Egy Budafoki úti társasházból a szénmonoxid-érzékelő jelzése miatt hívták ki a budapesti tűzoltókat június 28-án, vasárnap 15 óra körül – tájékoztatott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A katasztrófavédelmi egységek több lakásban is méréseket végeztek, a házból a mentők egy embert gázmérgezés gyanújával kórházba vittek.
Délután hat óra körül a józsefvárosi Kiss József utcába vonultak ki egy társasházhoz a Kun utcai tűzoltók. Az egyik lakásból a mentők egy embert szén-monoxid-mérgezés gyanújával kórházba szállítottak, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság orvosi szolgálata további két lakót vizsgált meg a társasházban, mindkettőjüket további megfigyelésre irányították.
Este egy óbudai, Irinyi József utcai társasházi lakásban szólalt meg a szén-monoxid-érzékelő, innen egy ember került kórházba.
Aznap még két másik fővárosi helyszínen, a XIII. kerületben egy Radnóti Miklós utcai lakásban, dél körül pedig a VIII. kerületi Víg utcában, egy lakásban kellett beavatkozni a tűzoltóknak az érzékelők jelzésére, itt szerencsére senkit nem ért baj. A tűzoltók minden vasárnapi bevetés helyén kimutatták a szén-monoxid jelenlétét a lakások levegőjében, ezért a gázszolgáltató szakemberei kizárták az érintett lakóingatlanok gázkészülékeit a fogyasztási rendszerből.
Zalaegerszegen, a Könyök utca egyik lakásában vasárnap délután jelzett a szén-monoxid-jelző. A város hivatásos tűzoltói mérésekkel kimutatták a veszélyes gáz jelenlétét a lakásban és az épület egy másik pontján is. A helyszínre a gázszolgáltató szakemberei is kiérkeztek, akik a szükséges intézkedéseket megtették.
Időben és helyesen jelzett egy családi ház fürdőszobájában felszerelt szén-monoxid-érzékelő vasárnap délután Gödön, a Lenkey utcában is. A váci hivatásos tűzoltók zárt nyílászárók mellett méréseket végeztek a házban, és alacsony értékben, de kimutatták a gáz jelenlétét. A méréseket követően a tűzoltók átszellőztették a helyiségeket.
Szén-monoxid-érzékelő jelzett egy családi ház kamrájában a vasárnap esti órákban Karcagon is, a Deák körúton. Az esethez a karcagi hivatásos tűzoltók vonultak, akik méréseket végeztek, és kiszellőztették az épületet. Az eset során személyi sérülés nem történt.
Alattomos gyilkos
Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője szerint a fűtő- és tüzelőberendezések, illetve a kémények rendszeres, szakszerű ellenőrzésének jelentősége nem csak a téli időszakban, a fűtési szezonban fontos, a lakások szellőző nyílásait soha nem szabad eltömíteni. Fontos a rendszeres szellőztetés, valamit a szakboltokban vásárolható szénmonoxid-érzékelő berendezések elhelyezése, amik múlt vasárnap életeket mentettek. A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz, a szénvegyületek – például a vezetékes földgáz – tökéletlen égése során képződik. Mérgező hatása a szervezet oxigénfelvételét és a vér oxigénellátását akadályozza. A szénmonoxid-mérgezés egy igazán alattomos gyilkos, a mérgezést szenvedett ember nem érez furcsa szagot, nem könnyezik a szeme, nem irritálódnak a nyálkahártyái. Mindössze fejfájás, émelygés, az érzékszervek funkcióinak csökkenése jelzi a bajt, valamint szinte minden esetben ólmos fáradtság, az áldozatok belealszanak a mérgezésbe.
Nyári hődugó
A fűtési szezonban több a szén-monoxid mérgezés a hideg idő miatt bekapcsolt – és sokszor elhanyagolt – fűtőberendezések és kémények tökéletlen működése következtében. Június 28-án, vasárnap azonban Budapesten 33 Celsius fok volt, a szén-monoxid-mérgezéseket tehát nem a fűtés okozta. Lengyel András budapesti tűzoltó százados a Magyar Nemzetnek elmondta, a magyarázat a kánikulai melegben keresendő.
A meleg időjárásban ugyan a háztartások gázüzemű fűtőrendszerei nem üzemelnek, a vízmelegítők viszont igen. Az ezekből a földgáz elégetése után képződő – jórészt szén-monoxidot tartalmazó – égéstermék hőmérséklete 60-65 Celsius fok körül van. Ez normális külső hőmérséklet esetén akadálytalanul tud távozni a jól karbantartott és ellenőrzött kéményen keresztül. Ezek a kémények viszont a több emeletes házakban 10-15, de akár 20 méter magasak is lehetnek, és mire a gáztüzelésű kazánból távozó égéstermék felér a kémény kiáramlási pontjához, az alaposan visszahűl. A 30-35 fokos léghőmérséklet miatt a kémény felső része és a benne lévő levegő akár 60-70 fokra is felmelegedhet. Ez „hődugót” alakít ki, amely – a korábban említett hideg-meleg gáz keveredési tulajdonságai miatt – meggátolja az odaérő és már visszahűlt, jelentős szén-monoxid-tartalmú gáz szabad kiáramlását. A gáz a folyamatos utánpótlásának köszönhetően felülről lefelé elkezdi kitölteni a kéményt, majd visszajut a lakásba, és kész is a szén-monoxid-szivárgás.
Életbevágó karbantartás
Visszaáramláshoz, mérgezéshez vezethet az elhanyagolt gázkészülék és a koszos, tisztítatlan kémény is, de nyáron ügyelni kell azon háztartási eszközök használatára is, amelyek működésük közben megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. A konyhai szagelszívót, a ventilátort és a klímaberendezést nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni. A tűzoltók tapasztalatai szerint a szén-monoxid-mérgezések többsége a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai, ráadásul a társasházak fürdőszobáinak többsége ablaktalan, nehéz megoldani a szellőztetést.
Új építésű lakásokban, óvodákban, iskolákban, fekvőbetegeket ellátó gyógyintézményekben már kötelező szén-monoxid-jelzőt használni, de bárhol életmentő lehet egy CO-érzékelő felszerelése. Nem éri meg spórolni, fontos a megbízható típusú, megfelelően telepített és a gyártó előírásai szerint használt érzékelő, csak ez tudja betölteni funkcióját. A szerkezetet a légtér felső részében, de mindenképpen a belégzési magasság fölé kell elhelyezni. A készülék élettartama általában öt év, ekkor új berendezést kell beszerezni.
