Novák Katalin azt mondta, ezzel a felhatalmazással még határozottabban tudnak kiállni Európában a keresztény kultúra, a bevándorlásellenes álláspont és a családtámogatások mellett.
Az, hogy a kormánypártok magasabb részvételi arány mellett nagyobb támogatottságot kaptak, azt jelzi Brüsszelnek, hogy a magyar emberek hisznek Európában, és határozott véleményük van arról, milyen irányba kell a kontinensnek haladnia – hangsúlyozta. Hozzátette, a Fidesz-KDNP képviselői – akik szavai szerint egyenként és csapatként is alkalmasak az érdekek képviseletére – ezeket szeretnék képviselni az Európai Parlamentben.
Szerinte több országban – például az Egyesült Királyságban – elgondolkodásra okot adó eredmények születtek. A Fidesz alelnöke reméli, hogy az európai vezetők meghallják az állampolgárok üzenetét.
A magyar kormány üzenete az volt, hogy Európa az önfeladás útjára lép-e és átadja-e a kontinenst – mondta, kiemelve, Magyarország nem hajlandó önként átadni Európát.
A vasárnapi választást a magyar baloldal kudarcaként értékelte.
Novák Katalin a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, a magyarországi EP-választáson való magas részvételi arány a demokrácia diadala, a kormánypártok támogatottsága pedig visszaigazolás, hogy érdemes tovább haladniuk az eddigi úton.
A jövő szempontjából meghatározó, hogyan kezeli Európa a demográfiai problémákat és fent tudja-e tartani a keresztény értékeket, valamint, hogy gazdaságilag versenyképes tud-e maradni a globális kihívások mellett – közölte.
Az EP-választás kérdése volt az is, hogy a nemzetállamok szövetségén alapuló Európa vagy a föderális, nemzetek feletti Európa építése legyen a cél. A Fidesz szerint a nemzetek feletti Európa nem hoz hasznot az európai embereknek, az erős nemzetállamok együttműködése viszont garantálja a szuverenitást – vélekedett.
Hozzátette, a választásokon több európai országban is inkább a szuverén nemzetállamok eszméjét képviselő politikai erők győztek vagy erősödtek meg.
A Magyarországon vasárnap megrendezett EP-választáson a Fidesz-KDNP 13, a DK négy, a Momentum kettő, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik pedig egy-egy mandátumot szerzett.
