– A Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű működést – emelte ki Darák Péter, a testület elnöke kedden délelőtt, a legfelsőbb bírói fórum félévértékelő rendezvényén azzal kapcsolatban, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozása lekerült a napirendről. A grémium vezetője – az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács viszonyának ellenpontjaként – jó példaként említette a Kúria és az Alkotmánybíróság közti párbeszédet és az egymás munkájára figyelő építkezést és felhívta a figyelmet, hogy a két testület között nincs olyan típusú meccselés, amilyet a sajtó egy része feltételez.
Darák Péter a szervezet megújult honlapját dicsérte, amelyről szerinte a közvélemény és a sajtó is megfelelően tájékozódhat a Kúria által hozott döntésekről.
A Kúria elnöke bevezetőjében kitért arra is, hogy nemrég megújultak az eljárási kódexek, ami miatt bizonyos tárgykörökben szükség van joggyakorlat-elemző csoportok munkájára. Egy ilyen testület vizsgálja jelenleg a keresetlevelek visszautasításához vezető okokat.
A sajtóeseményen a Magyar Nemzet arról kérdezte Kónya Istvánt, a Kúria elnökhelyettesét, hogy mi a magyarázata annak, hogy Czeglédy Csaba büntetőügye félbeszakadt.
– A Czeglédy-ügyben sajátos helyzet alakult ki – fogalmazott Kónya István, aki úgy vélekedett: ha megszűnik a mentelmi jog által biztosított immunitás, például egy képviselőnek lejár a megbízatása, akkor az érintett elleni büntetőeljárást a törvény betűje szerint „le lehet folytatni”. Az elnökhelyettes szerint ez a megfogalmazás azonban nem ad választ arra a kérdésre, amelyet a bírónak egy ilyen esetben el kell döntenie, nevezetesen azt, hogy az ügyet egy új vádemeléssel vagy a megszüntetett büntetőeljárás újraindításával lehet folytatni.
Mint ismert, ebben az esetben az vezetett az egyedi helyzet kialakulásához, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ellenzéki delegáltjai az MSZP és Gyurcsány Ferenc ügyvédjeként is elhíresült, 6,3 milliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba mentelmi jogának fenntartása mellett szavaztak.
Kónya István lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a törvény kötelező erővel írja elő a büntetőeljárás megszüntetését, ha a mentelmi jogról döntő testület nem függeszti fel az adott személy védettségét.
A Kúria elnökhelyettese az Országgyűlés által elfogadott lex Czeglédy tartalmát nem kívánta kommentálni.
Kónya István az óvadék ellenében házi őrizetbe helyezett hajós kapitány ügyéről is nyilatkozott. Mint ismert, a számos halálos áldozattal járó tömegszerencsétlenséget okozó Viking Sigyn kapitányát nemrég 15 millió forint megfizetése ellenében szabadon engedte a bíróság. A gyanúsítottnak nyomkövető eszközt kell viselnie és nem hagyhatja el Budapestet. Az ukrán gyanúsított elleni eljárásban az ügyészség álláspontja az, hogy indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése, mert egyéb esetben fennáll a veszélye, hogy a terhelt a súlyos börtönbüntetéstől tartva külföldre menekül, illetve befolyásolni próbálja tanúkat.
Kónya István úgy tájékoztatott: Polt Péter legfőbb ügyész rendkívüli jogorvoslati indítványáról a Kúria július 29-én dönt. A grémium azt vizsgálhatja majd, hogy az óvadék képes-e a törvény által megkívánt célok elérésére.
További részletek a Magyar Nemzet holnapi számában.
