondta: a riasztást – ahogy a délelőttit is – azért rendelték el, mert a légtérbe belépő gépek nem adtak le előzetesen repülési tervet, a rádiókapcsolatot sem vették fel a légiforgalmi irányítással, nem használták válaszjeladóikat. Mint kiderült, két orosz Szu–27-es vadászgép és egy Tu–134-es személyszállító gép alkotta kötelék mulasztotta el a szabályszerű bejelentkezést a nemzetközi vizek felett. A litvániai bázison uralkodó folyamatos készültséget mutatja az is, hogy az éles vagy gyakorlórepülésekről visszatérő magyar Gripenek, valamint a szintén a bázison tartózkodó spanyol F–18-asok azonnal a hangáraikba gurulnak, ahol újra feltöltik őket üzemanyaggal, továbbá ellenőrzik a fegyverzetüket és a fedélzeti rendszereiket, hogy ha kell, akkor azonnal újabb bevetésre indulhassanak.

Fotó: Kurucz Árpád

A litvániai siauliai – egykori szovjet – repülőbázison szolgálatot teljesítő MH BAP FLKA a 2004-ben indult NATO Baltic Air Policing ötvenedik váltásaként május óta lát el légtérrendészeti feladatokat. A Magyar Honvédség légiereje mintegy százfőnyi személyzettel – spanyol és brit szövetséges egységekkel együtt – a befogadó helyi, nemzeti támogató erők segítségével szeptemberig biztosítja a nagy teljesítményű harci repülőgépekkel nem rendelkező három NATO-tagállam: Észtország, Litvánia és Lettország légterét.

– A Magyar Honvédség balti légtérrendészeti missziójának egyik fontos célja, hogy jelenlétünkkel erősítsük a helyi lakosság biztonságérzetét. Ugyancsak cél azon szövetséges és partneri erők mozgósítása és képességfejlesztése, amelyek feladata a Balti-tenger régiójának védelme – hangsúlyozta a parancsnok. Ugrik Csaba azt is elárulta: kedd délutánig az éles riasztásokkal együtt a Magyar Honvédség Gripenjeit május óta negyvenkét alkalommal riasztották. Az elfogott, azonosított repülőgépek között voltak An–12-es, An–26-os, Il–18-as, Il–38-as, Il–76-os, Tu–204 szállító- és felderítőgépek, valamint Szu–27-es, Szu–30-as és a legmodernebb, Szu–35-ös orosz vadászbombázók is. A legkülönlegesebb „trófeáknak” az A–50-es orosz légtérellenőrző (AWACS), valamint a Tu–160 szuperszonikus nehézbombázó elfogása és azonosítása bizonyult. Az elfogások kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy azok minden esetben nemzetközi vizek felett történtek, a NATO légterét nem sértették meg az igazoltatott gépek.

A Magyar Honvédség baltikumi misszióját értékelve a dandártábornok jelezte: mintegy száz nap alatt több mint 370 felszállást hajtottak végre és több mint 420 repült órát teljesítettek a magyar katonák. – Nincs két egyforma riasztás és felszállás. Van, amikor manőverezik a gép, és nehéz róla felvételt készíteni, van, amikor az időjárás nehezíti az elfogást, mivel a gépek felhőbe repülnek be, de van, hogy éjszaka, éjjellátó szemüveget (NVG) alkalmazva kell az azonosítást végrehajtani, és az sem ritka, hogy kilenc darab repülőgép van mindössze három négyzetkilométeres légtérben – sorolta a 24 órás, állandó légvédelmi készültség kihívásait.

Fotó: Kurucz Árpád

A dandártábornok a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: a balti misszió­ban a magyar katonák feladata alapvetően ugyanaz, mint odahaza. – Ugyanúgy, illetve ugyanabban a készültségi szinten vagyunk, mint Magyarországon, ahol a hazai mellett Szlovénia légtérvédelmét is ellátjuk. A különbség abban érhető tetten, hogy míg Magyarországon és az azt körülvevő államokban jobban betartják a légtérhasználattal kapcsolatos nemzetközi szabályokat, addig ez a Balti-tenger felett nem mondható el – jegyezte meg a parancsnok. A dandártábornok azt is hozzátette, hogy az anyaországtól elszigetelt kalinyingrádi orosz enklávé légi összeköttetése jelenti a legnagyobb kihívást a Szentpétervár és Kalinyingrád között, a NATO-tagállamok légtere előtt húzódó légi folyosóban. Arra is felhívta a figyelmet: azzal, hogy a balti államok csatlakoztak a NATO-hoz, a sokat idézett 5. cikkely értelmében ők is részesei a katonai szövetség kollektív védelmének. Ugrik Csaba arra a kérdésünkre, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást az itt szolgáló katonáknak, úgy fogalmazott: a családtól való távolság. – A mai technikai vívmányokkal már kicsit könnyebb az otthon maradottakkal a kapcsolattartás, de képernyőn keresztül nem lehet megsimogatnia a buksiját egy két-három éves kisgyereknek, akinek hiányzik az édesanyja vagy az édesapja – fogalmazott. Azonban azt is hozzátette: a kihívások ellenére fegyelmezetten és motiváltan látják el a magyar katonák a litvániai szolgálatukat. – A kitelepült állomány motiváltságával, szakmai felkészültségével és emberi hozzáállásával maximálisan meg vagyok elégedve – szögezte le az egység parancsnoka.

Ugrik Csaba lapunknak arról is beszélt, hogy az itt szolgáló mintegy száz magyar katona a lehetőségeihez mérten részt vesz a környék életében is. – Gyűjtünk a siauliai árvaháznak, a bázison elhasznált műanyag palackok visszaváltásával egyrészt pénzt tudunk adni a gyerekek életének megkönnyítéséhez, másrészt zöldebbé tudjuk tenni a misszió ittlétét – számolt be a karitatív tevékenységükről a parancsnok. Azt is hozzátette, hogy a város vezetésével is élő kapcsolata van a magyar egységnek, részt vesznek sportrendezvényeken, egymás nemzeti, állami ünnepein, aminek jegyében legközelebb augusztus 20-án, a magyar államiság ünnepén lesz közös megemlékezés a bázis területén.

A magyar kontingens szolgálata szep­tember elején fejeződik be. A honvédség a missziót belga szövetségesének adja át, hogy majd három év múlva, 2022 őszén, a NATO Baltic Air Policing hatvanadik váltásaként térjen vissza.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.