Mint azt korábban megírtuk, a Szolgálat Teljesítés Közben Alapítvány jogi képviselője szerint akadálytalanul elutasítható a sérelemdíj követelése a tavaly karácsonykor fegyverüket használó rendőröktől, illetve a rendőrségtől, hiszen a sérelemdíjat követelők biztonságát a két rendőr saját élete kockáztatásával védte meg.
A lapunk által megkérdezett, az elmúlt évtizedek legeredményesebb rendőri egységeit vezető detektívnek fegyveres rablók ellen többször is használnia kellett a pisztolyát.
Rendőrökre és civilekre támadó felbőszült, bedrogozott garázdára, álarcos banditára kellett lőnie a nyomozónak, saját, társai és vétlen civilek életét védve. Kétszer is célba talált, ugyanis két bűnözőt csak a halálos lövés tudott megállítani. Egy harmadik esetben egy töltött puskájával a rendőrökre célzó kétméteres, 150 kilós férfi az utolsó pillanatban adta meg magát, amikor már fél tucat nyomozó is fegyvert szegezett az elkövetőre.
Orosz István rendőr alezredes rablási csoportokat, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni egységét vezette. Az egykori rendőrtisztet szakmai berkekben tisztelik, viszont az alvilág is ismeri. Volt, hogy vérdíjat tűztek ki a fejére, el kellett bujtatni egy ideig családját is, de az alezredes csak őket féltette, ő maga sohasem vonult háttérbe. A fegyverhasználatokra ma is úgy emlékszik, mintha tegnap történtek volna, pedig lassan két évtized is eltelt a legutóbbi eset óta.
A Magyar Nemzetnek elmondta, bár minden rendőr tudja, hogy elvileg benne van a pakliban, hogy egyszer lőni kell, ez szerencsére Magyarországon nem olyan gyakori, mint az USA rendőri egységeinél vagy éppen a francia, olasz rendőröknél.
– Ha valaki azt hiszi, hogy ez csak egy rutin rendőri feladat, az téved. Hogy az újpesti esetnél mi és hogyan történt, azt nem az én dolgom elemezni, értékelni, én csak annyit tudok, tapasztalatból, mit érezhettek abban a helyzetben a rendőrök – mondta el az alezredes. Hozzátette: – Nem csodálom, hogy a lövéseket leadó, bátran viselkedő kolléganőt is sokkhatás érte a történtek után. Után, és ez nagyon fontos. Mert ott, a vészhelyzetben, bármit is mondanak a sérelemdíj pénzszagát érző, a rendőrségi munkához, taktikához semmit nem értő követelőzők, nagyon is tudatosan, higgadtan viselkedett a fegyverét használó rendőrnő! – nyomatékosította.
Orosz alezredes arról is beszélt, hogy bár a fegyverhasználat technikai, taktikai elemeit minden rendőr jól ismeri, senki nem úgy indul el szolgálatba, hogy azon a napon célzott lövést ad le valakire.
Orosz István alezredes szerint ha valamiért járna sérelemdíj, akkor az a megszúrt rendőrt és a fegyverét más ellen használó rendőrnőt illetné meg
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
– Ez egy rendkívül nehéz döntés, aminek a mérlegelésére nincs idő az adott helyzetben. Nem lehet elmagyarázni egy civilnek, hogy ott, akkor, pillanatok tört része alatt mi játszódik le az rendőrben. Szokták mondani, hogy vészhelyzetben lepereg az ember előtt az élete filmje. Ilyesmit éreztem a fegyverhasználatnál is, csak abba a belső, láthatatlan vetítőgépbe azt a filmet fűzték bele, hogy mi történne, ha nem használnám a fegyverem, hogyan tudnám másképpen megoldani a helyzetet – magyarázta az alezredes. Mint elmondta, nem volt más megoldás, mint ahogyan Újpesten sem volt más lehetősége a rendőrnek, egy megsebesített, halálos sebektől vérző kolléga, a társasházban lakó civilek élete érdekében, a saját életét is védve lőnie kellett.
– Eljön az a pillanat, amikor ezt a döntést meg kell hozni. S ha már lőni kell, a kiképzés szerint több lövést kell leadni, testre, végtagokra, ami megállítja a támadót. Támadót, nem egy békés polgárt.
Aki meg rendőrre támad, annak tudnia kell, hogy ez nem játék, itt élesben megy minden, ha ő fegyverrel a rendőrnek megy, megsebesíti, ha másokat veszélyeztet, akkor a rendőr is fegyvert fog használni vele szemben – mutatott rá Orosz alezredes.
Az egykori rendőri vezető elmondta, soha nem fogja elfelejteni azokat a pillanatokat, amikor meghúzta pisztolya elsütőbillentyűit. Az ilyenkor szokásos eljárás szerin az eset után azonnal elvették szolgálati fegyverét, az ügyészség nyomozói pedig hónapokig elemezték azt a helyzetet, amiben neki másodpercei voltak a döntés meghozatalához.
– Ha valamiért járna sérelemdíj – ha már így nevezte az újpesti civileket képviselő jogász ezt a pénzszerzési lehetőséget –, akkor az a megszúrt rendőrt, a fegyverét más ellen használó rendőrnőt illetné. Itt nem sérült meg egyetlen civil sem, a mi lett volna, ha pedig nem az a jogi kategória, amit érvényesíteni lehetne – zárta az alezredes.
