Nem félni kell, hanem felkészülni a szúnyogokra, kullancsokra

A kullancsokról ismert, hogy betegségeket terjesztenek, de nem árt tudatosítani, hogy sok szúnyogfajjal is ugyanez a helyzet. A változó éghajlat, a turizmus és a növekvő kereskedelmi forgalom nyomán pedig az urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlábúak által terjesztett járványok megjelenéséhez — hívták fel a figyelmet kutatók a MTA Ökológiai Kutatóközpontjának workshopján.

Haiman Éva
2019. 08. 28. 15:42
Mosquitos are bred inside Sun Yat-Sen University-Michigan State University Joint Center of Vector Control for Tropical Disease in Guangzhou, China
A világ legnagyobb speciális laboratóriumában fertőzött szúnyogok millióit tenyésztik és vizsgálják Fotó: REUTERS/Bobby Yip
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy nő mellkasán kis dudor látható, egy másik külső szemzugában szintén. Még az orvosok is megdöbbentek, amikor kiderült: az elváltozásokat bőrférgesség okozza. A fotók, amelyeket Fok Éva, a Szent István Egyetem nyugalmazott parazitológusa felvetített, Magyarországon készültek, két magyar betegnél, akiket itthon, nem pedig valamilyen egzotikus utazáson csípett meg a bőrférgesség kórokozóját terjesztő szúnyog.

Bár az ilyen esetek nem gyakoriak, de a kétezres évek elejétől nálunk is előfordulnak, és ékesen bizonyítják, hogy az urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlá­búak által terjesztett betegségek megjelenéséhez. A napjaink biológiai veszélyeiről rendezett workshopon a kutatók hangsúlyozták: nem riogatni szeretnének, hanem ébresztőt fújni azzal kapcsolatban, hogy a mérsékelt égövi társadalmak, így a miénk is, új ökológiai kihívásokkal néznek szembe, amelyekre már most felkészülhetünk, amíg még nincs nagy baj.

A csípőszúnyogok és kullancsok által terjesztett betegségek növekvő köz- és állategészségügyi fenyegetettséget jelentenek a fokozódó klímaváltozással. Az utóbbi évtizedben megváltozott számos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége Magyarországon, sőt új, egzotikus országokból származó inváziós fajok is megjelentek a magyar faunában – hangsúlyozta Garamszegi László Zsolt. Az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója rámutatott: mivel a csípőszúnyogok és kullancsok fontos szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért ez a változás járványveszélyt jelenthet.

A tanácskozáson kiderült: az elmúlt évtizedben három új, Ázsiából származó, inváziós – vagyis nagymértékben terjedő – szúnyogfaj telepedett meg hazánkban. Emellett két inváziós kullancsfajjal is számolnunk kell. Azonban a hazánkban őshonos fajok is alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére. A szúnyogok esetében ilyen a malária, a nyugat-nílusi láz, az usutu- vagy a chikungunyavírus. Az új és mindinkább szaporodó (úgynevezett inváziós) fajok megjelenésével ugyanakkor nem zárható ki a dengue-, a sárgaláz- és a zikavírus általi fenyegetettség erősödése sem.

A világ legnagyobb speciális laboratóriumában fertőzött szúnyogok millióit tenyésztik és vizsgálják
Fotó: REUTERS/Bobby Yip

Bár a malá­riát 1959-ben sikerült felszámolni Magyarországon, de a felmelegedés és a változó ökoszisztéma miatt a kutatók szerint újból felmerül a maláriaveszély kérdése. Az adatok arra mutatnak, hogy itthon ugyan nagyon kicsi az esély egy újabb malária­járvány kitörésére, de a kontinensen bárhol kialakulhatnak olyan időjárási, higié­niás és demográfiai viszonyok, amelyek helyi járványokat okozhatnak. A maláriával szemben ugrásszerűen növekedett az elmúlt pár évben a nyugat-nílusi lázas esetek száma, ami így már egy igencsak aktuális közegészségügyi probléma. Az ország több pontján végzett kutatások arra utalnak, hogy egyszerre többféle nyugat-nílusi törzs van jelen régiónkban, és ezek okozhatnak fellángolásszerű járványokat időről időre. Az usutuvírust 2005 óta ismerjük hazai madarakból, 2018-ban már emberi fertőzést is azonosítottak itthon. Ez esetben járványról még nem beszélhetünk.

A kutatók arról is beszámoltak, hogy bár a kullancsok által terjesztett le­ggyakoribb, legismertebb betegség a Lyme-kór, de ez a kis ízeltlábú okozhat agyvelő- és agyhártyagyulladást, és terjeszthet számos más vírust, bakté­riumot és egysejtű parazitát is, amilyen például a magas halálozási rátát okozó krími–kongói vérzéses láz. E vírus hazai előfordulása még nem volt bizonyított, ám mint elhangzott, több rágcsáló fajból származó minta elemzése is arra utal, hogy a kórokozó jelen lehet az országban. A feltevés az, hogy létezhet a vírusnak egy közép-európai variánsa, ami előfordul állatokban, de nem fertőz – egyelőre – embert. Ám bizonyos, hogy a vírus vad ázsiai–afrikai törzse is megjelenik nálunk, ez már nem kérdés, csak az, hogy mikor.

Az eredetileg trópusinak számító betegségek az európai népességben nagyobb károkat okozhatnak, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezekkel a kórokozókkal. A fertőzésveszély nemcsak az embereket érinti, de házi- és haszonállataink nagy részét is – hívták fel a figyelmet a tanácskozás előadói.

Rámutattak ugyanakkor arra is, hogy bár a fenyegetettség adott, lebecsülni nem szabad, ám pontos járványtani előrejelzések csak megfelelő tudományos adatok birtokában tehetők. Mint Szath­máry Eörs, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója fogalmazott, egy potenciá­lis veszély még nem feltétlenül jelent reá­lis veszélyt, így a vaklárma elkerüléséhez és bármilyen hatékony védekezési stratégia kidolgozásához szükség van az ökológiai helyzet feltérképezé­sére minden kórokozó és ízeltlábú kapcsán. Ehhez azonban célzott vizsgálatok szükségesek az egész ország területére kiterjedően.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.