Az Országgyűlés által 2020 tavaszán lehatárolt, 99 települést magában foglaló Közép-Duna mente az ország legújabb kiemelt fejlesztési térsége.
A térségi együttműködés megteremtését segíti elő az augusztus 4-én Dunaföldváron a Vár Étterem különtermében megalakított Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács, amelyben a helyi és a kormányzati vélemények, elképzelések egyaránt megjelennek. Az eseményen többek között jelen volt Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, az érintett megyék, több minisztérium képviselői, továbbá Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere.
A városvezető lapunk kérdésére elmondta, nem csak egyszeri alkalommal voltak vendéglátók, ugyanis a tanács és annak munkaszervezete, az ügynökség szék- és telephelye egyaránt Dunaföldváron lesz.
– Nagy büszkeség számunkra, hogy minket választottak erre, az önkormányzat a polgármesteri hivatalban biztosít irodát a szervezetnek, s amiben tudjuk, támogatjuk a működésüket. Polgármesterek ugyan nem tagjai a tanácsnak, de igyekszem folyamatosan tájékozódni a munkájukról, amit segít az is, hogy a házigazdaváros vezetőjeként állandó meghívottként részt vehetek az üléseken.
A Magyar Nemzet írása alapján a tanács tagjai a három érintett megye – Bács-Kiskun, Fejér, Tolna – közgyűlésének elnöke és egy-egy további képviselője, valamint hat minisztérium egy-egy delegáltja. A tanács elnökévé a tagok a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter delegált tagját, Mikulás Brigitta főosztályvezetőt választották.
A három megye közös nevezője a Duna, amelyen tízéves távlatban új híd építését tervezik
A tanács négy alelnököt választott: Marczinkó Zoltán István helyettes államtitkárt, a Pénzügyminisztérium delegált tagját, továbbá a kiemelt térség három érintett megyéjének megyei közgyűlési elnökeit: Fehérvári Tamást, Rideg Lászlót és Molnár Krisztiánt.
A tanács első feladata a Közép-Duna menti kiemelt térség területfejlesztési koncepciójának és területfejlesztési programjának kidolgozása, amely a tervek szerint 2021 első negyedévében készül el. Ez alapozza meg a térség fejlesztési szándékait és pályázati lehetőségeit.
A térség speciális fejlesztési fókuszát az energiatermelő infrastruktúrához kapcsolódó térségi infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés képezi. Tízéves távlatban új Duna-híd épül, vasúti vonalakat kell felújítani, kikötőfejlesztés lesz, valamint települési infrastruktúra-fejlesztések (egészségügyi, köznevelési, szakképzési infrastruktúra, közbiztonság) és közvetlen gazdaságfejlesztés (energetikai K+F, telephelybővítés, logisztika, turisztikai szolgáltatás) is megvalósul.
A térség egyik fejlesztési fókuszát a paksi atomerőmű jelenti
Korábban a kormányzat többször egyértelművé tette, hogy kiemelt figyelmet fordít az ország valamennyi térségének fejlesztésére, az egyes térségekben tapasztalható fejlettségi különbségek csökkentésére. A javaslat tavaszi parlamenti vitája során elhangzott: a kormányzat határozott szándéka, hogy a fejlesztéspolitikai intézkedések a fejlődést az ország minden területén érzékelhetővé tegyék, ezt a célt segíti a kiemelt fejlesztési térségek kijelölése – olvasható a Duol.hu cikkében.
