Most már a bíróság dönthet az elvált szülők vitájában

Nem peres eljárás részeként a bíróságnál kezdeményezhető a gyámhatóság helyett március 1-jétől a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása – hangzott el az Országos Bírósági Hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol kiemelték azt is, hogy a kapcsolattartás esetében elsősorban a gyermek jogáról van szó, a szülőknek pedig nemcsak jog, hanem kötelezettség is, hogy gyermekükkel tartsák a kapcsolatot. A járásbíróságok felkészültek az új eljárásokra, de számottevő ügyteher-növekedéssel számolnak.

A gyereknek joga van ahhoz, hogy láthassa a különélő szülőjét Forrás: 123RF

Március elsejétől az eset körülményeit, és a gyermek érdekeit figyelembe véve a gyerek lakóhelye szerinti illetékes járásbíróság dönt, ha a szülők nem tudnak megállapodni a kapcsolattartásról – fejtette ki Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró tegnap Budapesten az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezésében tartott sajtótájékoztatón. A bírónő a változás kapcsán arról beszélt, hogy a gyermekek jogairól szóló úgynevezett New York-i egyezmény szerint a gyermeknek joga van kapcsolattartásra a különélő szülőjével, és a vele egy háztartásban élő szülője köteles ezt zavartalanul biztosítani. A kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani a kérelmet, és bár az eljárás nem kifejezetten soron kívüli, mivel a kapcsolattartás pótlására a jogszabály hat hónapot biztosít, kijelenthető, hogy a bíróságok hamar fognak dönteni az ügyekben – hangsúlyozta Várai-Jeges Adrienn.

A bíróság többféle szankciót alkalmazhat majd az új eljárásban. A gyámhatósághoz fordulhat, hogy segítsék elő a szabályok betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél; pénzbírságot szabhat ki; az ismételt, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásának idejére. Végső esetben pedig a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt – sorolta a jogkövetkezményeket a bírónő, és kifejtette, a pénzbírság összegének meghatározásánál fontos szempont, hogy az úgy legyen alkalmas a kívánt magatartás kiváltására, hogy egyúttal ne rendítse meg a gyermek családjának anyagi helyzetét. A rendőrség közbeavatkozása pedig csak abban az esetben lehetséges, ha az érintett szülő kifejezetten akadályozza a kapcsolattartás megvalósítását – húzta alá Várai-Jeges Adrienn.

A gyereknek joga van ahhoz, hogy láthassa a különélő szülőjét
Fotó: 123RF

A szabályozás szerint a 14 év feletti gyerekeknek jogukban áll saját elhatározásukból, a velük egy háztartásban élő szülőtől nem befolyásolva lemondani a kapcsolattartásról. Ebben az esetben viszont egy közvetítői eljárásban kell megkísérelni a kapcsolat rendezését, mielőtt hivatalosan megszakad a kapcsolattartás – ismertette a bírónő. Várai-Jeges Adrienn végül kiemelte, hogy az új nem peres eljárásban nincs mód a kapcsolattartás szabályaira vonatkozó korábbi bírói döntés megváltoztatására, illetve a felügyeleti jogot sem lehet módosítani.

A sajtótájékoztatón Szigeti István bíró, az OBH jogi főosztályának munkatársa elmondta, két képzést is tartottak a változásokról, amelyek szervezésekor különös hangsúlyt helyeztek rá, hogy minden érintett járásbíróság képviseltesse magát. A képzéseken a kapcsolattartás végrehajtásában korábban illetékes gyámhivatal munkatársai ismertették a bírákkal tapasztalataikat. Szigeti István arról is beszélt, hogy a miniszterelnökségtől kapott tájékoztatás alapján az OBH jelentős ügyteher-növekedésre számít az új eljárás miatt, ugyanakkor annak nagyságrendjéről nem tudott tájékoztatást adni.