Megterhelő másfél hónap vár a pedagógiai szakszolgálatokra, a gyerekek iskolaérettségének megállapításával foglalkozó szakembereket ugyanis tömegesen kereshetik fel a szülők a következő hetekben.
Mint azt megírtuk, jövőre változnak az iskolakezdési szabályok, és az óvodavezetők helyett az Oktatási Hivatal (OH) fogja eldönteni, hogy a hatéves kort betöltött, tehát tankötelessé váló gyermekeket be kell-e íratni első osztályba vagy eltölthetnek még egy évet az óvodában. Aki maradni szeretne, annak a korábbinál három hónappal hamarabb, már januárban jeleznie kell ezt a szándékát a hivatalnak.
Nem könnyű eldönteni, hogy a gyermek hatévesen elsős legyen-e vagy maradjon inkább óvodás
Fotó: Teknős Miklós
Úgy tudjuk, több tízezer gyermeket érint a változás, az utóbbi években harmincezres nagyságrendben tartottak vissza hatéveseket az iskolából, vagyis durván harmadannyit, mint ahányan időben megkezdték az első osztályt.
Az érintett szülőket segítendő, az OH most közzétett egy tájékoztatót arról, hogyan is néz ki az új szabályok alkalmazása a gyakorlatban. Eszerint az óvodai nevelés meghosszabbítására a jövőben közigazgatási hatósági eljárással lesz lehetőség, de a gyorsan intézkedő szülők ezt még ki tudják kerülni.
Ha ugyanis sikerül hozzájutni egy 2020. január 15. előtt kiállított szakvéleményhez, ami tartalmazza, hogy a gyermeknek javasolt még egy évnyi óvodai részvétel, akkor nincs szükség eljárásra.
A szakvéleményt a lakóhelyen illetékes pedagógiai szakszolgálatokon keresztül elérhető szakértői bizottság állíthatja ki, hozzájuk kell tehát fordulni. Ha megvan a papír, akkor annyi a teendő, hogy azt az óvodában be kell mutatni, s az intézmény rögzíti ezt a köznevelési információs rendszerben. Ebben az esetben a gyermek automatikusan megkapja a lehetőséget, hogy egy évvel később kezdje az általános iskolát.
Mindazoknak, akiknek nem sikerül szakvéleményhez jutniuk vagy az nem készül el határidőre, kérelmet kell benyújtaniuk az OH-nak. A kérelmeket csak szülő vagy gyám küldheti be, és meglehetősen sietve kell cselekedni, mivel 2020. január 15-ig van lehetőség a papírok benyújtására, de csak január elsejétől fogadja a hivatal a leveleket, tehát összesen két hét áll rendelkezésre.
Figyelem: a túl korán benyújtott kérelmeket nem bírálják el. Postai úton az Oktatási Hivatal, Budapest, 1982 címre várják a szülők beadványait. Fontos az is, hogy nem lehet akármilyen, kézzel írt papírokat beküldeni: csak az OH honlapján elektronikusan kitöltött, majd ezt követően kinyomtatott vonalkódos adatlapokat lehet elpostázni.
Óvodai forrásaink szerint az eljárás bonyolítása nehézséget okozhat a hátrányos helyzetű, rossz szociális körülmények között élő családoknak, így várhatóan lesznek közülük, amelyek mégsem élnek a lehetőséggel, mivel most sokkal több részletre kell figyelnie a szülőnek, mint amikor még elég volt megbeszélni az óvónővel a halasztást.
Az OH közlése szerint a beadványnak tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy ő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot egyedül, illetve közös szülői felügyelet esetén a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.
A kérelmekbe kötelezően bele kell foglalni a szülő és a gyermek személyes adatait, a gyermek oktatási azonosító számát, amelyet az óvodától kell megkérdezni, csakúgy, mint az intézmény adatait, azonosítóját.
Ezután részletesen le kell írni, hogy a gyermeknek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja a későbbi iskolakezdést és hogy a fejlődése, iskolai életre felkészülése szempontjából miért lenne előnyös, ha további egy évig az óvodában maradna. A szülő mellékelheti az általa fontosnak tartott iratokat, dokumentumokat, orvosi szakvéleményeket, kikérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, ilyen módon az óvoda véleményét is megismerhetik a döntéshozók.
Amennyiben az OH a hatósági eljárásában úgy ítéli meg, hogy különleges szakértelemre van szükség a megalapozott döntéshez, akkor szakértőt vesz igénybe – hangsúlyozták, kiemelve, hogy csakis olyan szakértői bizottságot rendelhetnek ki, amelynek a szakemberei eddig is ezzel a kérdéssel foglalkoztak, tehát jól értenek az iskolaérettség megállapításához.
A szakértői bizottság a már bevett, eddig is alkalmazott komplex pedagógiai-gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat alapján alakítja ki a véleményét, szükség esetén még orvosi vizsgálatra is sort kerítenek. Az OH pedig ez alapján a szakvélemény alapján dönt.
Kitértek arra is, hogy nemcsak későbbi, de korábbi iskolakezdésre is van lehetőség, ha úgy tűnik, hogy a gyermek már hatéves kora előtt eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ez egyébként nem is annyira ritka, az OH szerint az elmúlt években több száz esetben volt rá példa. Ilyenkor szintén kérelmet kell írni a hivatalnak, egy az OH honlapján december végétől elérhető formanyomtatvány kitöltésével.
Ez az eljárás jóval gyorsabb: míg a halasztásnál 60 napos elbírálás várható, a korábbi kezdés engedélyezéséről már nyolc napon belül döntenek, amennyiben minden szükséges adat megvan.
